Karin Fossum strana 3 z 3

Izgatott fiú érkezik lélekszakadva a vidéki rendőrőrsre, s jelenti, hogy felfedezett egy szörnyű gyilkosságot: a közeli erdőben megbújó magányos tanyán holtan talált egy idős asszonyt. És mást is látott: a fák között ott bujkált még valaki, a környékbeliek által jól ismert fiatalember, Errki, aki többször állt már pszichiátriai kezelés alatt. Errki megjelenése régóta rossz ómen: mögötte mindig a halál jár. A következő reggel egy közeli városban bankrablás történik. A fegyveres rabló nemcsak a pénzt, hanem egy túszt is magával visz. Ám a túsz nem úgy viselkedik, mint azt várnánk: csak ül némán, magába fordultan, talpig feketébe burkolózva, arcát fekete haja mögé rejtve, félelmetesen...

„Látta ?valaki Andreast?” – a jóképű fiú eltűnése misztikus mindenki számára, még elválaszthatatlan haverja, Zipp sem érti, mi történhetett vele. Hiába keresi a rendőrség, hiába adnak fel újsághirdetést, senki sem tudja, hol lehet. Sejer felügyelő kérdései felzaklatják Zippet, és örökösen felidézik benne a barátjával töltött utolsó közös este megrázó emlékeit – amikor a könnyű és gyors pénzszerzés reményében árnyként követtek egy idős nőt, majd Andreas késsel a kezében belopakodott az asszony házába, és a következő pillanatban már el is tűnt. Zipp idegesen várakozott az udvaron a barátjára, aki soha többé nem bukkant fel… A norvég „krimikirálynő” a Stephen King thrillerjeinek hagyományaira épülő cselekményben felvonultatja a jellegzetes „fossumos” jegyeket, a bűnös és az áldozat gondolkodásmódjának dermesztően valósághű ábrázolását. Fossum e krimijében elsőrendűen világítja meg a bűn hatalmába került gondolkodás mibenlétét. Vigyázat! – sohasem szabad hinni a látszatnak: az emberek nem mindig olyanok, amilyennek gondoljuk őket… Karin Fossumról Az 1954-es születésű norvég „krimikirálynő” már első, húszesztendős korában „elkövetett” irodalmi próbálkozásával, verseskötetével is nagy feltűnést keltett. A szerző megbecsültsége mind a mai napig töretlen a szigorú ítészek körében. Az írónő azóta publikált újabb verseskötetet, és krimijein kívül számos regényt. A világhírt azonban a Konrad Sejer-krimik hozták meg számára. Sejer felügyelő először 1995-ben tűnt fel, majd ezt követően sorra láttak napvilágot a rendkívül intelligens detektív izgalmasnál izgalmasabb esetei. A Ne nézz vissza című kötettel Fossum nemcsak az olvasóközönséget nyerte meg magának, hanem újfent irodalmi díjak sokaságát söpörhette be: a skandináv Üvegkulcs-díjat és a norvég Rivertont. Sejer felügyelő eddig megjelent történetei Karin Fossum tollából: Ne nézz vissza Indiai feleség Aki fél a farkastól

Sejer felügyelő kibogozhatatlannak tűnő bűnténnyel találja szemben magát. Vajon kinek állhatott érdekében, hogy meggyilkoljon egy tizenöt éves lányt, a helyi kézilabdacsapat egykori üdvöskéjét? A kamaszlány lemeztelenített holttestére egy tóparton ta láltak rá - bármiféle nyom és szemtanú nélkül. Minden csupa ellentmondásnak tűnik, miként az sem megnyugtatóan tisztázott, miért is hunyt el néhány hónapja egy környékbeli kétéves kisfiú... A titokzatos bűnügy kiderítése hasonlít a perzsaszőnyeghez: a szélén a vastag sáv csupán keret, ám a közepe felé haladva egyszer csak felfedi a lényeget. "Mi az, ami leginkább megfogta a krimiírásban?" - kérdezték Karim Fossumot egy riportban. Az írónő ekképpen válaszolt: "A dráma. A tragédia. A pszichológia. A misztikum". És való igaz, Karin Fossum krimijeiben mindegyik vonás "tetten érhető". Fossum igazi írói tehetség, aki olyan árnyalt karaktereket teremt krimijeiben, melyek ritkaságszámba mennek a bűnregények műfajában. Megragadja cselekménye légköré t, a viszonylagos elzártságban élő északi vidéket és lakóit.

A hétköznapok nyugalma örökre semmivé foszlik, amikor egy külföldi nõ eltorzított holttestére bukkannak az idilli norvég falucska határában. Ki lehet az áldozat, és vajon ki és miért gyilkolta meg ilyen példátlan kegyetlenséggel? Sejer felügyelõ értetlenül áll ilyen fokú s ráadásul indokolatlan mészárlás láttán. Megannyi apró titokról kell fellebbentenie a fátylat, míg végre fény derül a szörnyû bûn elkövetõjének személyére. Ám amíg megszólalnak a hallgatásukkal cinkosságot vállaló "vétkesek", egyre több és több személyrõl derül ki, hogy akár õ is elkövethette volna a gyilkosságot. Senki nem bûntelen, s csak idõ és helyzet kérdése, mikor fordul ki valaki önmagából, és válik eszelõs gyilkossá.

„Sejer ?tekintete reflexszerűen az ösvényre tapadt. Nem mintha attól félne, hogy megbotlik valamiben. Avatott szeme nyomokat keresett. Ha tényleg történt valami, nem árt előrelátónak lenni (…) Az iszapos vízben egy nő holtteste feküdt, oldalára fordulva, háttal feléjük; testét csupán egy sötét esőkabát takarta. Amúgy teljesen meztelen volt." Karin Fossum igazi írói tehetség, aki olyan árnyalt karaktereket teremt krimijeiben, melyek ritkaságszámba mennek a bűnregények műfajában – nem véletlenül hívják a „krimik norvég királynőjé"-nek. Megragadja cselekménye légkörét, a viszonylagos elzártságban élő skandináv vidéket és lakóit, és tökéletesen adja vissza azt az atmoszférát, melynek látszólagos békéjét a mélyben lappangó indulatok és félelmetes titkok valósággal szétfeszítik. Az 1995-ben megszületett Sejer-krimik főszereplője nem „csodanyomozó", nem valamiféle sztárrendőr, hanem precíz, megfontolt detektív, aki lépésről lépésre cserkészi be a „vadat". Okosan, a maga útját járva, mégis némileg Maigret nyomdokain haladva…

Charles Olav Torp konnte es selbst nicht begreifen: Harriet Krohn lag vor ihm auf dem Boden ihrer Wohnung, tot. Im Grunde war es ihre eigene Schuld, sie hätte nur stillhalten müssen. Wenn das hier alles gutgehen sollte, durfte Torp jetzt keine Fehler mehr machen … Karin Fossum, eine der erfolgreichsten skandinavischen Krimiautorinnen, präsentiert einen neuen Fall für Kommissar Sejer – eine abgründige Geschichte von Schuld und Sühne und das Porträt eines beunruhigend alltäglichen Mörders zugleich.