Tünde Farkas

A tesztek is megerősítették a gyógyszerészek optimizmusát. Egy depressziós, „folyamatosan ingerült és könnyen dühbe guruló cselédlányt”, akit „világvége-gondolatok és üldözési tévképzetek” gyötörtek, „3 LSD-kezelés után” haza lehetett engedni. Egy „későparanoid” állapottal diagnosztizált kocsmárost úgyszintén. Összesen hat páciens kapott gyógyszert különféle mennyiségekben, a mikrodózisú 10 és az erős 130 mikrogramm között. Arthur Stoll elvárásai a radikális pszichoterápiás szerről fiának munkája nyomán még magasabbak lettek. Megerősödött az a hite, hogy olyan hatalmas változásokat hozó szert tart a kezében, amilyen csak ritkán adatik meg. „Rengeteg kérdés fogalmazódott meg bennem, amelyek a súlyos endogén lelki betegségek nagy pszichiátria terébe tartoztak.” Immár az öregkori agyi teljesítménycsökkenésre gyakorolt hatásait is vizsgálni kellett. Arthur Stoll üzleti ösztöne azt súgta, hogy a Sandoz az emberiség történetének egyik legtöbbet ígérő gyógyszerfejlesztése előtt áll. Úgy látszott, hogy az anyarozsból készült termékkel sok lelki betegséget, pszichózist, neurózist, depressziót gyógyíthatóvá tesznek. Ám a cég vezetője ekkor elkövetett egy sorsdöntő hibát. A tudatmódosító szerek évezredek óta jelen vannak az emberiség történetében. De csak pár évtizede vannak betiltva. 1943-ban, egy szép áprilisi napon a Sandoz gyógyszergyártó cég laboratóriumának munkatársa a szabályok ellenére önkísérletet hajt végre magán, és kipróbálja a később LSD-ként elhíresült vegyületet, az ötvenes években pedig a mexikói varázsgombákban egy hasonló hatású anyagra bukkan. Kutatásai közben nem is sejti, milyen mértékben változtatja meg a 20. század történelmét. Habár az LSD-ből és a pszilocibinből nem lett gyógyszer, pszichedelikus hatásuk miatt jelentős érdeklődés jelentkezett irántuk. Magánembereken kívül kutatók, orvosok, sőt a CIA vezetői is láttak bennük fantáziát: kábítószerként, gyógyszerként és fegyverként is felhasználták ezeket a pszichedelikus drogokat. Miért nem készítettek belőlük soha gyógyszert? Vajon tényleg képesek lennének gyógyítani a depressziót vagy az Alzheimer-kórt? Hogyan és miért tiltották be a használatukat? Mire akarta felhasználni a CIA ezeket a szereket, és milyen titkos kísérleteket folytattak velük - a kísérleti alanyok tudta nélkül? Hasonló kérdésekre keresi a választ könyvében Norman Ohler, aki európai és egyesült államokbeli levéltárakban végzett alapos, ugyanakkor izgalmas kutatómunka és szakértőkkel folytatott beszélgetések eredményeit tárja az olvasók elé, és egy olyan tripre hívja őket, amelyet soha nem fognak elfelejteni.

Légy üdvözölve! Ez itt az Egyszarvú-paradicsom - Én boldogságot hozok mindenki életébe - ígéri Rózsa. - Én minden lénynek hű barátja vagyok - suttogja Vanília, és a két kis egyszarvút varázslatos csillagszikrák táncolják körbe. Azúr azonban csak sóhajtozik: végre ő is szeretne már varázsolni!

Ki volt a titokzatos hercegnő, akit Roosevelt elnök személyesen akart német kémként kiutasítani az Államokból, aki magyar útlevéllel rendelkezett, hol titkos diplomataként, hol hivatásos zsarolóként írtak róla jelentéseket Németországban, Nagy-Britanniában és az USÁ-ban? Stephanie Richter, egyszerű származású, de hatalmas ambícióval megáldott bécsi lány előbb Franz Salvator főherceg (a "mi" Márai Valériánk férje) szeretője lesz, majd "a baj megtörténtekor" gyorsan összeboronálják Franz Augustin Maria von Hohenlohe-Waldenburg-Schillingsfürst herceggel. Aki a Monarchia összeomlása után a magyar állampolgárságot választja. Hercegnőként nemzetközi újságírói karriert fut be: Lord Rothermere, az angol sajtómogul kihasználja azt a képességét, hogy remekül tud kapcsolatokat teremteni és közvetíteni, és rábízza a társasági rovat vezetését. A németbarát lord oldalán bejáratos lesz a berlini kancelláriára, megismerkedik Adolf Hitlerrel, aki titkos diplomáciája eszközéül használja fel. Karrierjének csúcsa az, amikor megkapja Hitlertől a náci párt arany pártjelvényét. Közben pedig Fritz Wiedemann-nak, Hitler szárnysegédjének lesz a szeretője. Stephanie, aki mindkét szülője révén zsidó származású, kedvelt vendége lesz a Sasfészeknek, Hitler "az ő kedvenc hercegnéjének" nevezi. Amikor Wiedemann-t - éppen kitudódott viszonyuk miatt - 1941-ben Amerikába helyezik a német követségre, utána megy. Német kémként internálják, de elcsábítja az idegenrendészet főmunkatársát. A háború után Németországban fut be meglepő karriert: Axel Springer sajtóbirodalmát segíti "szalonképessé" tenni. A hercegnő naplója és az egykori titkos levéltári anyagok alapján állította össze a kiváló német író-történész a gátlástalanul sikerhajhász, minden politikai megalkuvásra kapható, hihetetlen életpálya hiteles történetét.

A válságokban van valami nyugtalanító: gyakran kibillentenek bennünket eddigi pályánkról. A kiváló természetgyógyász könyvében különféle válságformákat elemez és olyan megoldási lehetőségeket villant fel, amelyek segítségével javunkra fordíthatjuk őket. Így hatalmat nyerünk önmagunk felett, és nem csak reagálni tudunk, hanem magunk is kezdeményezőként léphetünk fel.