János Jany

Az iszlám világ válsága hosszú ideje elhúzódó folyamat, ám a külvilág számára csak az elmúlt évtizedekben vált láthatóvá. Az iszlám nevében folytatott terrorizmus csak egy a sok válságjel közül, bár kétségkívül a legtragikusabb. Kötetünk arra vállalkozik, hogy feltárja az okokat, azok társadalmi, politikai és gazdasági összefüggéseit, és megismertesse, milyen válaszok születtek ezekre az iszlám világán belül. A válaszok sokrétűek, a liberális felfogástól az egész világ ellen dzsihádot hirdető irányzatig terjednek, ám közös bennük, hogy mindegyik a saját nézetét látja az egyetlen helyes megoldásnak. A belső ellentmondásokat pedig tovább feszíti a lokális konfliktusokba beavatkozó nyugati külpolitika, mely önérdekét érvényesíti a muszlim országokban, ámde tanácstalan, amikor a konfliktus a saját területén is megjelenik. Jelen kötet az iszlamizmus érveléseit, okfejtéseit és módszereit mutatja be igen árnyaltan, az egyes irányzatok iszlámtudományi és elméleti alapjaira is kitérve, így egy átfogó eszmetörténetet nyújt e radikális gondolatok geneziséről. Ugyanakkor kiemeli a problémakör geostratégiai vonatkozásait is, hiszen az iszlamizmus megjelenése egyáltalán nem a véletlen műve. Az események mögötti összefüggések bemutatásával a kötet jelentősen hozzájárul az egyre bonyolultabbá váló modern világunk jobb megértéséhez. Jany János Kelet-kutató és jogtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi- és Politikatudományi Intézetének vezetője. Kutatási területe az ázsiai jogrendszerek történeti és összehasonlító vizsgálata, különös tekintettel a közel-keleti hagyományokra (perzsa, zsidó, iszlám jog), valamint az iszlám jog- és politikaelméletre.

Az iszlám világ válsága hosszú ideje elhúzódó folyamat, ám a külvilág számára csak az elmúlt évtizedekben vált láthatóvá. Az iszlám nevében folytatott terrorizmus csak egy a sok válságjel közül, bár kétségkívül a legtragikusabb. Kötetünk arra vállalkozik, hogy feltárja az okokat, azok társadalmi, politikai és gazdasági összefüggéseit, és megismertesse, milyen válaszok születtek ezekre az iszlám világán belül. A válaszok sokrétűek, a liberális felfogástól az egész világ ellen dzsihádot hirdető irányzatig terjednek, ám közös bennük, hogy mindegyik a saját nézetét látja az egyetlen helyes megoldásnak. A belső ellentmondásokat pedig tovább feszíti a lokális konfliktusokba beavatkozó nyugati külpolitika, mely önérdekét érvényesíti a muszlim országokban, ámde tanácstalan, amikor a konfliktus a saját területén is megjelenik. Jelen kötet az iszlamizmus érveléseit, okfejtéseit és módszereit mutatja be igen árnyaltan, az egyes irányzatok iszlámtudományi és elméleti alapjaira is kitérve, így egy átfogó eszmetörténetet nyújt e radikális gondolatok geneziséről. Ugyanakkor kiemeli a problémakör geostratégiai vonatkozásait is, hiszen az iszlamizmus megjelenése egyáltalán nem a véletlen műve. Az események mögötti összefüggések bemutatásával a kötet jelentősen hozzájárul az egyre bonyolultabbá váló modern világunk jobb megértéséhez. Jany János Kelet-kutató és jogtörténész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Nemzetközi- és Politikatudományi Intézetének vezetője. Kutatási területe az ázsiai jogrendszerek történeti és összehasonlító vizsgálata, különös tekintettel a közel-keleti hagyományokra (perzsa, zsidó, iszlám jog), valamint az iszlám jog- és politikaelméletre.