Arthur Doyle strana 6 z 39

Sir Arthur Conan Doyle (1859-1930) a klasszikus krimi megteremtője. Eredetileg orvosnak indult, de hamar feladta a praxist az írás kedvéért. Először nagyszabású történelmi regényekkel jelentkezett, majd 1887-ben (tulajdonképpen pénzkereset céljából) megírta élete első detektívregényét, az A Study in Scarlet című krimit. Ebben a könyvben lép először színre a jellegzetesen angol detektív, a zseniális Sherlock Holmes és segítőtársa, a kissé ügyefogyott Watson doktor, akik a későbbi detektívregények alapfigurái is lesznek. Jellemző, hogy a szerző, akit 1902-ben a búr háborúról írt könyvéért lovaggá ütöttek, olyannyira nem szerette hősét, hogy egyik novellájában „megölte” Sherlock Holmest, az olvasók és a kiadó követelésére azonban „feltámasztotta”. Így összesen 60 Holmes-novellát és két regényt is írt. A regények: The Hound of the Baskervilles (A sátán kutyája) és a The Signs of Four (A dilettáns detektív). Az utóbbi több mint 70 év után most jelenik meg újra magyarul.

A megrögzött agglegény, Sherlock Holmes hû társa Watson doktor egy örökösnõ segítségére siet. De hová lett a kincsesláda a rendkívül értékes drágakövekkel? Miért halt borzalmas halált Bertalan Sholto, s volt-e ebben szerepe ikertestvérének, Thaddeusnak? Milyen titkot vitt magával a sírba apjuk? Mit jelentenek az áldozat mellére tett, papírdarabra írott szavak: ?A Négyek jele"? A zseniális mesterdetektív brilliáns nyomozása során minden rejtélyre fény derül.

A naiv Watson doktor, Canon Doyle klasszikus bûnügyi történeteinek jeles szereplõje és narrátora ebben a történetben ismeri meg a Sherlock Holmes névre hallgató különös úriembert, akirõl hamarosan kiderül, hogy zseniális magándetektív. Gyors egymásutánban két rejtélyes gyilkosság történik, mindkét áldozta makulátlan úriember. Mindkét helyszínen a falra vérrel írva egy német szó: Rache, azaz Bosszú! Ki a bosszúálló, és mi a két szörnyû gyilkosság oka? Csak a zseniális Sherlock Holmes találja meg a brixtoni rejtély kulcsát.

Arthur Conan Doyle klasszikus kalandregénye a XIX. század végi imperializmus egyre feszültebbé váló világát mutatja be. Gyarmattartó törekvések ütköznek itt az alávetett emberek indulataival és vallási fanatizmusával, mindennek egy könnyed vakációra készülő kirándulóhajó utasai isszák meg a levét. Másokkal együtt egy amerikai naiva és tisztes nagynénje, egy régimódi agglegény, és egy mit sem sejtő párocska készül kéjutazására a Korosko fedélzetén a Níluson. Egy reggeli kirándulás alkalmával azonban egy sivatagi banda fogságába esnek, és két csak választásuk marad: vagy áttérnek az iszlámra, vagy a halál fiai lesznek...

Challenger professzor nyugtalanító sürgönyöket küld az Elveszett világból ismert társainak, hogy csatlakozzanak hozzá Londonhoz közeli házában. A titokzatos telegramok azzal a nyugtalanító felszólítással érkeznek, hogy hozzanak magukkal oxigént. Megérkezésükkor a professzor elbarikádozza magát vendégeivel együtt, miután bizonyos jelekbõl arra következtetnek, hogy az egész Föld egy mérgező interplanetáris felhőn fog áthaladni, ami az emberiség teljes pusztulásával fenyeget...

Challenger professzor, a meglehetősen nehéz természetű, különc tudós elmélete szerint léteznie kell Amazóniában egy "Elveszett világnak", ahol terület elzártsága miatt megállt az élővilág evolúciója, s a vidéket ősi, máshol már millió évek óta kihalt lények népesítik be. Az elmélet bizonyítására útnak indul egy kicsi, ám elszánt csapat. Útjuk során azonban nem csupán a vad, ősi természet lényei jelentenek veszélyt...

Százszor is végigolvastam már nagybácsim levelét s annyi bizonyos, hogy kívülrõl tudtam az egészet. Mégis megint csak kivettem zsebembõl s a vitorlás halászbárka oldalfalára ülve még egyszer átolvastam éppen akkora figyelemmel, mint mikor elõször vettem kezembe. Az írás szögletes, mesterkélt volt, aminõ a falusi ügyvédeké szokott lenni s ez a cím állt a levélen: Louis de Laval úrnak, William Hargreaves úr, a ?Zöld ember? vendéglõse leveleivel, Ashford, Kent grófság. Ez a vendéglõs nem egyszer kapott már jó pár hordó vámolatlan francia pálinkát, s a levél is csempészek közvetítésével jutott el hozzám. ?Kedves öcsém, ? írta a bácsi, ? most, hogy apád meghalt s egyedül állsz a világon, bizonyára nem szándékozol tovább is táplálni azt a haragot, mely családjaink közt fennállott. A zavargások idején apád a király pártjára sodortatott, míg én a nép pártjára kerültem s a vége ? amint te is tudod ? az lett, hogy apádnak menekülnie kellett az országból s az én kezemre jutott Grosbois birtoka. Annyi bizonyos, hogy neked nehezedre esik más álláspontot foglalni el, mint õseidnek, de viszont arról is meg vagyok gyõzõdve, hogy szívesebben látod a birtokot egy Bernac, mint idegenek kezén. Fölteszem legalább, hogy anyád testvérétõl nem fogod a tiszteletet és rokonszenvet megtagadni. És most engedd meg, hogy egy jó tanácsot adjak neked. Tudod, hogy mindig republikánus voltam, de be kellett látnom, mily céltalan a végzettel szembeszállni s hogy Napóleon hatalma sokkal szilárdabb, semhogy meg lehetne rendíteni. S ha már így áll a dolog, gondoltam, én is az õ szolgálatába szegõdöm, mert, hiába, aki farkasverembe jut, legokosabban teszi, ha együtt ordít a farkasokkal. Alkalmam nyílt olyan szolgálatokat tenni neki, hogy ma már igazi jó barátja vagyok s annak fejében, amit érte tettem, bármit kérhetek tõle, õ meg nem tagadja. Valószínûleg neked is tudomásod van arról, hogy õ jelenleg a hadsereggel Boulogneban táborozik, alig pár mérföldre Grosboistól. Ha e levél vétele után haladék nélkül visszatérsz hazádba, semmi kétség, hogy nagybácsid szolgálatainak elismeréséül kész lesz elfeledni apád ellenséges viselkedését. Igaz ugyan, hogy neved számûzve van még, de befolyásom a császárnál ezt könnyen rendbe hozza majd. Jöjj hát gyorsan, késedelem nélkül és teljes bizalommal. Nagybácsid C. Bernac.?

Sir Henry, a baskerville-i kastély Amerikából hazatért ifjú örököse nagybátyja rejtélyes halálának okait szeretné felderíteni a legendás londoni detektív, Sherlock Holmes és elmaradhatatlan társa, Dr. Watson segítségével. Egy ördögi körülmények között fel-felbukkanó fekete véreb, egy komornyik, majd egy szökött fegyenc a gyanú tárgya, de Holmes nem az az ember, aki nem jár végére a dolgoknak... Arthur Conan Doyle halhatatlan remekmuve nemcsak a krimiirodalom egyes számú klasszikusa, melyben a bunök bune, a ?rafinált, hidegvéru, szándékos emberölés? egy zseniális elme segítségével leplezodik le, hanem a fegyelmezett gondolkodás magasiskolája is. Bokor Pál új fordításában a mocsaras-sziklás-ködös, de mindenekelott romantikus észak-angliai táj is új életre kel a regényben, mely máig fel nem derített okokból még sohasem okozott csalódást.

Román ze série Doyleových knih o profesoru Challengerovi, u nás především známém z knihy „Ztracený svět“. V tomto příběhu je již profesor Challenger starý a jak jeho manželka Jessie, tak i úhlavní nepřítel profesor Summerlee zemřeli. Hlavní hrdinkou knihy je Challengerova dcera Enid, která je přesvědčenou spiritistkou. Profesor na její vášeň hledí zprvu skepticky a snaží se s pomocí svých kolegů Edwarda Malonea a lorda Johna Roxtona proniknout na spiritistické seance a odhalit média jako podvodníky. Výsledkem je ale pravý opak - Malone s Roxtonem ve spiritismus uvěří, Enid se stává médiem a svému otci přináší ze záhrobí informace, které nikdo z živých nemůže znát. Doyle, který se sám spiritismem zabýval, tvrdil, že všechny spiritistické pokusy a jevy v této knize se zakládají na skutečnostech, které sám zažil a viděl, jen osoby a místa jsou prý pozměněny.

Sir Arthur Conan Doyle (1859 – 1930) sa do sŕdc čitateľov zapísal predovšetkým ako stvoriteľ najslávnejšieho literárneho detektíva Sherlocka Holmesa, ktorý je známy naozaj po celom svete. Aj holmesovské detektívky vedeli byť značne hrôzostrašné, nuž nečudo, že Doyle svoje spisovateľské zručnosti zúročil i na teréne žánru hororovej fantastiky. K tomuto žánru ho viedol i jeho celoživotný záujem o špiritizmus (stal sa aktívnym členom slávnej Society for Psychical Research). Paradoxne ho práve racionalistická metóda, vychádzajúca z medicínskeho školenia primäla k otvorenosti voči mysterióznym fenoménom a k tomu, že sa nimi začal zaoberať i vo svojich prózach. V jeho tajuplných poviedkach väčšinou skeptický racionalistický hrdina, najčastejšie rozprávač (ktorý akoby z oka vypadol Dr. Watsonovi), býva konfrontovaný s tajuplnými úkazmi, ktoré ich nedovoľujú racionálne, prirodzene vysvetliť. Doylove prózy zručne dávkujú napätie a otvárajú šerosvit dohadov, až kým príde záverečný šok. No neurčitosť zostáva. „Loď, plaviacu sa polárnymi pláňami, čosi prenasleduje a kapitán Polárky upiera zrak do diaľky, kde niečo vidí len on... Tajuplné prastaré egyptské receptúry na oživovanie mŕtvych, jednoruká mátoha v lekárskom laboratóriu, médiá na špiritistických seansách, špiritistické materializácie, čosi hrôzostrašné číhajúce v temnej jaskyni, vývojové mutácie, vyžarovanie duchovnej energie z predmetu, diabolská pomsta – to všetko sú témy, sľubujúce správny zážitok pre labužníkov hororovej fantastiky. Doyle však nikdy nevyužíva lacné nadprirodzené efekty – naopak, všetky mysteriózne javy sa usiluje preskúmať s priam vedeckou metodickosťou. Akoby sa Sherlock Holmes so svojou dedukčnou metódou odrazu ocitol v temnej ríši okultných javov. Doyle predsa písal v časoch, keď špiritizmus bol rovnakou vedou ako kriminológia...“ Tomáš Horváth

V Zlatom fonde prinášame jeden z prvých prekladov Sherlocka Holmesa. V zbierke Námorná zmluva okrem titulnej poviedky nájdete aj ďalšie dobrodružstvá slávneho detektíva. Asi najviac vás prekvapí úžasný Modropáskový automobil. Klasika zo Zlatého fondu SME.

Psal se rok 1886, kdy z pera sira Arthura Conana Doyla vyšel první příběh o Sherlocku Holmesovi. Knižně povídka uviděla svět následující rok a od té doby se základna fanoušků brilantního detektiva s pozoruhodnými schopnostmi rozrůstala a nepřestala růst až do dnešního dne. Postava nejznámějšího detektiva všech dob je velmi zajímavá. Jeho největší předností je bezpochyby nadprůměrná inteligence, která z něj dělá doslova génia. Kromě toho má unikátní dar ovládat deduktivní metodu, která mu pomáhá při řešení i těch nejzáludnějších případů. A právě ty případy jsou pro něj snad jedinou možností zahnání nudy, jež ho často trápí… Publikace nabízí čtyři příběhy Sherlocka Holmese, které jsou určeny mírně pokročilým studentům angličtiny. Zájemci se díky nim nejen seznámí s případy, v nichž věhlasný detektiv rozehrává své brilantní logické myšlení, ale také si procvičí angličtinu. Český zrcadlový překlad umožní zkontrolovat, zda cizojazyčnému textu správně porozuměli. Na konci knihy jsou zajímavé informace o Sherlocku Holmesovi. Audionahrávka ve formátu MP3, na níž text vypráví rodilý mluvčí, je zdarma na stránkách nakladatelství.

Watson doktor, Sherlock Holmes lelkes krónikása ezúttal újabb hat különös eset nyomozását meséli el. Többek között megtudjuk, miért és hogyan akarja eltenni láb alól az ikertestvéreket a gonosz mostoha, hogyan veszti el becses hüvelykujját egy mérnök, mi történt Ezüstsugárral, a lóversenypályák favoritjával, megéri-e elfogadni egy rejtélyes állást óriási fizetségért, és ki lopta el a nevezetes berill fejék értékes drágaköveit. A kötet tartalma: A tarka pöttyös szalag A mérnök hüvelykujja A King's Gyland-i rejtély A berill fejék A hampshire-i nyaraló Az utolsó feladat

Étienne Gérard a napoleoni háborúk egyik tündöklő karriert befutott katonája volt. A győzelmes francia nagy ármádia vérzivataros küzdelmeiben sorsa ide-oda vetette. Bárhol is megfordult Gérard brigadéros, mindenütt tisztelték benne a nagy hőst, a vívóbajnokok elsőjét, a gyengék, elesettek védelmezőjét. Lovagiasságáért és szeretetreméltóságáért ellenségei is tisztelték. Gérard brigadéros a csatákban sokszor került súlyos, szinte megoldhatatlannak látszó helyzetekbe, de egyetlen alkalommal sem fordult elő, hogy azokból esze, találékonysága, kardja vagy gyorslábú lova segítségével ki ne tudott volna lábalni. Gérard brigadéros, a bátor katona, a leleményes hadvezér, az ideális férfi a hőse ennek a fordulatokban és eseményekben gazdag regényben.

?Lekísértem õket az állomáshoz, azután kiszálltam a kis város utcáin, s végül visszatértem a szállóba, ahol elnyújtózkodtam a pamlagon s igyekeztem belemélyedni egy regénybe. De a mese oly sekélyes volt s oly jelentéktelen ahhoz a mély titokhoz képest, a mellyel foglalkoztunk, hogy figyelmem a képzelet országából folyton a valóságra terelõdött. Végül el is dobtam a könyvet s belemerültem teljesen a mai nap eseményeinek lefolyatásába. Föltéve, hogy ez a szerencsétlen fiatalember színigazat beszélt, vajon micsoda pokoli dolog, miféle teljesen váratlan, rendkívüli esemény történhetett, azalatt a rövid idõ alatt, amely eltelt, míg távozott atyjától s míg kiáltására újra visszarohant hozzá? Rettentõ dolognak kellett történnie! De minek? Vajon a sérülések nem árulhatnának-e el valamit orvosi tapasztaltságomnak? Csöngettem, s bekértem a helybeli hetilapot, amely szó szerint közölte a nyomozás eredményét. Az orvos vallomása megállapította, hogy a bal koponyafalcsont hátsó harmadát és a nyakszirtcsont balfelét bezúzta valami tompa fegyvertõl eredõ súlyos ütés. Megjelöltem a leírt helyet a saját fejemen. Nyilvánvaló volt, hogy ilyen ütést csak hátulról mérhettek az áldozatra.?

„Ano, pane, co ještě? Doufal jsem, že jste již pryč!“ Svéhlavý profesor G. E. Challenger a jeho novinářský přítel Ted Malone se vrací ve dvou příbězích, které v českém knižním vydání dosud nevyšly! Pavel Pecháček přeložil dva dobrodružné příběhy z pera slavného A. C. Doyla, které vás budou napínat do posledního písmenka. Podaří se profesorovi ambiciózní vědecký experiment směřující do nitra Země? A co má za lubem tajemný vědec Theodore Nemor? Knihu doplňují stylové ilustrace od Miloslava Muškáta.