Aldous Huxley strana 2 z 4

Aldous Huxley közel egy évszázada, 1932-ben megjelent disztópiája Ford után 632-be, vagyis a XXVI. századba repít el minket, amikor is a futószalagon gyártott, kasztokba sorolt emberek a fejlett technikának, a mindenkitől elvárt promiszkuitásnak, illetve a szóma nevű drognak köszönhetően tökéletes boldogságban élik az életüket. Az egyes kasztok egyedeit a klónozás során kémiai folyamatokkal és hipnózissal kondicionálják az adott kasztra kiszabott feladatok végrehajtására, így aztán az emberek még a munkájukat is örömmel végzik. E "tökéletes" társadalom ellenpontjaként ott vannak azok a rezervátumok, ahol a hagyományos módon - apától és anyától - születő vademberek tengetik nyomorúságos életüket. A regény főhőse egy ilyen, a rezervátumból kijutó vadember, aki előbb kíváncsian, majd döbbenten és csalódottan keresi helyét a Huxley által megálmodott "szép új világban".

2540-ben a Boldogságra való puszta törekvés immár kevés, ha már a holtig tartó ifjúság elidegeníthetetlen joga is mindenkinek megadatott. Ki bánja, ha közben a Szabadság és Egyenlőség hiú eszméi s megannyi más kacat - művészet, hit - mind oda kerültek, ahová valók: a történelem szemétdombjára! Mert aki mást, többet akar - Istent, költészetet, jóságot, szabadságot, a magány csendjét vagy épp a bűn katarzisát -, nem akar mást, mint a boldogtalanságot. Az efféle Vadembernek nincs helye a Világellenőrök jóindulatú bölcsességgel kormányzott világállamában. Jobban teszi hát, ha a földgolyó egy távoli zugába húzódva a sötét múlt kínjaival sanyargatja magát: ínséggel, betegséggel, hideggel, forrósággal, szenvedéssel és gyilkos szenvedéllyel. Netán egy Shakespeare nevű, rég halott bajkeverő összegyűjtött műveinek forgatásával. Vagy Huxley olvasásával - mondjuk, egy Szép új világ című könyvvel. A kultikus brit szerző, Aldous Huxley látnoki erejű könyve minden egyes eltelt évvel aktuálisabbá és dermesztőbbé válik; 21. századi mindennapjainkat egyre kevesebb választja el az egyáltalán nem szép, de valóban új világtól.

Reagan a sármos, közvetlen politikus sosem félt erős és szellemileg magabiztos tanácsadókkal körülvenni magát. A politikai ellenfelei is csodálták ezért. Sokakban élt az a tévhit, hogy az Amerikai Egyesült Államok 40. elnöke nem különösebben okos, de erre rácáfolt gyors reakcióival, tanulási képességével és éleslátásával. Thatcherről is sokan gondolták kezdetben, hogy csupán egy elegáns nő, akivel a brit kormány arculatát igyekeztek színesíteni, de bekerülve a minisztériumi közegbe hamar megmutatkozott lényeglátása és kemény munkatűrő képessége. Két vezető, aki a meggyőződések embere volt, és aki hitt abban, hogy hatalmában áll az egész világot új pályára állítani. A világpolitika meghatározó figuráiként a közöttük lévő partneri kapcsolat nem a kortárs mítosz érzelgős politikai házassága volt, sokkal inkább kemény küzdelem. Vezetői képességük épp ezért bizonyult olyannyira fontosnak, mert mindketten tisztában voltak azzal, hogy az őket megelőző évszázadra visszanyúló atlanti vállalkozás szolgálatában tevékenykednek. Egy olyan szolgálatéban, amelynek dinamikája, sikere formálta a huszadik századot és a világot, amelyben élünk.

Aldous Huxley, jeden z najvýznamnejších spisovateľských zjavov anglickej a svetovej literatúry minulého storočia, posunul časový rámec hroziacej technizácie a odľudštenia spoločnosti do vzdialenej budúcnosti, ale jeho kritika nestráca adresnosť, hovorí k súčasnosti, hoci od vzniku diela (roku 1932) uplynulo už vyše osemdesiat rokov. Sex ako samozrejmá kategória dosahovania pôžitku, potláčanie identity, rozpad rodiny, snaha mocných uniformizovať myslenie a konanie ľudí roztriedených na kasty, to je niekoľko tém, ktoré Huxley v románe Prekrásny nový svet rozvíja. A na osudoch človeka vrhnutého do tejto supercivilizácie dotykových filmov, narkotických tabletiek a citovej púšte rozohráva autor humanistické posolstvo o potrebe citov, lásky, o hrôze z cynizmu mocných tohto sveta. Huxley skĺbil pútavý dej so závažnou etickou a filozofickou výpoveďou. Pôsobivosť románu sa s plynúcim časom len znásobuje. Lebo súčasný človek, podobne ako Huxleyho „Divoch“, pán Savage, sa nechce zmieriť s ošiaľom síce nového, ale vôbec nie prekrásneho sveta. Nový preklad Mariána Gazdíka je prvý kompletný a necenzurovaný. Kniha je určená pre milovníkov kvalitnej svetovej literatúry, futuristických diel a spoločenskej satiry.

Kultovní satirická antiutopie Aldouse Huxleyho je zneklidňujícím, prorockým obrazem budoucnosti, které vládne genové inženýrství, všeobecná diktatura zábavy a chemicky navozovaného pocitu štěstí. Neveselé podobenství o civilizaci, která se pokusila hrát si na Boha a přetvořit k obrazu svému nejen přírodu, ale i lidskou duši, je jedním z nejpozoruhodnějších děl science-fiction minulého století. Ačkoli kniha vznikla v roce 1932, její poselství je v době experimentů s lidkými kmenovými buňkami, masové spotřeby a mocných médií, jejichž mantry pronikají do všech aspektů života, stále ostře aktuální. Londýn po roce 2540, ve kterém lidé uměle zvyšují svoji spokojenost za cenu ztráty citů a emocí, konfrontuje autor s prostorem Nového Mexika, dosud nepodrobené divočiny, kde přežívá člověk netknutý civilizací konzumu, který mnohem více trpí, odříká si a bojuje, ale zato také více žije.

Far in the future, the World Controllers have created the ideal society. Through genetic engineering, brainwashing and recreational sex and drugs all its members are happy consumers. Bernard Marx seems alone in feeling discontent, harbouring an ill-defined longing to break free. A visit to one of the few remaining Savage Reservations, where the old, imperfect life still continues, may be the cure for his distress... Huxley's ingenious fantasy of the future sheds a blazing light on the present and is considered to be his most enduring masterpiece.

"Aldous Huxley is the greatest 20th century writer in English." —Chicago Tribune Aldous Huxley is rightly considered a prophetic genius and one of the most important literary and philosophical voices of the 20th Century, and Brave New World is his masterpiece. From the author of The Doors of Perception, Island, and countless other works of fiction, non-fiction, philosophy, and poetry, comes this powerful work of speculative fiction that has enthralled and terrified readers for generations. Brave New World remains absolutely relevant to this day as both a cautionary dystopian tale in the vein of the George Orwell classic 1984, and as thought-provoking, thoroughly satisfying entertainment

Aldous Huxley, jeden z najvýznamnejších spisovateľských zjavov anglickej a svetovej literatúry minulého storočia, posunul časový rámec hroziacej technizácie a odľudštenia spoločnosti do vzdialenej budúcnosti, ale jeho kritika nestráca adresnosť, hovorí k súčasnosti, hoci od vzniku diela (roku 1932) uplynulo už vyše osemdesiat rokov. Sex ako samozrejmá kategória dosahovania pôžitku, potláčanie identity, rozpad rodiny, snaha mocných uniformizovať myslenie a konanie ľudí roztriedených na kasty, to je niekoľko tém, ktoré Huxley v románe Prekrásny nový svet rozvíja. A na osudoch človeka vrhnutého do tejto supercivilizácie dotykových filmov, narkotických tabletiek a citovej púšte rozohráva autor humanistické posolstvo o potrebe citov, lásky, o hrôze z cynizmu mocných tohto sveta. Huxley skĺbil pútavý dej so závažnou etickou a filozofickou výpoveďou. Pôsobivosť románu sa s plynúcim časom len znásobuje. Lebo súčasný človek, podobne ako Huxleyho „Divoch“, pán Savage, sa nechce zmieriť s ošiaľom síce nového, ale vôbec nie prekrásneho sveta. Nový preklad Mariána Gazdíka je prvý kompletný a necenzurovaný. Kniha je určená pre milovníkov kvalitnej svetovej literatúry, futuristických diel a spoločenskej satiry.

Aldous Huxley is rightly considered a prophetic genius and one of the most important literary and philosophical voices of the 20th Century, and Brave New World is his masterpiece. From the author of The Doors of Perception, Island, and countless other works of fiction, non-fiction, philosophy, and poetry, comes this powerful work of speculative fiction that has enthralled and terrified readers for generations. Brave New World remains absolutely relevant to this day as both a cautionary dystopian tale in the vein of the George Orwell classic 1984, and as thought-provoking, thoroughly satisfying entertainment.

Brave New World author Aldous Huxley on enlightenment and the "ultimate reality"In this anthology of twenty-six essays and other writings, Huxley discusses the nature of God, enlightenment, being, good and evil, religion, eternity, and the divine. Huxley consistently examined the spiritual basis of both the individual and human society, always seeking to reach an authentic and clearly defined experience of the divine. Featuring an introduction by renowned religious scholar Huston Smith, this celebration of "ultimate reality" proves relevant and prophetic in addressing the spiritual hunger so many feel today.

Ifjúkori csoportkép júliusi napsütésben, a háttérben parkkal-kastéllyal, rokokó keretben. Csakhogy a két világháború közt Anglia szellemi elitjét és aranyifjúságát mintázó arcmások mintha karikaturisztikusan eltorzítva, a megjelenített szereplőket olykor teljesen kitakaró párbeszéd- gondolatbuborékok mögül sejlenének elő. A külvilág zajától elzárt, patinás Wimbush-rezidencián egy többhetes víkendre egybegyűlt vendégek és házigazdáik nem annyira megjelenésükkel, mint inkább beszédstílusokkal és egymással megosztott ideáikkal idézik meg a korszak kiemelkedő egyéniségeit -a tendenciózusan elrajzolt filozófust, Bertrand Russellt, az író H. G. Wellst, a festőművész Mark Gertlert vagy a szalonjáról híres művészetpártolót, Lady Ottoline Morrellt -és a társasági élet örökzöld típusfiguráit is: a kékharisnyát, a végzet asszonyát, a szívtiprót és a csak vágyaiban merész hősszerelmest. A komikus fordulatokban csöppet sem szűkölködő cselekmény savát-borsát a kastély és a birtok különféle színhelyein zajló eszmecserék adják. Ezek közül a legizgalmasabbak azok, melyekben a kezdő író későbbi főművében, a "Szép új világ"-ban kibontott elképzelései -a minden részletében kitervelt, elviselhetetlenül boldog jövő próféciái- nyernek még vázlatos, ám máris jól felismerhető megfogalmazást. Könnyed, párbeszédes esszébetéteivel, paródiába hajló történelmi anekdotáival és játékosan ellenpontozó szerkezetével ez az 1921-es regényfantázia mintha egy jóval későbbi korszak -a posztmodern századvég- stílusát is megelőlegezné. A "Nyár a kastélyban" nemcsak gondolatébresztő, de minden évszakban üdítő, derűsen szórakoztató olvasmány.

Ifjúkori csoportkép júliusi napsütésben, a háttérben parkkal-kastéllyal, rokokó keretben. Csakhogy a két világháború közt Anglia szellemi elitjét és aranyifjúságát mintázó arcmások mintha karikaturisztikusan eltorzítva, a megjelenített szereplőket olykor teljesen kitakaró párbeszéd- gondolatbuborékok mögül sejlenének elő. A külvilág zajától elzárt, patinás Wimbush-rezidencián egy többhetes víkendre egybegyűlt vendégek és házigazdáik nem annyira megjelenésükkel, mint inkább beszédstílusokkal és egymással megosztott ideáikkal idézik meg a korszak kiemelkedő egyéniségeit -a tendenciózusan elrajzolt filozófust, Bertrand Russellt, az író H. G. Wellst, a festőművész Mark Gertlert vagy a szalonjáról híres művészetpártolót, Lady Ottoline Morrellt -és a társasági élet örökzöld típusfiguráit is: a kékharisnyát, a végzet asszonyát, a szívtiprót és a csak vágyaiban merész hősszerelmest. A komikus fordulatokban csöppet sem szűkölködő cselekmény savát-borsát a kastély és a birtok különféle színhelyein zajló eszmecserék adják. Ezek közül a legizgalmasabbak azok, melyekben a kezdő író későbbi főművében, a "Szép új világ"-ban kibontott elképzelései -a minden részletében kitervelt, elviselhetetlenül boldog jövő próféciái- nyernek még vázlatos, ám máris jól felismerhető megfogalmazást. Könnyed, párbeszédes esszébetéteivel, paródiába hajló történelmi anekdotáival és játékosan ellenpontozó szerkezetével ez az 1921-es regényfantázia mintha egy jóval későbbi korszak -a posztmodern századvég- stílusát is megelőlegezné. A "Nyár a kastélyban" nemcsak gondolatébresztő, de minden évszakban üdítő, derűsen szórakoztató olvasmány.

This title includes an introduction by Malcolm Bradbury. Denis Stone, a naive young poet, is invited to stay at Crome, a country house renowned for its gatherings of 'bright young things'. His hosts, Henry Wimbush and his exotic wife Priscilla, are joined by a party of colourful guests whose intrigues and opinions ensure Denis' stay is a memorable one. First published in 1921, "Crome Yellow" was Aldous Huxley's much-acclaimed debut novel.

Aldous Huxley talán legjobb regénye -az 1952-ben megjelent "Loudun ördögei" - nem regény, hanem tényirodalmi mű. A démoni megszállottság és boszorkányégetés egy hírhedt, XVII. századi történetét feldolgozó kötet valós történelmi szereplőket, megbízhatóan dokumentált eseményeket és a térképen könnyedén fellelhető színhelyeket felsorakoztató áttekintés, a szaktörténészek megállapításaival lényegileg egybevágó non-fiction könyv. Mégis, a bőséggel okadatolt alapanyagot lépten-nyomon az eleven képzelet hozadékával kiegészítő munkának legalább annyi köze van Walter Scott és a nagy előd követőinek regényeihez és játékfilmjeihez - például Ken Follett "Katedrális"-ához vagy a Max Von Sydow főszereplésével forgatott "Az ördögűző"-höz-, mint a felhasznált dokumentumok és történeti feldolgozások szikárabb szövegvilágához. Az Angus Wilson, Cs. Szabó László, Sükösd Mihály és még egy sor kiváló író-kritikus elismerését is kivívó mű kétségkívül az idős Huxley egyik legizgalmasabb írása. Ez a regény egyszerre kultúrtörténeti csemege, hátborzongató rémtörténet, miszticista-ökumenikus hitvallás és máig érvényes intés arról, hogy bár igenis van új a nap alatt, az önmaga rémségeit ismétlő történelem a huszadik század végével sem ért véget...

Contemporary / British English Aldous Huxley's Brave New World is one of the great works of science fiction. It is the year After Ford 632 in the New World. People are born and live by scientific methods. There is worldwide happiness and order. Then John comes from the Savage Reservation to the New World and with him he brings strong emotions love, hate, anger, fear. Suddenly, danger threatens the New World.