Katalin Lévai strana 2 z 2

Az "Anyám évszázada" különös nézőpontból állít emléket a 20. századnak: a múlt század fordulóján Budapesten letelepedett szerb család kivételes tehetségű lányának, Zoricának szívet melengető, fordulatokban bővelkedő, olykor megrázó élettörténetét meséli el. Zorica kislány korától mámoros örömmel olvassa a szerb és a magyar meséket, egyszerre él gazdag fantáziavilágban és a valóságban. Forradalmak, háborúk, nemzetiségi összetűzések, politikai kataklizmák és személyes sorstragédiák közepette regényes módon válik íróvá. Őseitől örökölt nyakassággal keresi a saját útját és szerepét, s mindeközben megismeri a szerelmet, a szexualitást, az erőszakot és a szenvedélyt. Képzeljük el, hogy egyszer csak valaki színesen és áradón mesélni kezd, és a való élet mellé egy párhuzamos életet teremt, ahol magunkra ismerhetünk, és ahol megnyugvást találhatunk. Ez a huszadik század szerelemregénye.

"Nem hordozhatod magadban a múltadat ártatlanul, miközben minden erőddel megpróbálsz a jelenben élni." Meglepő módon a főhősnő, Laura ezt a tanulságot attól a férfitól hallja, akivel hosszú távon nem tud együtt maradni, éppen a múlt titkai miatt. Mir e felfedezi, milyen leveleket rejt anyja szürke kalapdoboza, miért bonyolódott apja kettős szerelmi viszonyba, és hogyan történhetett, hogy gyermekként mégsem érzékelt ebből semmit sem, minden darabka a helyére kerül ahhoz, hogy szabadon élhesse tová bb hazugságok és elhallgatások nélkül az életét. A "Karácsonyi égbolt" egy tragikus szerelmi háromszög múltban fogant, de jelenig ható történetét meséli el; azoknak az embereknek a boldogságát és szenvedését, akik az elmúlt hetven évben a világnak ez en a szegletén voltak kénytelenek állandó megújulásban átélni a teljességet. "A Karácsonyi égboltot olvasva a családregény szereplőjévé válok; együtt érzek és gondolkodom a lebilincselő történet szereplőivel. Közben pedig megtudok Lévai Katalinról e gy fontos életrajzi adatot: hogy politikusból figyelemre méltó íróvá lett." Salamon Pál "A "vérségi női triumvirátus - idegen nő - rég halott férfi" háromszögét préseli lassú erővel kristályszerkezetté a kiolvadó szerelem, miközben a Böszörményi út kies, fagyott és szenvtelen. Lévai Katalin mesterien hagyja, dolgozzon csak a finom elfojtások, laza köntörfalak mögé telepített anyag; közben ő maga nagyon is nő marad. Életre kel a szerelem, és fáj. Szép könyv." Szabó Stein Imre