Giuditta Fabbro strana 2 z 2

Deni Navarro nem ismer kegyelmet. Ő a város Ura, övé az utca, a szava maga a törvény. Öl, ha kell gyorsan és megbánás nélkül, bárkit eltapos, aki az útjába kerül. Elza Glyena McKennát a sors már sokat sújtotta. A félárva lány szegénységben él és az apja kegyetlensége miatt, némán. Az utca gyermeke, aki ismeri a túlélés szabályait, megtanulta, hogy vannak csaták, amiknek egyszerűen ki kell várni a végét.... De a sors kiszámíthatatlan, egymás mellé sodorja ezt a két össze nem illő embert, végzetes vonzódással büntetve egymás iránt. Mit tehet Elza, mikor tudja, hogy addig nem szabadulhat, amíg Deni el nem küldi? Mit adhat fel az, akinek már csak a büszkesége szikrája maradt? Meddig tűrheti, hogy a város urának a játékszere legyen? És Deni... képes túllépni azon, hogy a lány, aki iránt lobogó vággyal ég, sosem lesz elég tökéletes ahhoz, hogy az általa elképzelt társa legyen?

Jane ?némán bólintott. A bárból kilépve elnézett előbb jobbra, majd balra. Az egyik ott parkoló autó mellett egy háttal álló emberre lett figyelmes, aki hosszú, fekete bőrkabátot viselt. A „Császár” fia hirtelen megfordult és előrántott egy félautomata fegyvert. Jane Renátó elé ugrott, közben előkapta a fegyverét. A fiú az egész tárat kilőtte rájuk. Jane az összes golyót felfogta Renátó elől, miközben hátraesett, leadott pár lövést Dénesre. A fiú összeesett.Renátó testőrei azonnal kirohantak és bemenekítették a férfit a bárba. Jane az oldalára fordult. Átvette bal kezébe a fegyverét és a földön fekvő fiúra szegezte. A jobb kezével elővette a telefonját és felhívta a rendőrséget, majd kért két mentőt is. Miután letette, erőt vett magán és nagy nehezen feltápászkodott. Nehézkes léptekkel a „Császár” fiához ment.– Kérem – hörögte a fiú – segítsen!– Megmentem a további szenvedéstől! – fogta rá a fegyverét, de pár perc vívódás után leengedte a kezét. Nekidőlt az ott álló autónak és lassan leereszkedett az aszfaltra. Míg a rendőrséget várta, tekintetét az égre emelte. Nem igazán volt hívő ember, most mégis úgy érezte, az angyalok vigyáztak rá.

Jane Forrest Hargitai nyugodtnak induló hétfő reggele abban a pillanatban felborul, amint a dugóban előtte álló kocsiból előkerül egy női holttest. A bizonyítékok az éjszakai élet vezéréhez, Dobó Renátóhoz vezetnek, de a férfi egy csepp hajlandóságot sem mutat arra, hogy segítsen. Még a halott nevét sem árulja el. Jane viszont nem hagyja annyiban a dolgot, minden követ megmozgat, hogy megtudja, ki is az illető. Mikor kiderül, hogy Bárfai sógornője az, elindul a lavina. Vivien és Renátó eltűnik, Jane családját pedig folyamatos támadások érik. Mikor a nyomozónő két gyerekére is rálőnek, Jane rájön, hogy csak úgy védheti meg a gyerekei életét, ha végez Bátfaival. A nőben kettős érzések dúlnak. Egyrészről a nyomozó, aki a bűn ellen harcol, másrészről, az anya, aki bármire képes azért, hogy megvédje a családját. De vajon helyesen cselekszik-e, ha megöleti a börtönben ülő férfit? Jogilag semmiképp! De mint ember? Vajon elfogadható-e, hogy úgy védje meg a gyerekei életét, hogy felbujtóként megöleti a családja életére törőt?

Jane Forrest Hargitai a napokig tartó kómából egy kórházi ágyon tér magához. Pár nap elteltével saját felelősségére hazamegy, de otthon a nyugalom helyett, azzal szembesül, hogy míg ő kómában volt, a nem rég még válni akaró férje és Dobó Renátó beköltöztek a lakásába. A két férfi közötti rivalizálás hatalmas méreteket ölt és csak idő kérdése, hogy mikor robban valamelyikkőjük. Jane úgy érzi, mintha egy brazil szappanoperába került volna. Eddig egy férje sem volt, most meg hirtelen kettő is lett. Nem bír egy házban maradni a két a férfival, így, bár nincs munkaképes állapotban mégis visszamegy a rendőrséghez dolgozni, amivel nem csak a saját, de a csapata tagjainak az életét is veszélyezteti.

Jane és a tőle külön élő férje kapcsolata semmit sem változott az elmúlt másfél hónapban. Tibor folyamatosan kerülte a feleségével való találkozást, de mikor a munkája veszélybe került mégis felkereste, hogy megkérje vállalja el egy, az országba érkező, arab herceg védelmét. Jane tisztában van vele miért pont őt kérte Abdul-Qadir mégis elvállalja a testőr munkát, hogy megmentse a férje állását. Mikor Jane sejtése beigazolódik és rá támad a herceg, Tibor a felesége ellen fordul, őt hibáztatva a történtekért. Ezzel csak egy dolgot ér el: az érzelmileg megtört nőt egyre inkább az ellensége, Dobó Renátó karjaiba hajtja.

Jane-t és csapatát egy autó csomagtartójában talált holttesthez riasztják. Pár perccel később Viktor, a drogosztály legjobb nyomozója is megjelenik a helyszínen a csapatával és közli, hogy a halott az ő egyik hónapok óta eltűnt besúgója. Azonnal fel is ajánlja a segítségét Jane-nek. A nyomozónő tudja, hogy egyrészről ez a lehető legrosszabb ötlet, de közben a legjobb is. Nagyban segítené a munkájukat egy olyan ember, aki közelről ismerte az áldozatot, de egyben nehezítené is a nyomozást, mivel Viktor miatt, aki egy pillanatig sem titkolja, hogy mennyire vonzódik Jane-hez, állandósulnának a viták közte meg Pálma között. Mégis belemegy a közös munkába. Az első nyomok Jane besúgójához, Jakab Konrádhoz vezetnek. A férfi be is ismeri, hogy "leesett neki egy kis anyag", de gyorsan túl adott rajta, ezzel viszont bekerült, az éjszakában csak "Fantom"-nak nevezett új terjesztő célkeresztjébe. A "Fantom", akit pár emberén kívül senki sem ismert, olyan gyilkos drogot terjesztett, ami egyik pillanatról a másikra egy dühöngő őrültet csinált a használójából és annyira megbontotta az agyát, hogy öngyilkosságba kényszerítette. Hirtelen drasztikusan megnő azok száma, akik házakról, hidakról fejjel a mélybe vetik magukat. Jane és Viktor csapata pár nap alatt annyi helyszínen megfordul, mint máskor egy hónap alatt. Bármerre indulnak meg, minden nyommal zsákutcába futnak. Senkit sem tudnak gyanúsítottként kihallgatni, mert csak halottakat találnak. Jane egyre frusztráltabbá válik ettől a helyzettől, amit még nehezebbé tesz a két csapat közötti ellentét, amit Pálma gerjeszt.

Jane Forrest Hargitai Amerikából települt haza tizenhét évesen, szülei halála után. Eltelt két évtized, és a fiatal árva lányból Magyarország legjobb nyomozója lett – ötfős csapatával eddig minden gyilkossági ügyet sikeresen megoldottak. Most azonban jóval nehezebb dolguk akad: munkájukat egy reality show stábja akadályozza, amelyet felsőbb szintről „sóztak a nyakukba”. A stáb minden lépésüket követi – az irodában, a bűnügyi helyszíneken, a felderítőutakon, nem kevés bonyodalmat okozva jelenlétükkel. A csapat mindezzel párhuzamosan elveszíti a lába alól a talajt: hirtelen minden ügyükkel zsákutcába futnak. Van négy női holttest, egy játszótéren összevert mélynövésű férfi – viszont nincs bizonyítékok alapján rács mögé dugható elkövetőjük… Jane és csapata versenyt futnak az idővel, a gyilkosokkal, és magával a halállal: a hullák egyre szaporodnak, a potenciális gyanúsítottak pedig sorra halnak. Vajon sikerül-e a lehetetlen a nyomozónak: még a show adásba kerülése előtt felgöngyölíteni a reménytelenségig gubancolódó nyomozást? Kiderül Giuditta Fabbro szarkasztikus humorú, akciódús bűnügyi regényéből.

Jane és Pálma unalmasnak induló reggele egy csapásra megváltozik, abban a pillanatban, amikor a Pálma által okozott koccanásos balesetben, egy holttestet találnak az autó csomagtartójában. A sofőrnek fogalma sincs arról, hogy mi van a zsákban, mivel ő csak egy “szállító”. A halottnál nincs igazolvány, így az azonosításhoz Jane az éjszaka nagy embere, Dobó Renátó és az egyik besúgója, Jakab Konrád segítségét kéri. Konrád felismeri az embert, akit mindenki csak Humbuk Bandinak hív, mivel egy szélhámos, így a gyanúsítottak száma hirtelen végtelen lesz. Bandi gyilkosa még meg sincs, amikor a Normafánál egy azonosítatlan áldozatot találnak. A nőnél semmilyen irat nincs, így először azt kell kinyomozniuk, hogy ki is az ismeretlen halott. Jane munkáját tovább nehezíti a csapatába berakott két zöldfülű és akkor váratlanul előkerül a harmadik névtelen áldozat…