László Katus

,,Pro patria et libertate" A hazatérő II. Rákóczi Ferencet néhány száz hitványul fölfegyverkezett bujdosó várta a határon. Alig néhány hétbe telt, s a tízezresre duzzadt rebellishad megvívta első győztes csatáját. Miközben váltakozó sikerrel folyt a háborúskodás, megszületett a ,,kuruc állam". Az ónodi gyűlés kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, a trencséni vereség azonban megpecsételte a szabadságharc sorsát. A királynő reformjai A magyar nemesek ,,életüket és vérüket" ajánlották az ifjú királynőnek, érte harcoltak a hét?éves háborúban is. Mária Terézia a felvilágosult abszolutizmus jegyében, reformok sorával kísérelte meg felzárkóztatni birodalmát a fejlettségben jócskán előbbre járó nyugati világhoz. Kiadta a parasztok terheit enyhítő úrbéri rendeletét, az oktatást átfogóan szabályozó Ratio Edu-cationist, s a ,,közjót" szem előtt tartva még a betegekről, árvákról is igyekezett gondoskodni. ,,Uralkodása alatt csendesség, bőség volt egész Magyarországon." A birodalom első szolgája A hagyományokkal mit sem törődő ,,kalapos király", II. József előtt egyetlen cél lebegett: egységes, modern állammá összekovácsolni a Habsburgok országait. Megszüntette az örökös jobbágyságot, polgári törvénykönyvet alkotott, a hivatali ügyintézésben a latin helyett bevezette a németet, s tervbe vette a nemesek megadóztatását is. Halálos ágyán egy ,,nevezetes tollvonással" szinte valamennyi rendeletét visszavonta. ,,Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!" A felvilágosodás eszméi legelőbb a bécsi ,,testőrírókat" vonták bűvkörükbe, s megérintették a világlátott, művelt nemeseket meg a korabeli értelmiséget is. Ők lettek a társadalmi reformok, a nemzeti szellemű irodalom és kultúra felvirágoztatásának elkötelezett hívei, a nyelvújítás szó?szólói. A reformkor nemzedéke őket és a magyar jakobinus mozgalom vezéralakjait tekintette példaképének.

A kiadványban térképeket találhatunk az őskortól napjainkig, melyhez hely- és névmutató is tartozik.

A kötet a 3. század közepétől, a Római Birodalom válságától a 15. század végéig tárgyalja a középkor történetét. Azét a korét, amelyben a sajátos európai civilizáció megszületett és felnövekedett. Ekkor ment végbe az a sokoldalú fejlődés a társadalmi élet minden területén - a technikában, a gazdaságban, a társadalomszerveződésben, a politikai intézményekben és a tudományban -, amelynek eredményeképpen az újkorban Európa lett a világ vezető civilizációja. A kötet nem pusztán hagyományos eseménytörténeti összefoglaló, hanem egyrészt a különböző országok párhuzamos fejlődéstörténetét nyújtja, másrészt a politikatörténet mellett az európai gazdaság- és társadalomtörténetet, valamint a kultúra változásait állítja középpontba, s részletesen foglalkozik az egyháznak a korszakban betöltött, kiemelkedő szerepével is. Előtérbe állítja az európai fejlődés eredeti jellegzetességeit, s rámutat azokra a sajátosan európai társadalmi és politikai intézményekre, technikai és kulturális vívmányokra, amelyek az újkorban tovább tökéletesedve az európai kultúra legjellemzőbb sajátosságait és a legjelentősebb hozzájárulást jelentették az egyetemes emberi fejlődéshez.

A kötet a magyar történelem két évszázadát, a szatmári békétől az első világháború kitöréséig tartó időszakot foglalja össze. Mint ahogy a kötet címéből is kiderül, a szerző egységes korszakként, a hagyományos rendi politikai, társadalmi, gazdasági struktúrákat lebontó és a modern, polgári Magyarország alapjait lefektető reformkorszakként látja és láttatja a 18-19. századot. A változás üteme ugyan nem volt egyenletes, időnként megtorpant, de így is az élet egyre több területére kiterjedt. Ennek demonstrálása érdekében Katus László elbeszélését nem korlátozza a politikatörténet eseményeire, hanem részletesen foglalkozik a társadalom, a gazdaság, a kultúra és a művelődés terén megragadható folyamatokkal. A rendi politikai és társadalmi rendszert jogi és intézményi értelemben felszámoló 1848-as polgári forradalommal két nagyobb alrészre osztott kötetből megismerhetjük - többek között - a korabeli társadalom és népesség szerkezetét, a nemzetiségi és vallási viszonyokat, a mezőgazdaság és az ipar teljesítményét, az oktatás terén bekövetkező változásokat. A mintegy 250 képpel illusztrált korszerű és alapos összefoglalót 60 térkép, táblázatok, grafikonok és kerettel kiemelt hosszabb forrásszemelvények kísérik, valamint bőséges szakirodalom egészíti ki, lehetőséget kínálva az Olvasónak a korszakban való elmélyülésre.

A kötet a 3. század közepétől, a Római Birodalom válságától a 15. század végéig tárgyalja a középkor történetét. Azét a korét, amelyben a sajátos európai civilizáció megszületett és felnövekedett. Ekkor ment végbe az a sokoldalú fejlődés a társadalmi élet minden területén – a technikában, a gazdaságban, a társadalomszerveződésben, a politikai intézményekben és a tudományban –, amelynek eredményeképpen az újkorban Európa lett a világ vezető civilizációja. A kötet nem pusztán hagyományos eseménytörténeti összefoglaló, hanem egyrészt a különböző országok párhuzamos fejlődéstörténetét nyújtja, másrészt a politikatörténet mellett az európai gazdaság- és társadalomtörténetet, valamint a kultúra változásait állítja középpontba, s részletesen foglalkozik az egyháznak a korszakban betöltött, kiemelkedő szerepével is. Előtérbe állítja az európai fejlődés eredeti jellegzetességeit, s rámutat azokra a sajátosan európai társadalmi és politikai intézményekre, technikai és kulturális vívmányokra, amelyek az újkorban tovább tökéletesedve az európai kultúra legjellemzőbb sajátosságait és a legjelentősebb hozzájárulást jelentették az egyetemes emberi fejlődéshez.