Jon Fosse strana 2 z 3

Fossét olvasva, legyen szó az esszéiről, drámáiról, rövidprózáiról vagy éppen a regényeiről, az olvasó ugyanazzal a jellegzetes írásmóddal szembesül, akár harmincöt év távlatából is. Miből áll ez a félreismerhetetlenség, ami Fosse minden írásából árad? A tekervényes és réteges szerkezetű szövegek nem annyira a stílusuk - az ismétlések, motívumok és minták: fjordok, evezős csónakok, eső, testvérek, zene - miatt egyediek, hanem sokkal inkább amiatt, ami ezekből kiderül. Mert Fosse írói világa nem az ötletek, a provokáció miatt érdekes, sőt a korunkra jellemző témákat is kerüli, vagy csak letompított hangon jeleníti meg. Bár szövegei gyakran a halált és a lét valamiféle minimumát közelítik meg, sosem a kiábrándultság vagy a mizantrópia felől teszik ezt. Fossénél a sötétség fénylik, és mindig reményteli. Karl Ove Knausgaard Jon Fosse (1959) a kortárs norvég és a világirodalom egyik legjelentősebb alakja, sokan a mai Ibsenként emlegetik. Színpadi művei világszerte sikert aratnak, regényeit és verseit több mint negyven nyelvre fordították. A norvég állam által felajánlott a nemzet művészének járó és a királyi palota szomszédságában lévő Grotten az egyik lakhelye, emellett Ausztriában is él. 2015 óta dolgozik az 1250 oldalas Szeptológia című főművén, amit az idei Frankfurti Nemzetközi Könyvvásáron mutatnak be.

Román Lodenica (Naustet, 1989) od Jona Fosseho, jedného z najvýznamnejších žijúcich škandinávskych autorov, patrí v Nórsku doslova k čítankovým prózam a literárna kritika ho právom radí k novšiemu literárnemu kánonu. Príbeh o tragickom milostnom trojuholníku, do ktorého dvoch dávnych priateľov z detstva vženie nečakaným spôsobom oživená rivalita, sa odohráva v typickej pre Fosseho autorský štýl zredukovanosti deja a sugestívnej repetitívnosti rozprávaného. Román Lodenica je nielen reprezentatívnym príkladom poetologických východísk silnej autorskej generácie, ktorá v Nórsku debutovala v 80. rokoch, ale v mnohom úspešne reprezentuje novšiu nórsku prózu vôbec. O jeho pôsobivosti svedčí aj skutočnosť, že bol v roku 1997 sfilmovaný. Text Lodenice bol preložený do dánčiny, švédčiny a francúzštiny a v súčasnosti sa pripravuje jeho anglické a nemecké vydanie.

Eseje

Kant je krásny filozofický príbeh pre deti, ktorý sa zaoberá vesmírom a strachom z nepoznaného. Pre deti od 8 rokov a ich rodičov

První díl trilogie vyšel pod názvem Mámení. Druhá část trilogie jednoho z nejpozoruhodnějších norských autorů pokračuje ve vyprávění nadčasového příběhu mladých milenců a čerstvých rodičů. Asle a Alida utíkají z Bjorgvinu, jak se kdysi jmenoval přístav Bergen. Usadí se v odlehlé zátoce, změní si jména a rádi by zapomněli na minulost i vlastní temné činy. Asle se však musí do Bjorgvinu ještě vrátit a vyřídit jakousi záležitost. Město plné lákadel, otupujících jeho ostražitost, se ale stává pastí . A navíc se zdá, jako by ho obávaná minulost nemilosrdně přitahovala Sny Olavovy jsou baladickým a zároveň drsným textem, jenž předestírá zásadní otázky lidské identity a existence. Co je sen a co skutečnost? Lze uprchnout před sebou samým?

Jon Fosse Trilógiája a két szerelmes, Asle és Alida sorsának drámai összefoglalása. Az első részben, az Álmatlanságban a fiatalok egy, a történelem ködébe vesző norvég városban próbálnak szállást találni. A még szinte gyerek Alida terhes, s talán ezért, vagy talán másért, sehol nem adnak nekik szállást. A biblikus jelenetre emlékeztető történet hátborzongató fordulatot vesz. Nem tudhatjuk, csak sejtjük, hogy Asle hidegvérű gyilkos. Öl, mert szeret. Mert nem tehet mást. Asle döntésének következményeivel a második részben, Olav álmában szembesülünk, míg a Trilógia Esti dal című harmadik része Alida és gyermekei elbeszélésén keresztül nyújt visszatekintést a fiatalok sorsára. Jon Fosse mitikus szálakkal átszőtt és idősíkokkal játszó szép-szomorú története a kortárs norvég próza egyik csúcsteljesítménye, a társadalmi elfojtások és a beszéd felszabadító erejének művészi megfogalmazása. Egyszerre modern krimi, de akár időtlen ballada is; az égi és földi szerelem és a bűn örök összefonódásáról.

Jon Fosse Trilógiája a két szerelmes, Asle és Alida sorsának drámai összefoglalása. Az első részben, az Álmatlanságban a fiatalok egy, a történelem ködébe vesző norvég városban próbálnak szállást találni. A még szinte gyerek Alida terhes, s talán ezért, vagy talán másért, sehol nem adnak nekik szállást. A biblikus jelenetre emlékeztető történet hátborzongató fordulatot vesz. Nem tudhatjuk, csak sejtjük, hogy Asle hidegvérű gyilkos. Öl, mert szeret. Mert nem tehet mást. Asle döntésének következményeivel a második részben, Olav álmában szembesülünk, míg a Trilógia Esti dal című harmadik része Alida és gyermekei elbeszélésén keresztül nyújt visszatekintést a fiatalok sorsára. Jon Fosse mitikus szálakkal átszőtt és idősíkokkal játszó szép-szomorú története a kortárs norvég próza egyik csúcsteljesítménye, a társadalmi elfojtások és a beszéd felszabadító erejének művészi megfogalmazása. Egyszerre modern krimi, de akár időtlen ballada is; az égi és földi szerelem és a bűn örök összefonódásáról.

Kritikmi vyzdvihovaná trilógia Jona Fosseho Bdenie (2007), Sny Olavove (2012) a Na sklonku dňa (2014), krorá má svoje pevné miesto v nórskej literárnej histórii už dnes, je lyrickým rozprávaním o dvoch mladých milencoch, Aslem a Alide, a ich alegorickej ceste po západnom Nórsku. O ich láske, požehnanej a zároveň prekliatej, ktorá vzišla z milosti osudu, no beztak musí proti osudu neustále bojovať. Príbeh sa odohráva v bližšie neurčenej minulosti, miestami až bezčasovosti, a podobne ako vo všetkých neskorších Fosseho prózach sa tu čitateľ stretáva s fascinujúcim kontrastom naivného rozprávača a brutality rozprávaného, a predovšetkým napätím medzi naznačeným a tušeným. Slovenský preklad Anna Fosse

A "Melankóliá"-t méltán tekintik a norvég irodalom egyik legnagyobb hatású kortárs alkotója, Jon Fosse legjelentősebb művének. Egy igazi északi misztikus történet ez istenről, művészetről, elmúlásról, gyűlöletről, szerelemről, magányról - a soha nem végződő keresésről. Legélesebben Lars Hertervig festő életútja rajzolódik ki az őrülettől a csendes végig, ám a többi szóhoz jutó szereplő is élő karakter, ugyanakkor egy-egy rész Fosse kirakós játékában.

Jos Fosse a legjelentősebb norvég drámaíró Ibsen óta. 1993-ban -drámái első bemutatóján- már Norvégia-szerte elismert szépíró volt. Azóta műveit több, mint negyven nyelvre ordították le, darabjait nagy sikerrel játsszák világszerte. Több esszé tanúskodik arról, hogy Fosséra milyen mély benyomást gyakoroltak magyarországi tartózkodásai. Gyakran említi azt a mondást, amit magyar színházi emberektől hallott: angyal szállt el felettünk, azaz a színpad felett. Akkor mondjuk ezt, ha hirtelen csend lesz, mintha senki sem merne vagy tudna megszólalni, de mégis egyszerre értenénk meg valami eddig nehezen érthetőt. Ez a gondolat lett Fosse drámaírói arc poeticája is: úgy írni, olyan szituációkat teremteni, amelyek egy-egy pillanatra a mélyebb belátás, a felismerés élményét adják. Ezek azok a pillanatok, amikor angyal szállhat, vagy ahogy ő írja, mehet át a színpadon. A kötetben található színművek: -Valaki jön majd -A név -Egy nyári nap -Tél -Halálvariációk -Én vagyok a szél

Druhý díl románu Melancholie II. je opět monologem, tentokrát patří ústřední hlas ženě, sestře Larse Herterviga. Oline stoupá s vypětím všech sil od moře ke svému domu. Oline si nevzpomíná na to, co se stalo včera, Oline nepoznává své blízké, nevybavuje

Za dvojromán Melancholia I, II (Melancholie I., II.) byl Jon Fosse v roce 2001 nominován na prestižní Cenu Severské rady za literaturu. Český čtenář dostává do rukou první část románu, jehož hlavní postavou je norský malíř Lars Hertervig (1830–1902). Běhe

Za dvojromán Melancholia I, II (Melancholie I., II.) byl Jon Fosse v roce 2001 nominován na prestižní Cenu Severské rady za literaturu. Český čtenář dostává do rukou první část románu, jehož hlavní postavou je norský malíř Lars Hertervig (1830–1902). Běhe

Lyrický román Ráno a večer (2000) norského dramatika, básníka a prozaika Jona Fosseho zachycuje dvě mezní situace, mezi nimiž se rozpíná život člověka: narození a smrt. Nejprve rytmický proud zvuků a slov postupně vymezí a ustaví jeden jedinečný životní prostor, čas a jazyk – je to prostor, čas a jazyk chlapce Johannese, který právě přichází na svět kdesi v opuštěné rybářské osadě. Pak se ale jednoho dne začne všechno rozplývat, přichází konec: zastavuje se čas a jednotlivé roky života se najednou vpíjejí do sebe, mění se vzdálenosti a Johannes cestuje přes moře, aniž opustí svůj dům, ztrácí se jazyk a z obzoru mizí poslední zvuky a slova. V tomto krátkém strhujícím vyprávění se život zastavuje takřka čtenáři před očima. Fosseho hluboce lidské vyprávění o archetypálním norském rybáři bylo přeloženo do řady jazyků a dočkalo se v mnoha zemích velkého uznání.

Lyrický román Ráno a večer (2000) norského dramatika, básníka a prozaika Jona Fosseho zachycuje dvě mezní situace, mezi nimiž se rozpíná život člověka: narození a smrt. Nejprve rytmický proud zvuků a slov postupně vymezí a ustaví jeden jedinečný životní prostor, čas a jazyk – je to prostor, čas a jazyk chlapce Johannese, který právě přichází na svět kdesi v opuštěné rybářské osadě. Pak se ale jednoho dne začne všechno rozplývat, přichází konec: zastavuje se čas a jednotlivé roky života se najednou vpíjejí do sebe, mění se vzdálenosti a Johannes cestuje přes moře, aniž opustí svůj dům, ztrácí se jazyk a z obzoru mizí poslední zvuky a slova. V tomto krátkém strhujícím vyprávění se život zastavuje takřka čtenáři před očima. Fosseho hluboce lidské vyprávění o archetypálním norském rybáři bylo přeloženo do řady jazyků a dočkalo se v mnoha zemích velkého uznání.

Baladický nadčasový příběh jednoho z nejpozoruhodnějších autorů současné norské literatury se odehrává v krajině u hanzovního města Bergenu, v dobách, kdy se ještě jmenoval Bjorgvin. Mladí milenci Asle a Alida, sami téměř děti, nemají skoro nic. Jenom dítě, jež se narodí co nevidět, a jeden druhého. Marně hledají místo, kde by složili hlavu, nevyspaní a prokřehlí. Zoufalství je vyhnalo z domova a odsoudilo k nekonečné pouti. A jenom troufalost přerůstající v násilí jim může pomoci. Cestou nezbývá než podvolit se mámení, napolo snovému, napolo bdělému stavu, meznímu stejně jako okamžik, v němž se právě ocitli. Z Asleho a Alidy se neodvratně stávají psanci…