Pál Földi strana 2 z 2

Erdély! A magyar történelem megszentelt helye, amelyet Báthory Gábor erdélyi fejedelem „Tündérkertnek” nevezett. Erdély többet jelent nekünk az ott élő székely magyarságnál, ezerszer többet ezen kicsiny földrész fájánál, aranyánál, sójánál. Erdély a magyar história, a magyar nemzeti hagyományok, magyar költészet ihletet adó csodája. Nagy fejedelmei, Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György valóban "Tündérkertté" varázsolták, és közben karddal a kézben védték a török világhódítóktól, a Habsburg gyarmatosítóktól és az oláh betolakodóktól. Erdély minden korszakát bevilágítják a magyarság telepítette, veszélyt jelző, folyton égő "lármafák", amelyek fényénél vessünk egy pillantást e három nagy fejedelem korszakára, akik példát adtak, hogyan kell magyarságunkat megőrizni a legválságosabb időkben is.

Erdély! A magyar történelem megszentelt helye, amelyet Báthory Gábor erdélyi fejedelem „Tündérkertnek” nevezett. Erdély többet jelent nekünk az ott élő székely magyarságnál, ezerszer többet ezen kicsiny földrész fájánál, aranyánál, sójánál. Erdély a magyar história, a magyar nemzeti hagyományok, magyar költészet ihletet adó csodája. Nagy fejedelmei, Bocskai István, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György valóban "Tündérkertté" varázsolták, és közben karddal a kézben védték a török világhódítóktól, a Habsburg gyarmatosítóktól és az oláh betolakodóktól. Erdély minden korszakát bevilágítják a magyarság telepítette, veszélyt jelző, folyton égő "lármafák", amelyek fényénél vessünk egy pillantást e három nagy fejedelem korszakára, akik példát adtak, hogyan kell magyarságunkat megőrizni a legválságosabb időkben is.

A régi dicsőségünk sorozat jelenlegi kötete az ezer sebből vérző, három részre szakadt ország védelméért harcoló, fizetetlen, de a hazáért minden áldozatra kész végvári vitézek életének, küzdelmeinek bemutatására vállalkozott. Ez a létszámban nem túl jelentős katonaréteg látta el a magyar végvárak védelmét. Erejük, természetesen nem volt elegendő a nagy szultáni seregek feltartóztatásához, de hősies védekezéssükkel, gyakran hősi halálukkal védelmezték a csonka hazát, és vele a közönyös Európát. Nemcsak az állandó fenyegető török veszedelemmel, de az országot csupán elővédnek tekintő, abszolút monarchia megteremtésére törekvő Habsburg uralkodók nyílt vagy titkos háborúja ellen is védekezniük kellett. E kettős szorításban, két világbirodalom őrlő malmában "emberségről példát, vitézségről formát" adtak az utókornak.

A "nyalka kuruc", Thököly Imre és II Rákóczi Ferenc emlékezete a 19., majd a 20. század viharos magyar történelmében igencsak megfakult, inkább valami távoli, meseszerű legendának tűnik a mai generáció szemében. Pedig a magyar történelem egyik legszebb fejezetét írták vérrel, szenvedéssel, és hősiességgel. Így hát a "Kuruc király" és a "Nagyságos fejedelem" emlékezete soha nem halványulhat el históriánk lapjain. Lángoló hazaszeretetükön kívül is hagytak maguk után egy szellemiséget, ami előttük nem volt meg; amit haditeljesítményeikkel, áldozatkészségükkel és a kurucnak nevezett korszak dalaival, táncaival, katonáik révén ők teremtettek meg. Ez a szellemiség lobogott később az Európa csataterein dicsőséget szerzett huszárjainkban, 1848/49 csataterein, 1914-ben Limanowánál, majd 1944-ben a tordai ütközetben és végül 1956-ban Budapest utcáin. Ez a szellmiség, a kis nemzetek egyetlen megtartó ereje, a nacionalizmus, amely a mi népünk lelkében a kuruc tárogatók hangja mellett született meg.

Scapa Flow pusztán földrajzi fekvésénél fogva is különös jelentőséggel bírt, mivel az öböl kiváló támaszpont volt az Északi-tenger és az Atlanti-óceán közt húzódó vízi utak ellenőrzésére. Itt állomásozott a Home Fleet, Őfelsége flottája, és az első világháború éveiben itt rendezték be az Admiralitás főhadiszállását. Scapa Flow, mint haditengerészeti támaszpont, páratlanul jó fekvésű, egyszersmind roppant biztonságos: bejárata szűk és könnyen védhető. A német haditengerészet az első világháború során két ízben is megkísérelt csapást mérni a Scapa Flow kikötőjében állomásozó brit flottára, ám mindkét alkalommal kudarcot vallott. A britek a háború után további biztonsági intézkedéseket hajtottak végre: elaggott hajókat süllyesztettek el és víziaknákat telepítettek, így tették járhatatlanná a német megfigyelők által korábban felfedezett réseket. A brit Admiralitás biztos volt benne, hogy Scapa Flow ellen lehetetlen sikeres akciót végrehajtani: az öblöt roncsokból és aknákból felépített, áthatolhatatlannak látszó tengeri zár védte, a közlekedésre használt folyosókat pedig járőrök és megfigyelők tartották ellenőrzés alatt. Karl Dönitz számára Scapa Flow egy kiemelt katonai célpont volt, a brit flotta legfontosabb támaszpontja. Alig három napja folyt a háború Anglia ellen, amikor Dönitz megkezdte az előkészületeket egy Scapa Flow elleni támadásra. Nyilvánvaló volt hát, hogy a britek biztonságérzete szilárd, és egyáltalán nem számítanak ilyesmire. Dönitz az U-47 kapitányát, Günther Prien tengerész-főhadnagyot szemelte ki a küldetés végrehajtására. Prien ismert katona volt, s ezúttal sem okozott csalódást: azonnal elvállalta a sokak szerint teljesíthetetlen, öngyilkossággal egyenértékű feladatot. Mikor az U-47 kifutott, a búvárnaszád fedélzetén egyetlen embert volt, aki ismerte az előttük álló célpontot: maga a kapitány. A szigorú titoktartás miatt senki mással nem tudatta küldetésük részleteit, navigátorát és első tisztjét is csak azután avatta be, mikor az U-boot már elérte a nyílt tengert. Az U-47 teljes csendben lopakodott a célpont felé. Teljes rádiótilalom volt érvényben, a kapitány a fedélzeten is teljes csendet követelt: mindenféle hangoskodást megtiltott, de még a szolgálatban lévő tengerészek cipőjét is rongyokkal tekertette be...

"Mátyás király... Különös, rejtelmes, ugyanakkor derűs és kellemes visszhangja is van ennek a két szónak a magyar ember lelkivilágában. Mintha még ma is inkább a népmese Hunyadi Mátyása élne emlékeinkben, mint a történelemé. Mátyás több mint ötszáz évvel ezelőtt élt és uralkodott - hosszú idő, s ha nem volnának az írott emlékek ezrei, melyek életéről, cselekedeteiről hiteles és kétségbevonhatatlan bizonyságot tesznek, majdnem hajlandók volnánk hinni, hogy e nagy király csupán az ősök képzeletében élő nemzeti mítosz alakja, hogy a nemzeti becsvágynak alakot kölcsönözzön. Mintha a regék homályos, fátyolos világából csillámlanék át hősies, magasztos alakja! Oly távol van tőlünk az idő, mely őt sajátjának nevezte, s mégis oly közel, hogy érezni véljük a ha-tást, melyet nemzetére gyakorolt, s szívünket áthatja a szeretet melege, mellyel őt népe körülölelte. Egész királyi lényét kifejező lovas szobra még ott áll Kolozsvárott, ma is rendületlenül. Könyvünk megkísérli bemutatni, hogy mi volt, és mit jelentett Mátyás birodalma alig egy emberöltővel Mohács előtt, és szinte fél évezreddel Szent István után. Mátyás király élete és műve az utolsó magyar eposz. Utána már csak ragyogó balladák következnek: Bethlen Gáboré, Rákóczi Ferencé, Széchenyi Istváné és a nép emlékezetében Kossuth Lajosé. A magyar reneszánsz e nagy alakját az írásos emlékek és a nép ajkán örökké élő legendák mellett csodálatos alkotásai is őrzik, templomok, épületek, Corvinák. Ám minket, akik a had-történelem elkötelezettjei vagyunk, leginkább egy másik csodálatos alkotása nyűgöz le: a legendás fekete sereg, amelynek hatalmától még ,,Bécsnek büszke vára" is nyögött."

Egy sorozat - a második világháború titkai - első könyvét tartja kezében az olvasó. Sokan úgy vélik, erről a borzalmas háborúról már minden napvilágra került, már mindent megírtak. De ez nem igaz... Könyvünk - anélkül, hogy a náci háborús bűnöket megkérdőjelezné - egy pillantást vet a "domb másik oldalára", a Sztálin által vezetett nemzetközi jogba ütköző hadviselésre.