Juliette Benzoni strana 2 z 3

Hrdiny této knihy jsou všeobecně známé postavy světové historie: Casanova, Cartouche a Cagliostro. Všichni tři poznamenali svou dobu tak, že jsou s ní nerozlučně spjati.

Renesanční Itálie... V zemi, která tehdy ještě neměla své dnešní jméno, se z prachu a krve rodila umělecká díla Botticelliho, da Vinciho, Michelangela či Tiziana. Vedle umění je ale tato epocha italských dějin poznamenána i téměř neuvěřitelnými osudy příslušníků vládnoucích rodů, někdy velkorysých a šlechetných, většinou však krutých, často připomínajících démony z bájných příběhů. Francouzská spisovatelka Juliette Benzoni zachycuje v jednotlivých kapitolách osudy rodu Borgiů, Medicejských, Este, Sforzů a několika dalších. Autorka nás zavádí do honosných paláců, za jejichž zdmi se mísila láska a vášeň se zlobou, nenávistí a zradou.

V Quebecu sa písal rok 1759. Pohnuté udalosti naplno rozbúrili city a vášne ľudí. Trinásť vetrov, dovtedy celkom pokojné a zdalo sa, že i celkom šťastné letné sídlo rodiny váženého lekára, ľahlo popolom. Jeho syn, Guillaume Tremaine, má deväť rokov, keď sa stane obeťou strašnej drámy, ktorá hlboko zasiahne mládencovo nevinné srdce...

Le prisonnier masqué, Secret d´Etat Muž v maske je tretím zväzkom trilógie Štátne tajomstvo z pera obľúbenej autorky dobrodružných historických románov Juliette Benzoniovej. Tak ako v predchádzajúcich častiach nazvaných Komnata kráľovnej a Kráľ tržníc, ústrednými postavami sú Sylvie, vojvodkyňa de Fontsomme a Francois de Beaufort. Ich vzájomný vzťah poznamenala smrť Sylviinho manžela, ktorého v súboji zabil práve jej niekdajší záchranca. Sylvie sa zaprisahala, že ho už nikdy v živote nechce vidieť a utiahla sa na svoje panstvo, kde sa venuje výchove detí – Marie a malého Philippa. Občas ju navštevujú priatelia, ktorí jej zostali drahí, medzi nimi Nicolas Fouquet, kráľovský správca financií. Kráľ Ľudovít XIV. na Sylviu nezabudol, a keď sa rozhodol oženiť so španielskou infantkou Marie-Thérese, vyzval ju, aby prišla do Saint-Jean-de Luz, kde sa konala svadba. Mala sa stať jednou z dvorných dám mladej kráľovnej. Počas osláv na počesť novej kráľovnej Sylvie pomôže uchrániť od nerozmysleného kroku jedného zaľúbeného, no chudobného mušketiera, čím si vyslúži úctu a neskôr priateľstvo jeho veliteľa d’Artagnana. Po návrate do Paríža sa Sylvie nemôže vyhnúť ani opätovnému stretnutiu s Beaufortom, ktorý sa uzmieril s kráľom po udalostiach Frondy. Nemohla sa mu ubrániť už aj preto, že Beaufort bol priateľom Fouqueta, prenasledovaného nenávisťou jeho súpera Colberta. A ten jej pomohol, keď sa ocitla v nebezpečenstve a bol ohrozený nielen život jej syna, ale aj tajomstvo jeho narodenia, ktoré treba starostlivo chrániť pred svetom. Dni Nicolasa Fouqueta sú však už zrátané a aj keď pani de Fontsomme nestrhne víchor jeho pádu, pocíti jeho dôsledky. Colbertova pomstychtivosť zasiahne všetkých verných priateľov porazeného Fouqueta a jej život sa stáva čoraz neznesiteľnejším. Pocíti aj ťarchu štátneho tajomstva, ktoré je ústrednou niťou celej trilógie, a kráľ ju vykáže do exilu. Má ešte táto životom prenasledovaná zlomená žena nádej, že sa dočká šťastia?

Na jeseň roku 1802, osem rokov po poprave manželky Agnes a rozchode s jedinou láskou, zasiahne minulosť do života Guillauma Tremaina tragickým spôsobom: Zlatúšik Marie leží na smrteľnej posteli a volá Guillauma do Anglicka, aby mu zverila ich nemanželského syna Arthura. Udalosti neprebehnú bez ťažkostí. Chlapec odvrhne štedrého otca, jeho právomoc i ochranu, celú rodinu, ktorá v ňom vidí iba nevítaného hosťa... Guillaumov mladší syn Adam sa naozaj zúrivo postaví voči prišelcovi. Ale čo staršia Elizabeth? Príjme výbušná, no zároveň šľachetná slečna nevlastného brata, nepriamu príčinu drámy svojej matky?

A Napóleon korában játszódó nagy regényfolyam utolsó kötetében Marianne - a maga módján - részt vesz az 1912-es nagy oroszországi hadjáratban, végigutazza a hatalmas orosz sztyeppéket a Fekete-tengertől egészen az Északi-tengerig, látja lángokban Moszkvát, közben megszüli gyermekét, akit rögtön el is vesznek tőle, ahogy Jasont, a nagy szerelmét is újra szem elől téveszti - talán örökre. Rátalál-e újra a kisfiúra, rátalál-e újra a szerelemre, mi várja Itáliában, abban a kastélyban, ahol a férje él - immár maszk nélkül -, s akihez kényszerűségből ment hozzá? Minden rejtélyre választ kapunk, miközben hihetetlen kalandokon és viszontagságokon át kísérhetjük végig hősnőnket a tűz és jég, kétségbeesés és remény között...

Hol jár az esze Alexandrának, a büszke, önfejű amerikai szépségnek, míg az előkelő tengerjáró fedélzetén Franciaországba tart? A férjénél, aki nem szívesen engedte útnak egyedül, de magas állása visszatartotta New Yorkban? Netán Európán, amelynek kultúrájában meg akar merítkezni? Vagy az 55 rettenetes napon, melyet 6 évvel korábban a boxerlázadás idején élt át Pekingben? Akkor Antoine Laurens, a jó nevű festőnek álcázott titkos ügynök és ékszertolvaj megmentette az életét. A hajón ismét találkoznak. Alexandra ezt a legjobb előjelnek véli a jövőre nézve: mámorító lesz, mint egy pohár pezsgő. Mint mindig, ezúttal is ellenállhatatlannak bizonyul majd, sikert sikerre halmoz... Vagy mégsem?

Miután Mária Terézia királyné gyanús körülmények között elhalálozik, az ifjú Charlotte-nak nyoma vész. Legutoljára akkor látták, amikor szemmel láthatóan zaklatott állapotban követte a királyt a dolgozószobájába, s azóta senki sem hallott felőle. Mindeközben az udvart lefoglalja a gyász és a temetés, így a többség meg is feledkezik róla. Vannak azonban néhányan, akiket nem hagy nyugodni ez a különös helyzet: Montespan márkiné, Lajos egykori kegyencnője kedveli Charlotte-ot, és ezért úgy dönt, értesíti a rendőrség főparancsnokát. Ám amikor a fiatal nő váratlanul előkerül, csak árnyéka önmagának. Hogy mi történt vele távollétének hosszú hónapjai alatt? Erre próbál fényt deríteni a rendőrfőnökön kívül Charlotte kuzinja, az éles eszű Léonie kisasszony, valamint a fiatal rendőrtiszt, Alban Delalande, aki halálosan szerelmes belé… A sorozat második s egyben befejező kötetében véget érnek Charlotte de Fontenac viszontagságai a Napkirály udvarában, ahol ármánykodás, rivalizálás, szerelem és gyűlölet uralkodik. Juliette Benzoni ismét remekel: a végsőkig képes feszültség alatt tartani olvasóit.

Benzoni kétkötetes történelmi regényében XIV. Lajos, a Napkirály korába kalauzolja el olvasóit. A történet főszereplője a szép, fiatal, hányatott sorsú lány, Charlotte, akit önző anyja kolostorba zárat, hogy ne zavarja őt külön útjaiban. A lány megszökik a kolostorból, és menekülése éjszakáján rettenetes rítus tanúja lesz egy elhagyott kápolnában. A szörnyű helyzetből egy idegen fiatalember menti meg. A lány halott apja nővérénél, Brecourt grófnénál lel menedékre... Így kezdődnek Charlotte kalandjai abban a veszélyes korban, amikor Párizs rejtélyes mérgezések hírétől hangos. Az arisztokrácia némely tagjának üzelmei nem kímélik még a Napkirály palotáját sem, pedig a grófné éppen a királyi udvarban rejti el unokahúgát, akit az orléans-i hercegné pártfogására bíz. Charlotte előtt így megnyílik az egyetlen út az érvényesüléshez, de ezentúl nagyobb veszélyek leselkednek rá, mint valaha... A Napkirály udvarának ármánykodással, árulással és intrikával teli életén keresztül az olvasó izgalmas történelmi korszakot ismerhet meg az írónő letehetetlen történelmi regényéből.

Krásná Lorenza Davanzati je sirotek vychovaný v klášteře. Je spřízněna s rodem Medicejských a zdědila obrovské jmění. Má se provdat za mladíka z přední florentské rodiny, ale den před svatbou je její snoubenec zavražděn. U jeho těla najdou lís-tek: K aždý, kdo se pokusí s Lorenzou oženit, zemře stejným způsobem. Aby zapomněla a zároveň pomohla politickým cílům Medicejských, odjíždí Lorenza do Francie, kde její tetě, královně Marii Medicejské, hrozí, že bude manželem zapuzena. Má se stát snachou k rálova přítele, markýze de Sarrance, a jeho prostřednictvím usmířit královský pár. U dvora se však ocitá ve víru vášní a intrik. A tajemný vrah znovu udeří Krásná Lorenza Davanzati je sirotek vychovaný v klášteře. Je spřízněna s rodem Medicejských a zdědila obrovské jmění. Má se provdat za mladíka z přední florentské rodiny, ale den před svatbou je její snoubenec zavražděn. U jeho těla najdou lís-tek: Každý, kdo se pokusí s Lorenzou oženit, zemře stejným způsobem. Aby zapomněla a zároveň pomo hla politickým cílům Medicejských, odjíždí Lorenza do Francie, kde její tetě, královně Marii Medicejské, hrozí, že bude manželem zapuzena. Má se stát snachou králova přítele, markýze de Sarrance, a jeho prostřednictvím usmířit královský pár. U dvora se však ocitá ve víru vášní a intrik. A tajemný vrah znovu udeří

A "Fiora és a pápa" "A firenzei lány" című regényciklus harmadik darabja. Az előző kötetek a reneszánsz Itáliába, Firenzébe, valamint XI. Lajos és Burgundiai Merész Károly udvarába kalauzolják az olvasót. Most a kalandok végtelen sora Rómába, IV. Six tus pápa udvarába vezetik Fiorát, ahol mint túszt akarják felhasználni. Hősünk nemcsak az Angyalvár börtönét ismerheti meg, hanem az erkölcstelen Borgia bíboros palotáját is... Természetesen most is a történelemből már jól ismert személyiségek, ellen ségek és barátok, szerelmesek és árulók bonyolítják azt a megunhatatlan történetet, amelyet az írónő kötetről kötetre fűz tovább.

Renaud de Courtenay kényszerházasságba menekül, ám legnagyobb meglepetésére a frigyből hatalmas szerelem lesz. Az e házasságból született gyermekre, Olivier-re dicsőséges jövő várna, de a fiút a templomosok rendje vonzza. Ráadásul a Szentföldről elűzött rend a vesztébe rohan, s a templomosokra ezer veszély leselkedik. Olivier-re különleges feladat vár, meg kell mentenie a frigyládát. S ő, aki a Templom iránti tiszteletből mindig távol tartotta magát a nőktől, találkozik egy csodálatos fiatal leánnyal, Aude-dal. Az ifjúnak feldúlt szívvel szembe kell néznie az üldöztetéssel is, melynek a templomosok áldozatul esnek. A nagymester máglyahalála, a királyi udvar intrikái, ahol Aude Burgundi Margit szolgálólánya, a sok csapás és kavarodás vért fakaszt és romokat hagy maga után, melyeken azonban kihajtanak a remény virágai…

Renaud az "elfeledett torony" mellett eltemette nagyapját, a kitaszított templomost, akinek megesküdött, hogy megkeresi az Igazi Keresztet, és átadja a francia királynak. Az apagyilkosság rávetülő vádja elől menekülve Adam testvér parancsnokságán keres menedéket. A Templom kész befogadni. Csakhogy Renaud mindössze tizennyolc éves, élni, szeretni akar... Coucy báró szolgálatába állva belépést nyer a leendő Szent Lajos udvarába, ahol a félelmetes Kasztíliai Blanka, a király anyja uralkodik, aki azonnal élénk ellenszenvvel fogadja. Ott van azonban Provence-i Marguerite is, a fiatal királyné, akibe szenvedélyesen beleszeret. Ekkor éri utol az apagyilkosság vádja, és élete rémálommá változik.

Počínaje nenasytnou Messalinou, ženou římského císaře Claudia, jehož chtěla svrhnout a zavraždit, až po dvě nejznámější – Marii-Antoinettu, choť Ludvíka XVI. popraveného francouzskými revolucionáři, a Josephinu, zavrženou manželku Napoleonovu, sepsala autorka portréty královen, v jejichž osudu se vždy střetávaly vyšší politické zájmy se soukromými city a touhou po lásce. Byly milované a nenáviděné, intrikovaly a stávaly se obětí intrik, nejednou končily ve vězení či na popravišti.Juliette Benzoni, zkušená autorka desítek převážně historických románů, nepíše – titulu této knížky navzdory – pouhé ložnicové klípky, ale své portréty zasazuje do historických souvislostí, do poměrů na královských dvorech a nevyhýbá se ani dobové politice, nepřítelkyni všech lásek.

O svatbách a panovnících toho bylo napsáno mnoho. Málo ale o intimních okamžicích v soukromých komnatách po oficiálních obřadech. Juliette Benzoni dokázala ve vyprávěních a pamětech, často peprnějších, než bychom tušili, najít příběhy svatebních nocí králů a knížat. Velkolepá svatební noc Alexandra Velikého, rezignovaná noc Ludvíka XIV., noci s přísným dohledem, noci uplakané, zdrženlivé, podivné, unešené, nadšené, zoufalé. A konečně noci dramatické, kdy počínaje Attilovým stanem a konče ložnicí následníka habsburského trůnu v Mayerlingu jsou láska či nenávist utopeny v krvi.

Francie je poseta tisíci zámky, svědků její minulosti. Zámky vznešené, pohádkové, venkovské, romantické či ďábelské – všechny jsou poznamenány příběhem lásky nebo smrti, válečné události nebo neuvěřitelného dobrodružství. Kolují o nich zkazky a legendy. Autorka vypráví nejpoutavější příběhy světoznámých zámků, jako jsou ty na Loiře, i zámků odlehlejších, jejichž historie je ovšem neméně zajímavá. Knihu je možné použít také jako ojedinělého průvodce po francouzských zámcích. U zámků přístupných veřejnosti najde čtenář na konci informace o tom, v jakém ročním období a denních hodinách jsou otevřeny k prohlídce.