William Golding strana 3 z 3

"Lord of the Flies" is a novel that has captivated schoolchildren ever since it was first published in 1954. A teacher himself, Golding clearly understood what excites and interests children. It is not only a gripping story, with strong, sympathetic characters, but it also raises timeless and profound questions. Part of its lasting appeal, particularly in schools, surely arises from the way it tackles universal issues. The novel is a catalyst for thought-provoking discussion and analysis, not only concerning the capabilities of humans for good and evil and the fragility of moral inhibition, but beyond. The boys' struggle to find a way of existing in a community with no fixed boundaries invites readers to evaluate the concepts involved in social and political constructs and moral frameworks. Ideas of community, leadership, and the rule of law are called into question as the reader has to consider who has a right to power, why, and what the consequences of the acquisition of power may be. All of these concerns are current today and can be easily related to the novel through effective teaching and learning. This new educational edition encourages original and independent thought from students, as well as guiding them through the text. The introductory material includes a biographical section on William Golding as well as providing information about the novel's historical context, which will be ideal for students completing GCSE and A-Level courses. At the end of the text there are chapter summaries, comprehension questions, discussion points and activities plus a glossary of less familiar words or phrases. This new edition includes William Golding's essay on "Lord of the Flies", "Fable". All of these are intended to inspire and generate creative teaching, learning and love of the novel.

A német hadifogságból hazatérő festőművész, Sammy Mountjoy drámai felfedezést tesz: cserbenhagyott szerelmese, Beatrice megőrült, és már hét esztendeje egy elmegyógyintézet lakója. Mountjoy úgy érzi, minden valószínűség szerint az ő árulása billentette ki Beatrice lelki egyensúlyát, s végiggondolja az életét, azt kutatva, hol is követte el a végzetes lépést, amely Beatrice-t az áldozatává tette. A Nobel-díjas író pályája kezdetén írt regénye megrendítő allegória, mely a felelősség és a szabad akarat kérdéseit feszegeti, s most a Golding Művei sorozat záródarabjaként csaknem harminc év múltán jelenik meg ismét. A magyar szöveget az eredetivel egybevetette Osztovits Levente.

Goldingnak ez a műve tárgyában is titokzatos, sokrétű alkotás. Tekinthetjük kriminek, de korunk látleletének, mi több, kisenciklopédiájának is. Szereplői, helyszínei, cselekményének fordulatai érzékelhetően maiak és érzékelhetően egyetemesek - ettől ismerősek annyira. Matty, a háborús londoni bombázás tüzéből kivetett kisfiú, aki a szeretetet és a szánalmat egy, a világ szemében perverznek számító tanárban leli fel, s felnőttkorában az őt zaklató kérdésekre előbb Bibliájából, majd szellemlényekt ől vár választ; Sophy és Toni, a gyönyörű külsejű, belül azonban baljós hatalmaktól megszállott ikerpár; az öreg könyvkereskedő és mindenféle vallási-filozófiai divathóborttal sodródó barátja - ők "játsszák el" ezt a különös történetet. Életük, vezér elje bár az együgyű tudni akarás, az érzelemhiánytól eltorzult intelligencia vagy a szánalmas kapaszkodás, úgy érezzük, végzetszerűen fut össze egy terrorista gaztett gyújtópontjába - hiszen a regénybeli tüzek időtlen idők óta égnek, s terjesztik a " látható sötétet". A könyv a jó és rossz világszínpadra kiterjedő misztériumjátékával a korábbi Golding-regények gondolatiságának továbbfogalmazása.

1954-ben jelent meg először "A Legyek Ura", amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a XX. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának, s ma éppoly időszerű, mint volt a megírása idején. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy mítoszregényében: egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történet ben, melynek hősei tíz-tizenkét éves angol fiúk. A világban háború dúl, s a fiúk repülőgép-szerencsétlenség következtében egy lakatlan szigetre kerülnek, távol a civilizációtól - amely talán éppen elpusztul -, s megpróbálnak értelmes rendet, társadal mat kialakítani. És őrzik a tüzet, mert ez az egyetlen útja a menekülésnek. Sokáig kellemes, szinte idilli játéknak tetszik az egész: a jól nevelt angol fiúk ragyogóan megbirkóznak a nehézségekkel, s követik Ralphot, a született vezetőt, aki tüzet gy újt, és expedíciót vezet a sziget felderítésére. Ám az idillben - eleinte szinte észrevétlenül - sokasodnak a bajok: a vezérszerepre pályázó Jack nem hajlandó engedelmeskedni Ralphnak, és a fiúk közül egyre többen állnak mellé, s imádják vele együtt a Legyek Urát. Golding, aki sokáig általános iskolai tanárként dolgozott, a gyermeki lélek nagyszerű ismerőjeként rajzolja meg hőseit, akik az egyre inkább elfajuló -játékban - mintegy felgyorsítva élik át az emberi civilizáció történetét az első és szerű közösségi szabályok megteremtésétől kezdve egészen odáig, amikor a rend összeomlik, s újból a bálványimádás, a gyilkos ösztön kerekedik felül.

"An astonishing and original tour de force ...Golding is a genius". ("Daily Telegraph"). When the spring came the people - what was left of them - moved back by the old paths from the sea. But this year strange things were happening, terrifying things that had never happened before. Inexplicable sounds and smells; new, unimaginable creatures half glimpsed through the leaves. What the people didn't, and perhaps never would, know, was that the day of their people was already over. From the author of Lord of the Flies, "The Inheritors" is a startling recreation of the lost world of the Neanderthals, and a frightening vision of the beginnings of a new age.

Děj tohoto pozoruhodného románu je zasazen do 14. století. Děkan Jocelin je posedlý myšlenkou přistavět ke kostelu, který spravuje, věž bez ohledu na kohokoli a cokoli. Čtenáři se naskýtá možnost potěšit se skvělým Goldingovým vypravěčstvím.

Děj tohoto pozoruhodného románu je zasazen do 14. století. Děkan Jocelin je posedlý myšlenkou přistavět ke kostelu, který spravuje, věž bez ohledu na kohokoli a cokoli. Čtenáři se naskýtá možnost potěšit se skvělým Goldingovým vypravěčstvím.

A Nobel-díjas angol író életművét bemutató sorozatunk új kötete három kisregényt tartalmaz, amelyek először jelennek meg magyarul. A címadó A skorpióisten a fáraók kora előtti Egyiptomban játszódik, és egy fiúról, a halála küszöbén álló isten-uralkod ó vaksággal sújtott fiáról szól, aki nem akar apja örökébe lépni, szembeszáll a hagyományokkal, és egyre csak a Nílus-völgyön túli, ismeretlen világról beszámoló hihetetlen, ám igaz történetekre vágyakozik, melyeket az uralkodó kegyence mesél neki. A Klonk klonk egy még ősibb, matriarchális afrikai társadalmat ábrázol, s egy nyomorék ifjú megpróbáltatásain és az őt kínzók fölött aratott meglepő győzelmén keresztül a férfiasság szokatlan értelmezését adja. A rendkívüli követ helyszíne az ókori Ró ma, ahol egy korát messze meghaladó találmányokkal - nyomtatás, gőzgép, robbanóanyagok - megjelenő görög felforgatja a császári udvar életét. Az emberi gyarlóság elnézően szatirikus ábrázolása, a humoros és filozofikus szemléletmód ötvözése, az eleve n múltidézés és a jellegzetes goldingi irónia élvezetes olvasmánnyá teszik a kötetet.

1954-ben jelent meg először A Legyek Ura, amelyet ma már nyugodtan nevezhetünk a XX. század egyik legjelentősebb és legnagyobb hatású irodalmi alkotásának, s ma éppoly időszerű, mint volt a megírása idején. Golding a második világháborúban szerzett tapasztalatait felhasználva a tudata, a lelke, a zsigerei mélyén megbújó ősi, vad ösztönökre ráébredő és az atomháború árnyékában élő ember félelmeit jeleníti meg példázatában vagy "mítoszregényében": egy hátborzongatóan izgalmas és kegyetlen történetben, melynek hősei tíz-tizenkét éves angol fiúk. A világban háború dúl, s a fiúk repülőgép-szerencsétlenség következtében egy lakatlan szigetre kerülnek, távol a civilizációtól -amely talán éppen elpusztul-, s megpróbálnak értelmes rendet, társadalmat kialakítani. És őrzik a tüzet, mert ez az egyetlen útja a menekülésnek... Sokáig kellemes, szinte idilli játéknak tetszik az egész: a jól nevelt angol fiúk ragyogóan megbirkóznak a nehézségekkel, s követik Ralphot, a született vezetőt, aki tüzet gyújt, és expedíciót vezet a sziget felderítésére. Ám az idillben -eleinte szinte észrevétlenül- sokasodnak a bajok: a vezérszerepre pályázó Jack nem hajlandó engedelmeskedni Ralphnak, és a fiúk közül egyre többen állnak mellé, s imádják vele együtt a Legyek Urát...

Egy Neander-völgyi ősembercsalád tavasszal elindul a tenger mellől nyári szállására: alig derengő értelmük derekasan birkózik a természet fölébük tornyosuló, vad erőivel. Másban nem bízhatnak, csak egymásban: szoros és meleg, már emberi kapcsolat fűzi egymáshoz őket. Nyári barlangjukban lejátszódik az emberiség egyik legnagyobb korszakváltása -találkoznak a homo sapiens-szel, a nyilat, csónakot ismerő, varázslatot űző, gondolkodó emberrel, a mi közvetlen ősünkkel. A találkozás nem lehet más, csak tragikus; kezdetleges világuk nem az új, gondolkodó és harcos, a túlvilág vélt erőit is harcba hívó ember világa; az értetlenség válaszfala a két nép között áthatolhatatlan. Goldingnak e műve a több ezer éves folyamatot mesterien sűríti egyetlen epizódba. Az izgalmas történet mélyebb mondanivalót hordoz, a jó és a rossz, az értelem és az ösztön, a tűrés és az erőszak, az ártatlanság és a tudás viszonyát vizsgálja.

"Minden... rossz. Minden. Nincs igazság és nincs becsület. Istenem. Az élet nem lehet... ott kinn, az embernek csak föl kell néznie az égre... de Stilbourne azt is mennyezetnek nézi. Mint a... és rejtegetjük a testünket, és van, amit nem mondunk ki, és van, amit említeni sem merünk, és emberek, akikkel nem ismerkedhetünk meg... és ezt a szemetet zenének hívják... Hazugság! Hát nem értik? Ez hazugság, mind hazugság! Ez trágárság!" Így fakad ki a nyárspolgáriasság, a gőg, a szeretetlenség, a fojtogató kisvárosi légkör és önmaga ellen A piramis kudarcot vallott főszereplője, Oliver, akinek fejlődését és szerelmi kijózanodását három epizódban követhetjük nyomon. Az elsőben az egyetemre készülő fiatalember a kamaszkor szexuális megszállottságából ábrándul ki egy furcsa kalandja révén; a másodikban, amikor látogatóba tér vissza szülővárosába, az "eszményi" szerelemről hull le a szépítő fátyol egy bohózati elemekkel megrajzolt, amatőr színielőadás keretében; a harmadik epizódban Oliver egykori zongoratanárnőjének magányáról, megőrüléséről és haláláról olvashatunk. E három történetből épül fel a "piramis", egy halvaszületett város, halvaszületett világ, halvaszületett életforma groteszk, egyszerre valóságos és titokzatos szimbóluma.

"Haváriu lietadla na neobývanom ostrove prežije iba skupina anglických chlapcov. Pocit dobrodružstva zakrátko vystriedajú hodiny plné hrôzy a strašidelných predstáv. Čitateľ čoskoro stratí pocit, že číta príbeh chlapcov, ktorí vinou svojej nezrelosti nie sú schopní zorganizovať sa, a ocitne sa vo svete dospelých, ktorých najnižšie ľudské pudy, túžba zabíjať a vládnuť brutálne prenikajú tenkým nánosom civilizácie. Román je alegóriou spoločnosti bez práva a zákonov, kde je život neistý a hrozivý&894 obraz spoločnosti vytvorenej človekom, ktorý stratil nevinnosť a zmenil sa na sebca a nositeľa zla. Knihu preložil J. Kot."

Golding's best-known novel is the story of a group of boys who, after a plane crash, set up a fragile community on a previously uninhabited island. As memories of home recede and the blood from frenzied pig-hunts arouses them, the boys' childish fear turns into something deeper and more primitive.

Golding's best-known novel is the story of a group of boys who, after a plane crash, set up a fragile community on a previously uninhabited island. As memories of home recede and the blood from frenzied pig-hunts arouses them, the boys' childish fear turns into something deeper and more primitive.

Ztroskotání Christophera Martina je v pořadí třetí Goldingovo dílo, v němž autor využil své válečné zkušenosti ze služby na křižnících, minolovkách a torpédoborcích (účastnil se i operace proti německému křižníku Bismarck). Tak jako Pán much či Dědicové, ani tato kniha není běžným románem, ale symbolickým podobenstvím, bájí, mýtickým příběhem. V tomto případě Golding téma smrti, hříchu a konečného soudu zpracovává na prostém příběhu námořníka, který na nehostinném skalnatém útesu „přežil“ torpédování své lodi německou ponorkou. Jako všechny Goldingovy romány i Ztroskotání Christophera Martina nabízí více otázek než odpovědí. Zde navíc originální „Goldingův trik“ v závěru knihy narušuje již tak nejednoznačné vyznění příběhu a nutí nás opakovaně se zamýšlet nad Martinovým osudem a zároveň podrobit důkladnému zkoumání i náš vlastní život. Jen a jen na nás záleží, k jakým závěrům dospějeme.