Szabolcs Benedek strana 2 z 2

Ez a könyv nem azzal kezdődik, hogy a zenekar alapítója, John Lennon 1940.október 9-én született, miközben Liverpoolt több hullámban támadta a német légierő. És nem is azzal ér véget, hogy bár a Mesés Négy (Fab Four) hosszas, több mint egy esztendőn át tartó vergődést követően 1970. április 10-én, Paul McCartney-nak a kilépéséről szóló nyilatkozatával hivatalosan is föloszlott, a banda hatása máig tart, mi több, a Beatlesnek mostanra reneszánsza lett, és a legnagyobb klasszikusok, az emberiség kultúrtörténetének 20. századi mérföldkövei között emlegetik. Ebben a könyvben sztorik olvashatók a popzene legnagyobb hatású együtteséről. Időnként furcsa, sőt akár egyenesen bizarr történetek, amelyek egyeseket talán fejcsóválásra késztetnek, hiszen nem ezt várták, nem ezt hallották, nem ezt olvasták korábban mindig bájosan mosolygó kedvenceikről. Ez a könyv egyfajta lázadás a köztünk élő Beatles-imázs ellen.

"Budapestet a ruszkik lőtték szét. S ők akasztották föl Szálasit is. Gondoljon a lányára! Mit mond neki, mi ez az egész odakint? Neki is be akarja beszélni, hogy csak azért vonulnak és tiltakoznak odakint a fiatalok, mert a magyar labdarúgóválogatott elveszítette a világbajnoki döntőt? Ennyire kevésnek érzi a mi fiainkat? Nem veszi észre, képtelen fölfogni a fodbal mögött rejlő erőket és lehetőségeket? A kommunisták észrevették. Csak éppen rosszul gazdálkodtak vele. De most ellenük lehetne fordítani a saját fegyverüket." 1954 nyarán, alig egy évvel a legendás londoni 6:3 után Magyarország újabb futballdiadalnak néz elébe: a világbajnoki döntőnek. Az Aranycsapat győzelme nem lehet kétséges, ezért a pártállamtól a legkisebb lakóközösségekig mindenki a hazatérő bajnokok ünneplésére készül. Amikor azonban a várva várt győzelem elmarad, a csalódott szurkolók először csak tüntetni, aztán törni-zúzni kezdenek Budapesten, sőt egyesek már forradalomról beszélnek... Benedek Szabolcs történelmi dokumentumokon alapuló regénye a magyar közelmúlt egyik elfelejtett epizódját eleveníti fel egy tipikus budapesti bérház lakóinak sorsán keresztül, akik között éppúgy megtalálható az elvhű kommunista házmester, mint a volt horthysta főtiszt vagy a munkatáborokból hazatért házaspár.

„Mindig esténként tűntek elő, néha csapatosan, többnyire azonban egyedül. Hogy pontosan hogyan és mikor érkeztek, arról senki nem bírt megbízhatót mondani. Volt, aki azt állította, hogy ugyanott laknak, amerre dolgoznak is, napközben alszanak és megbújnak valamelyik bérkaszárnya zugában, s csupán napszálltakor merészkednek elő. Mások akár meg is esküdtek volna rá, hogy a város egy másik fertályából jönnek és szekéren hozzák őket... Most is csak annyit lehetett tudni, hogy megint meghalt közülük az egyik." A székesfőváros utcáin arat a halál: a rendőrség elképzelhetetlen brutalitással meggyilkolt prostituáltak holttesteire bukkan szerte a városban, a Városligettől kezdve az előkelő Ó utcai bordélyon át egész a ferencvárosi munkásnegyedekig. 1910-et írunk: az újabban már villanyfényben úszó Andrássy úton még egymást kerülgetik a konflisok és az automobilok, a legendás kávéházakban pedig Ady Endre és Molnár Ferenc társaságát keresik a szépreményű költők és hírlapírók. Ezzel egy időben pedig különös vendég érkezik Budapestre, hogy néhány hónapi rejtőzködés után egyszerre csak az előkelő szalonok és úri társaságok kedvencévé váljon: Saint-Germain grófja, aki egyenesen Rákóczi fejedelem leszármazottjának mondja magát, és a világtörténelem legkülönbözőbb korszakaiból származó történeteinél csak a szokásai különösebbek. Éjszaka él, akárcsak a város, és még soha, senki nem látta enni... BENEDEK SZABOLCS 1973-ban született Budapesten, nagyjából száz méterre attól a helytől, ahol most él. Közben azért Szolnokon is eltöltött majdnem két évtizedet. A Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetemen, politikatudomány szakirányon szerzett diplomát. Az elmúlt tizenöt évben hivatalnokoskodott, valamint írt vagy tucatnyi könyvet, sok tucat tárcát, novellát és kritikát, illetve kapott egy József Attila-díjat. Szabadidejében a lányait kísérgeti haza az óvodából és az iskolából. A Vérgróf-trilógia indító darabja az első kötete a Libri Kiadónál.