Erzsébet Kertész strana 3 z 3

Kertész Erzsébet regényéből egy eddig ismeretlen Júlia lép az olvasó elé. A "feleségek feleségét zene- és irodalomrajongó intézeti kislányként ismerjük meg, akit apja a megye első gavallérjához szeretne feleségül adni. Júlia azonban a szatmári megyebálon megismerkedik Petőfi Sándorral, s úgy érzi, hogy egész életében erre a találkozásra várt. A szerelem mindkettőjük szívében fellángol, s a költő alig egy hónappal a megismerkedés után feleségül kéri az elkényeztetett erdődi várkisasszonyt. Szendrey Ignác jószágigazgató úr kikosarazza a költőt, de Júlia kitart szerelme mellett, s családjával dacolva, a kitagadást is vállalva, egy évvel a szatmári megyebál után Petőfi felesége lesz. A romantikus történeten túl kezdődnek a mindennapok. Kertész Erzsébet regényének különös érdeme, hogy nyomon követi a gyermek-asszony drámai sorsát a forradalom viharában, a szabadságharc emberpróbáló hónapjaiban és a bukás után is.

A szerző könyve a fiatalokhoz szól, Kossuth Zsuzsanna élettörténetével érzelemgazdag történelmi életrajzot tár eléjük, hogy megmentse a feledéstől az ország első főápolónőjének, a magyar történelem egyik kiemelkedő nőalakjának emlékét.

"Talán azért lettem író, mert bizonyítani akartam. Megmutatni apámnak, hogy nem olyan nagy szerencsétlenség, ha nincs fia." Kertész Erzsébet több mint hat évtizede tucatnyi regénnyel bizonyít. Történelmi hősnőinek személyisége mögé rejtezve végigélte a XIX. századot, és végigélte a huszadikat is. Ám ez egyszer ő maga a regényhős, a régimódi kisasszonyból lett modern, független szellemű íróasszony, a szeretteiért rettegő anya és feleség. Aki kilencven évesen is őriz valamit kamaszkori önmagából. Megrendítően őszinte legújabb regényével talán még az ifjúkori barát, Szerb Antal elismerő szemhunyorítását is sikerülne elnyernie

A "Bánk bán" 1833. február 25-én tartott kassai ősbemutatójának főbb szereplői valamennyien tagjai lettek a Pesti Magyar Színháznak, a későbbi Nemzeti Színháznak. Egyedül a Gertrudist alakító Kántorné Engelhardt Anna nem. Pedig ő volt a korábbi évtizedek legnagyobb tehetségű drámai színésznője, a vándorszínészet hőskorának csillaga. A méltatlan mellőzés soha nem gyógyuló sebet ütött a kemény természetű, büszke színésznő lelkén: hiába hívták vissza később, "nem akart hold lenni ott, ahol egykor nap volt". Kertész Erzsébet regénye nemcsak hősnőjének megrendítő, titkokkal terhes sorsát kíséri végig, hanem részletes, eleven tablót fest a reformkori színészvilágról is.

A "Bánk bán" 1833. február 25-én tartott kassai ősbemutatójának főbb szereplői valamennyien tagjai lettek a Pesti Magyar Színháznak, a későbbi Nemzeti Színháznak. Egyedül a Gertrudist alakító Kántorné Engelhardt Anna nem. Pedig ő volt a korábbi évtizedek legnagyobb tehetségű drámai színésznője, a vándorszínészet hőskorának csillaga. A méltatlan mellőzés soha nem gyógyuló sebet ütött a kemény természetű, büszke színésznő lelkén: hiába hívták vissza később, "nem akart hold lenni ott, ahol egykor nap volt". Kertész Erzsébet regénye nemcsak hősnőjének megrendítő, titkokkal terhes sorsát kíséri végig, hanem részletes, eleven tablót fest a reformkori színészvilágról is.