Ervin Csizmadia

A magyar politikai gondolkodás történetében mindig is fontos szerepet játszott Nyugat-Európa. Sokat tudunk arról, hogy a nyugati minták hazai átvételéről és meghonosításáról hogyan gondolkodtak a liberális és a baloldalon, de viszonylag keveset arról, hogy miképpen vélekedik erről a kérdésről a széles értelemben vett hazai jobboldal. Holott, ha jobban utánanézünk, számos érdekes szöveget találunk konzervatív szerzők tollából, s ezek segítségével jobban megismerhetjük ennek a politikai tábornak a gondolkodásmódját. Ennek a kötetnek az összeállítását az motiválta, hogy árnyaljunk azon a képen, amely szerint a jobboldal nagy része Magyarországon Európa- ellenes volt. Természetesen találhatunk ilyen szerzőket is, de a kötetbe inkább olyanokat válogattunk, akik nem feltétlen Európa ellenében, igaz, Európáról a bal- és a liberális oldaltól éltérően gondolkodtak. Továbbá olyan szerzőket, akik rámutatnak arra, hogy a nyugati vívmányok itthoni átültetéséből nem feltétlenül a nyugatira egy az egyben hasonlító intézmények és magatartások jönnek létre. De a kötetet nem csak azért állítottam össze, hogy újabb neveket ássak elő a múlt törmelékei alól. Hanem azért, mert ezek a szövegek némi támpontot adhatnak a mai magyar jobboldal értelmezéséhez is. Természetesen túlzás lenne direkt átfedéseket várnunk e régi szövegek és a manapság megfogalmazott kormányzati gondolatok között. De talán bizonyos szemléleti hasonlóságok kimutathatók a régi szerzők egynémelyike és a mai utódok között. Összességében tehát a fő cél az, hogy többet tudjunk a jobboldalhoz köthető eszme- és elmélettörténeti előzményekről. Az olvasó tizenhét magyar politikai gondolkodó szövegét olvashatja tematikus fejezetekbe rendezve.

Mi történik, amikor a politikatudós nem vaskos könyvvel vagy tanulmánnyal, hanem rövidebb írásokkal áll a közönség elé? Semmi. Megszokott dolog, meg is van a neve: politikai publicisztika. De mi történik, ha a politológus se nem tanulmányt, se nem publicisztikát ír, hanem nagyon szubjektívre veszi a figurát, s rövid szösszeneteket ír? Csupán egy csöpp határátlépés.Csizmadia Ervin új kötete 135 kisebb-nagyobb elmélkedést tartalmaz politikáról, történelemről, társadalomtudományról, irodalomról, zenéről, filmekről és - egyáltalán nem utolsósorban - mindennapi életünkről. Az 1688-as angol dicsőséges forradalomtól hétköznapi unalmainkig terjed a skála. A kis írásokat összefűzi a nagy és kicsi jelenségek iránti egyforma érdeklődés.Csizmadia Ervin (1958) a Társadalomkutató Központ Politikatudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója és a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének docense. A szerzőnek eddig tizenkét kötete jelent meg. Fontosabb könyvei: A magyar demokratikus ellenzék I-II-III. (1995); A Medgyessy-talány; „Elképzeltek maguknak egy miniszterelnököt" (2004); Politikai változáselmélet (2007); Miért „alaptalan" a magyar demokrácia (2014); A magyar politikai fejlődés logikája. Összehasonlítható-e a jelen a múlttal, és ha igen, hogyan? (2017). A kötethez Dalos György író írt méltató utószót.