Sándor Kányádi strana 2 z 2

Keresztes Dóra illusztrációi díszítik az erdélyi magyar irodalom élő klasszikusának verses meséket tartalmazó kötetét.

Keresztes Dóra illusztrációi díszítik az erdélyi magyar irodalom élő klasszikusának verses meséket tartalmazó kötetét.

"A vers az, amit mondani kell. Ezt válaszolta egyik találkozón egy falusi kisiskolás, amikor a tanítója sugallta kérdést, melynek veleje az lett volna, hogy mi a vers, ijedtemben - mint a háborús történetek katonája a még föl nem robbant gránátot -, ijedtemben visszadobtam: - Hát te mondd meg, szerinted: mi a vers? - A vers az - kapaszkodott tekintetembe bátorításért -, amit mondani kell. Derültség tarajlott végig a termen. Csak mi ketten álltunk megilletődve. Ő egy kicsit a bumerángtól szabadul ás könnyebbségével, s hálásan is ugyanakkor, amiért nem nevettem ki. Én meg annak a súlya alatt, hogy ez a kisfiú kimondta, amit én régóta sejdítek, hiszen s el-elmondok, ha nem is ilyen egyszerűen."

Kányádi Sándor gyerekversei a magyar gyerekirodalom igazi gyöngyszemei. Ezek reprezentatív, gyönyörűen, a versek szellemiségét kifejezően illusztrált kiadása a magyar könyvkiadás nagy adósságai közé tartozott. A játékos hangulatú versek az erdélyi népköltészet hagyományaiból ugyanúgy merítettek, mint a műköltészet gazdag

A kötetben Kányádi Sándor mackó-regényét, a Talpas történeteket és verses meséjét, A kíváncsi holdat olvashatjuk.

Kányádi Sándornak egyetlen mesekönyve sem volt még eleddig ennyire teljes. Tartalmaz olyan meséket, mondákat is, amelyeket ilyen-olyan széljárások miatt nem lehetett még közölni. No meg persze azokat a verses meséket is megtaláljuk benne, amelyeken generációk sora növekedett föl. Nevezzük az összeset az egykori Napsugár című gyermeklap után napsugaras írásoknak. Szépséget és tisztességet, tartást és megértést senki nem sugároz náluk szebben. "A hidat még akkor is építeni kell, ha lövik. Ha pilléreit kirobbantják. A híd, fiam, olyan, mint a kézfogás..." Deák Ferenc ihletett szépségű rajzai teszik tökéletessé a könyvélményt.

Egyszer régen, Erdélyben, a Hargita erdejében Kányádi Sándor mackóval találkozott. Életre szóló cimboraságot kötött Ambrussal, és egy tükröt adott neki ajándékba. Mi lett a tükör sorsa? A nyuszi hogyan kergette el a rókát és miért nem ijed meg már a saját tükörképétől? Az erdő lakóinak életéből és a tükör fordulatos történetéből mesefűzér válik, s amikor az erdei Mézünnep alkalmából az író helikopterrel ismét visszatér a barátaihoz, megtudhatjuk például azt is, hogyan lesz egy medvéből borbély?