Helen Fisher

Miért éppen ő és miért nem valaki más lobbantotta lángra a szívünket? A szerelem világhírű tudósa, Helen Fisher most lerántja a leplet arról, hogyan és miért keresgéljük állandóan tudat alatt a megfelelő partnert. 40 000 férfi és nő segítségével végzett egyedülálló vizsgálatai alapján részletesen kidolgozta a négy alap személyiségtípust - a Felfedező, az Építő, az Igazgató és a Tárgyaló -, amelyek közül valamelyikben mindenki önmagára ismerhet. Mindegyik típus agyát az őrá jellemző kémiai rendszerek szabályozzák, vagyis biológiailag olyan személyekhez vonzódunk, akik tükrözik és egyben ki is egészítik saját személyiségtípusunkat. (Figyelem, Felfedezők! Készüljetek fel egy vad rodeóra, ha a sors véletlenül egy szintén Felfedező társat sodor az utatokba!) Helen Fisher részletes párválasztási kérdőívét a világ harminchárom országában ötmillió ember töltötte ki. A sikeres módszer immár Magyarországon is elérhetővé vált. Ez a könyv bizonyára minden olvasót gondolkodóba ejt majd párválasztási szokásaival kapcsolatban, és segítségére lesz a szerelem természetének megismerésében, az életre szóló partner kiválasztásában és megőrzésében

A legtöbb ember szerint a szerelem csupán egy érzés, pedig jóval több annál. Olyan erős késztetés, ami sok más alapvető szükségletet, például az éhséget vagy a szomjúságot is képes felülírni, és még a legkomolyabb embert is kifordítja önmagából. A sz erelmes ember sok szempontból a szenvedélybetegekre hasonlít: ahogy egy alkoholistának is muszáj innia, a szenvedélyes szerelmes is meg van győződve arról, hogy nem képes létezni a szíve választottja nélkül. Vajon miért vésődött belénk az evolúció so rán ez a valójában irracionálisnak tűnő szenvedély? A válasz meglepően egyszerű: a romantikus szerelem a hozzá kapcsolódó bonyolult érzelmi és kémiai folyamatokkal együtt a nagytestű, emberszabású emlősök között mindig is azt a célt szolgálta, hogy a hímet és a nőstényt egységgé kovácsolja össze arra az időre, amíg gondoskodniuk kell az utódaikról. A természet rendje szerint, ahogy nő a gyerekek önállósága, úgy csökken a szülők közt a szenvedély. Végül pedig ugyanaz az érzés választja el őket eg ymástól, ami addig összetartotta: egy új szerelem. Mégsem kell attól tartanunk, hogy Fisher könyörtelenül leszámol az örök szerelem eszményével. Ebből a könyvből ugyanis azt is megtudhatjuk, hogyan szabadulhatunk meg az ősi késztetések kényszerétől, és hogyan "programozhatjuk" az agyunkat arra, hogy a szenvedély megmaradjon, vagy éppen mihamarabb meggyógyítsuk az összetört szívünket.