Jávorszky Szilárd strana 2 z 2

Több mint 40 éve annak, hogy a Liszt Ferenc téri Könyvklubban létrejött az első táncház, s az egykori szűk szakmai kezdeményezés ma tízezreket vonz világszerte. Bár többen többször temették, múltidézőnek, korszerűtlennek bélyegezték, ma is eleven valóság, mi több, exportképes magyar termék. Nemrég pedig mint a szellemi kulturális örökség átörökítésének magyar modellje felkerült az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára. Az évforduló kapcsán végre megszületett a magyar népzene és világzene történetét feldolgozó, átfogó első olyan könyv, amely egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos "sztori". Szerzője arra vállalkozik, hogy e közel 300 oldalas, fotóval gazdagon illusztrált, élményszerű visszaemlékezésekkel tarkított kötetben a társadalmi-kulturális-zenei gyökerek és háttér bemutatásával, az irányzatok ismertetésével, a kiemelkedő jelentőségű előadók pályafutásának és műveinek értékelésével elősegítse a magyar nép- és világzene szerepének, helyének, értékeinek megismerését. A Halmos-Sebő-duótól a Csík zenekarig, a Muzsikástól a Ghymesig, a szászcsávásiaktól Lajkó Félixig.

Mind zenében, mind divatban, mind filmben újra hódítanak a nyolcvanas évek, s ez remek apropó ahhoz, hogy végre megszülessen a nyolcvanas évek pop- és rockkultúrájának történetét átfogóan feldolgozó első könyv, ami egyben a neves szerzőpáros tíz évvel ezelőtt elindított nagyszabású kultúrtörténeti sorozatának harmadik darabja. Az újhullám és a posztpunk, az újromantikusok és a hardcore, az újtradicionalisták és a metál, a szintipop és a hiphop évtizede ez. Olyan előadók uralták, mint Michael Jackson, Madonna, Prince, Boy George, Sade vagy Whitney Houston, és olyan trendformáló zenekarok, mint a Depeche Mode, a Police, a Cure, a Duran Duran, az Iron Maiden, a Metallica, a Talking Heads, a Dire Straits vagy a Red Hot Chili Peppers. Ekkor indult világkörüli hódító útjára az MTV, a walkman és a CD, ekkor rendezték a rockvilág legnagyobb jótékonysági rendezvényét, a Live Aidet, s ebben az időszakban jelentek meg nagy számban a színpadokon az androgün sztárok, a helyes fiúk és a szexi lányok. A mintegy 450 oldalas, fotóval gazdagon illusztrált kötet egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos "sztori", melyet nem csak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnának alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődők is.

Jávorszky Béla Szilárd és Sebők János eredetileg 2005-ben és 2006-ban megjelent kétkötetes kultúrtörténeti műve a hazai pop- és rockzene huszadik századi fejlődéstörténetének mindmáig egyetlen átfogó könyves feldolgozása. A kötet 2011 óta nem kapható kereskedelmi forgalomban. A Kossuth Kiadó most arra vállalkozik, hogy ezt a maga nemében páratlan kötetet 2019-ben ismét elérhetővé teszi az érdeklődők számára. Nem egyszerűen csak újrakiadva, hanem mind szövegében, mind képanyagában felfrissítve, illetve a populáris zenei kutatás azóta elért eredményeinek beépítésével ki is bővítve az eredeti kiadványt. A fotóval gazdagon illusztrált, élményszerű visszaemlékezésekkel, interjúkkal tarkított kétkötetes mű felépítésében, kiállításában, szellemiségében követi a szerzőpáros négyrészes nemzetközi rocktörténeti könyvsorozatát. Egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos sztori, melyet nemcsak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnának alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődő laikusok is.

Idén ötven éve annak, hogy megjelent az Anthology '64, rajta a hatvanas évekbeli modern magyar jazz 13 legjobb formációjával. Ez a könyv azonban nemcsak az azóta eltelt fél évszázad legfontosabb műfajtörténeti eseményeit, szereplőit, folyamatait, dokumentumait mutatja be, hanem azt is, hogy mi volt ennek az előzménye. Hogy az egykoron New Orleansban született, majd a harmincas évekre Amerikát meghódító jazz hogyan jelent meg - mintegy a szabadság szimbólumaként - a két világháború közötti Európában, így Magyarországon is. Hogy miként tiltották először a németek, majd az oroszok, és miként vetették be "kulturális trójai falóként" az amerikaiak. Hogy mindezek ellenére miként élt tovább az ötvenes évek fővárosi éjszakai életében, majd miként csúszott át a tiltottból a tűrt kategóriába, s tör(hetet)t a felszínre a hatvanas évek legelején. S hogy a kezdeti óvatos lépésektől - a Dália Klubtól, a Modern Jazz lemezsorozattól és a jazztanszak megalakulásától - mennyire göröngyös, ám sok színes egyéniséget és produkciót felmutató utat járt be a műfaj, mire eljutott odáig, hogy immár a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem keretein belül oktatják. Az évforduló apropóján megszületett tehát a magyar jazz történetét átfogóan feldolgozó első olyan könyv, amely nemcsak a szűk szakmának, hanem a szélesebb nagyközönségnek is szól, szakszerű, de közérthető, olvasmányos stílusban. Olyan muzsikus nagyságokról, mint Martiny Lajos, Kovács Gyula, Pege Aladár, Vukán György, Szakcsi Lakatos Béla, Dés László, Szabados György, Dresch Mihály, Tóth Viktor vagy Oláh Kálmán, s olyan korszakos formációkról, mint a Benkó Dixieland Band, a Syrius, a Rákfogó, az Interbrass, a Trio Stendhal, a Trio Midnight vagy a Modern Art Orchestra. A magyar jazz története egyszerre kultúrtörténeti munka, szakkönyv és olvasmányos "sztori", melyet nemcsak a közművelődésben, az oktatásban és a médiában dolgozók használhatnak alapvető forrásként, hanem a műfaj iránt érdeklődők is.