Katalin Varga

Noha mind gyakoribb, hogy egy pár életébe nem érkezik meg egykönnyen a baba, mégis titkolózás övezi a nehézségeket, a szülők testi-lelki fájdalmát. Könyvünk azoknak a nőknek és férfiaknak, családoknak hivatott reményt adni, akiknek a szülővé válás rögösebb útja jutott. Akiknek nehezített a gyermekvárás, akik mindent megtennének vagy már meg is tettek azért, hogy végre megfoganjon és meg is szülessen a babájuk. A könyv lapjain szívszorító és felemelő emberi történetek tárulnak fel, hiszen olyan bátor asszonyok szólalnak meg, akik feltépve önnön, talán már beforrt sebeiket, őszintén és kendőzetlenül mernek beszélni. E bátorságot erősítette bennük Varga Katalin, aki segítő kezet nyújtott nekik a legnehezebb időszakjukban is.

A Hókusz-Pókusz cirkusz Bergengóciába hajózik. A fedélzetén két híres ikerpár nézi a vizet: pitt és Patt, a bohóckölykök, no meg Dinó és Dóró, a két pompás oroszlán. A hajó sosem jut el Bergengóciába... viszont furcsábbnál furcsább szigeteken köt ki, a szófajok szigetein. A szavak hercegének birodalma ez, ahol az ármányos Kalamona gyakran bajt kever, hol eltünteti, hol elvarázsolja a szereplőket. Szerencsére talpraesett hőseink új barátaik segítségével túljárnak a varázsló eszén, kalandjaik során pedig megismerkednek a szófajokkal és a szavak toldalékaival. Varga Katalin, a Gőgös Gúnár Gedeon és a Mosó Masa mosodája szerzője most a másodikos-negyedikes gyerekekhez fordul; fordulatos meséi, versei és rejtvényei a nyelvtan és a helyesírás megtanulását szórakoztató kalanddá változtatják.

A könyv - mintegy a Gőgös Gúnár Gedeon című olvasó mesekönyv folytatásaként - a kisiskolások nyelvtanulását, illetve helyesításuk fejlesztését segíti. A mesék elég rövidek ahhoz, hogy az olvasással épphogy barátkozó figyelmet követelő betűzgetés mellett követni tudják a történetek fordulatait is. Egy-egy mesén belül a pirossal kiemelt betűk vagy szavak mindig egy-egy helyesírási szabályt rejtenek, ezzel is segítik a megértést, a gyakorlást. A könyvet forgathatják már az első osztályosok is, hiszen a helyesírás elsajátítása gyakran éveket vesz igénybe. A tartalomjegyzékben fel van tüntetve, hogy az egyes mesék milyen helyesírási szabály gyakorlására szolgálnak.

A Gőgös Gúnár Gedeont szülők és kisiskolások nemzedékei ismerték meg. A mesék, versek zöme szándékosan hiányos betűkészlettel íródott, azért, hogy már azok az első osztályosok is önállóan olvashassák, akik még nem ismerik az egész ábécét. A tartalomjegyzékben a mesék, versek címe mellett meg van jelölve, melyik hangzó tanításában és gyakoroltatásában segít az adott szöveg. Ott, ahol külön hangzó nincs feltüntetve, az eddig megismerteket lehet ismételtetni. Reméljük, hogy a kis- és nagybetűket együttesen tanuló első osztályosok ugyanolyan örömmel forgatják majd a Gőgös Gúnár Gedeonnak ezt a változatát, mint a korábbi kiadások olvasói. A kötetet K. Lukáts Kató eredeti, színes rajzai díszítik.

Ritka kincs, egyfajta irodalmi kalandregény kerül a Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárából az olvasók elé: az 1930-as évek fölfedezettjének, a szociofotós Kálmán Katának a naplója. Kálmán Kata 1936 novemberében még mint lelkes olvasó, tisztelő kérte fel a Tiborc című fotóalbum előszavának megírására Móriczot Zsigmondot, ám ezzel hirtelen bele is sodródott az író éppen felbolydult életébe. A természetesen fényképekkel kísért napló nemcsak a krimiszerűen végigmesélt utolsó nagy szerelem, a Csibe-kapcsolat titkaiba vezet be, hanem a korszak kulturális közéletének számtalan érdekességével is megismertet - egy páratlan epizódjában Bartók Bélával a középpontban. A szöveget gondozó-szerkesztő Varga Katalin kísérőjegyzetei a korabeli események és szereplők gazdag világában kalauzolnak tovább.

A Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Fejlesztési Kar Könyvtár- és Információtudományi Intézete az informatikus könyvtáros mesterképzés keretében oktatja az összehasonlító könyvtártudomány c. kurzust. A tárgy legfontosabb feladata, hogy a hallgatók megismerjék a különböző országok könyvtárügyének fejlődését, az abban meglévő hasonlóságokat és különbözőségeket. Ennek során részletesen megismerik a közkönyvtárak fejlődésének a világ országainak könyvtárügyére ható két nagy irányzatát: a public library, valamint a népkönyvtári típusú fejlődési folyamatokat. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék a két fejlődési út sajátosságaiból adódó, máig ható könyvtárügyi, könyvtárpolitikai folyamatokat, továbbá azokat az ismérveket, amelyek a könyvtártudomány kialakulásában, értelmezési folyamataiban és alkalmazásában kimutathatók. A kötetben azokat a tanulmányokat jelentettük meg, amelyek témájukban illeszkednek a tantárgy tematikájához, illetve amelyek ennek a képzésnek a hatására születtek az intézet oktatóinak és hallgatóinak tollából. A kötet megjelentetésének több fontos célkitűzése van. Egyrészt tankönyvet, segédanyagot szeretnénk adni a leendő hallgatók kezébe, illetve publikációs lehetőséget biztosítani a legkiválóbbak számára, ezzel is szolgálva a tehetséggondozás ügyét. Másrészt ajándékul szánjuk a kurzus ihletőjének, hogy lássa munkája gyümölcsét, illetve bemutassuk szakmai műhelyünk eredményeit. Végül, de nem utolsó sorban az egész magyar könyvtáros szakmai közönségnek és minden érdeklődőnek szeretnénk bemutatni néhány érdekes és tanulságos példát a nagyvilágból, ezzel is gazdagítva látókörüket, perspektíváikat, segítve a szakma fejlődését. Ez utóbbi tekintetben kötetünk hiánypótló a magyar könyvpiacon, reményeink szerint sokak érdeklődését felkelti nemcsak a könyvtáros szakma képviselőiét , és hozzájárul a könyvtárakról a társadalomban kialakult kép árnyaltabbá tételéhez.