Kolektív autorov strana 906 z 1882

Kniha obsahuje vybrané citáty z Citadely, velkolepého životního díla slavného letce a spisovatele, seřazené do tematických okruhů pojednávajících o lásce, štěstí, cestě, tvorbě, přírodě, řádu věcí, plynutí času, smyslu života i Bohu. Myšlenky jsou doprovázeny fotografiemi krás přírody, lidové i sakrální architektury a leteckými fotografiemi převážně jihomoravských hradů, zámků i půvabných koutů krajiny.

Anotácia, žiaľ, nie je k dispozícii.

Magyarország egyik csodájáról, az ezerarcú pálinkáról dalolja e sorokat a megasztáros Kontor Tamás, miközben tulipános pohara falán egy egész nép kincse gurul végig. Kincskereső úton járt e kötet két szerzője, Dlusztus Imre és Soós Kálmán is. Nemzeti italunk szűkre szabott hazájában arra keresték a választ: mi történt az elmúlt másfél évtizedben? Kinek és minek köszönhetjük a jó magyar pálinka reneszánszát? Mi a titka, hogy ennek az újjászületésnek az üteme a hazai borászat példás helyreállításáét is felülmúlta? Honnan az erő, hogy hazai hódolói népes táborát maga mögött tudva, ma már világhódító útra készül? Századok alatt nemesedett a pálinka kultúrája színárnyalatokban és szellemi mélyrétegekben bővelkedővé. Az ezredforduló előtt pár évtizeden át a keleti barbárság martaléka lett mindaz, amit belőle öreg barátai a házi pincékbe, a vakablakokba, az élni akarásukba elrejteni nem tudtak. Azután röpke fél nemzedéknyi idő alatt lerázta magáról a ráaggatott büdös jelzőt, és megmutatta, hogy tényleg csoda: a zamatos magyar gyümölcs lelke. Ha jó kezekbe kerül ez a gyümölcs - akár prémium márkák főzőmestere, akár bérfőzdés vagy a kertvégi szaletliben a maga kedvét kereső, szabad ember bűvöli -, elemi tisztaságában mutatja meg a lelkét. A jó magyar pálinka mámorossá és búskomorrá is tehet, de ha mértékkel merítünk belőle - megemel és megtart. Miközben gyümölcsnemesítőket és - termesztőket, pálinkászokat és borászokat, muzeológusokat és cukrászokat, politikusokat és tanárokat, főzőmestereket és bérfőzetőket faggatott a két újságíró, a pálinkáról tudni érdemes dolgok gazdag tára bontakozott ki. Tulipános poharunk mellett ebbe is érdemes belekóstolni. Tisztelgés e kötet mindazok előtt, akik a restik sötétjéből kiszabadították az aranyat érő nedűt, és azok előtt is, akik a kedvüket lelik vagy magukat keresik benne.

"Az Egyetértés-gépezet tanulságos, felkavaró és ellentmondásos médiaelméleti fejtegetés - köszönhetően annak, hogy a nem is olyan távoli múlt becstelenségei, amelyeket feltár, a jelen visszásságairól is árulkodnak. Tanulságos, mert részletesen bemutatja, hogy olykor milyen cinikusan részrehajló az újságírás még a szabadnak tekintett nyugati tömegmédiában is, s hogy az ösztönös propagandakövetés és elfogult meggyőződésesség egyáltalán nem ritka a vezető lapok újságírói között. Felkavaró, különösen az 1980-as években Latin-Amerikában (Guatemala, El Salvador) zajlott események kapcsán, amelyek bemutatásakor - a kötetből világossá válik - az Egyesült Államok néhány tekintélyes médiuma esetenként milyen mély és cinkos hallgatásba burkolózott, s milyen morális "engedményeket" tett jó néhány igazán elvetemült és embertelen cselekedet (módszeres és rendszeres kínzások, megerőszakolások, politikai gyilkosságok) vonatkozásában. S roppant ellentmondásos, hogy mindez a sajtószabadság és a tényfeltáró újságírás hazájában történt, az emberi jogok és méltóság védelmezőjének, a hidegháborús keleti blokk zsarnokságával szembeni morális felsőbbrendűség legfőbb szószólója, az Egyesült Államok sajtójának a részéről. Nyugtalanító élmény Herman és Chomsky könyve olvastán más színben látni az etalont." (Pólya Tamás)

Magyarország egyik csodájáról, az ezerarcú pálinkáról dalolja e sorokat a megasztáros Kontor Tamás, miközben tulipános pohara falán egy egész nép kincse gurul végig. Kincskereső úton járt e kötet két szerzője, Dlusztus Imre és Soós Kálmán is. Nemzeti italunk szűkre szabott hazájában arra keresték a választ: mi történt az elmúlt másfél évtizedben? Kinek és minek köszönhetjük a jó magyar pálinka reneszánszát? Mi a titka, hogy ennek az újjászületésnek az üteme a hazai borászat példás helyreállításáét is felülmúlta? Honnan az erő, hogy hazai hódolói népes táborát maga mögött tudva, ma már világhódító útra készül? Századok alatt nemesedett a pálinka kultúrája színárnyalatokban és szellemi mélyrétegekben bővelkedővé. Az ezredforduló előtt pár évtizeden át a keleti barbárság martaléka lett mindaz, amit belőle öreg barátai a házi pincékbe, a vakablakokba, az élni akarásukba elrejteni nem tudtak. Azután röpke fél nemzedéknyi idő alatt lerázta magáról a ráaggatott büdös jelzőt, és megmutatta, hogy tényleg csoda: a zamatos magyar gyümölcs lelke. Ha jó kezekbe kerül ez a gyümölcs - akár prémium márkák főzőmestere, akár bérfőzdés vagy a kertvégi szaletliben a maga kedvét kereső, szabad ember bűvöli -, elemi tisztaságában mutatja meg a lelkét. A jó magyar pálinka mámorossá és búskomorrá is tehet, de ha mértékkel merítünk belőle - megemel és megtart. Miközben gyümölcsnemesítőket és - termesztőket, pálinkászokat és borászokat, muzeológusokat és cukrászokat, politikusokat és tanárokat, főzőmestereket és bérfőzetőket faggatott a két újságíró, a pálinkáról tudni érdemes dolgok gazdag tára bontakozott ki. Tulipános poharunk mellett ebbe is érdemes belekóstolni. Tisztelgés e kötet mindazok előtt, akik a restik sötétjéből kiszabadították az aranyat érő nedűt, és azok előtt is, akik a kedvüket lelik vagy magukat keresik benne.

Vajon hogyan tudott túljárni a fáraó eszén az a család, amely titokban kisbabát rejtegetett? Milyen parancsokat talált ki az a fiú, aki nyolcévesen lett király? Miért mesélt Jézus történeteket, és kik az ő meséinek hősei? Kalandozz az izgalmas bibliai történetek világában, és áss a mélyükre! Fejtsd meg a rejtvényeket, találj ki a labirintusokból, és ha elég merész vagy, derítsd fel saját titkaidat is! A gyerekek izgalmas bibliai történetek és sok gondolkodtató feladat segítségével kutathatják Isten szeretetét és akaratát saját magukat és kapcsolataikat illetően. A mély, személyes kérdéseket vidám, játékos rejtvények váltják.

Autoři Wayne Dyer a Dee Garnes často mluví o skutečnosti, že ti, kteří ví o Bohu nejvíce, jsou právě těmi, kteří ještě nedávno byli v jeho náručí: naše miminka a batolata. Děti z celého světa v této knize vypráví o svých rozhovorech s Bohem, o zesnulých členech rodiny, které poznaly v duchovní říši, podávají svědectví, že si sami spolu vybíraly své rodiče i okamžik, kdy přijdou na zem. Výmluvně a trefně popisují druh Boží lásky, která existuje za tímto fyzickým světem. Tato fascinující kniha nás všechny vyzývá, nikoli pouze rodiče, abychom začali aktivněji komunikovat s novými návštěvníky naší planety a poznali, že naše pozemská zkušenost má mnohem větší možnosti než jsou ty, které vnímáme skrze našich pět smyslů.

A mohácsi csata az egyik legismertebb esemény, az egyik legtöbbet emlegetett ütközet. A csatavesztésnek hosszú időre kiható, súlyos következményei lettek: meghalt az uralkodó és az egyházi vezetők nagy része, összeomlott a középkori magyar állam, az ország három részre szakadt. Történelmi tényekkel bizonyítható, hogy Mohács mintegy keretét adja a török birodalom 150 éves jelenlétének. Számos emlékhely és emlékmű őrzi a török időket. E kötet szerzői igyekeztek összegyűjteni és bemutatni, hogy a város életében milyen meghatározó szerepet játszott a török kor.

A mohácsi csata az egyik legismertebb esemény, az egyik legtöbbet emlegetett ütközet. A csatavesztésnek hosszú időre kiható, súlyos következményei lettek: meghalt az uralkodó és az egyházi vezetők nagy része, összeomlott a középkori magyar állam, az ország három részre szakadt. Történelmi tényekkel bizonyítható, hogy Mohács mintegy keretét adja a török birodalom 150 éves jelenlétének. Számos emlékhely és emlékmű őrzi a török időket. E kötet szerzői igyekeztek összegyűjteni és bemutatni, hogy a város életében milyen meghatározó szerepet játszott a török kor.

A Guardian, a Financial Times, az Independent és a Bloomberg News "Az év könyvének" választotta, a San Francisco Chronicle a "valaha írt legintelligensebb futballkönyvnek" nevezte. A FOCIOLÓGIA nem a pénzről szól, illetve nem elsősorban arról. Sokkal inkább a számadatok és statisztikák újszerű értelmezéséről, a közhelyes dogmák megcáfolásáról és az újságok üres frázisainak kifigurázásáról. A könyv új látásmóddal ruházza fel az olvasót, miközben végleg leszámol az olyan kijelentésekkel, mint hogy "a labda gömbölyű", "tartalommal kell megtölteni a játékot", és hogy "sikerült leigazolniuk az új Messit". Ez a bővített kiadás azt is bemutatja, hogyan tudnak nyereségesen működni a futballklubok, mi az, ami működésük során kívánatos, és mi az, amit mindenáron el kellene kerülniük - mégsem teszik." (a Kiadó) Simon Kuper a futball világának egyik legismertebb szerzője, aki munkája során Angliában már elnyerte az év sportkönyvéért járó William Hill-díjat is. Kuper jelenleg Párizsban él, főállásban a Financial Times publicistája. Stefan Szymansky a sportmenedzsment és a kineziológia professzora a Michigani Egydetemen. Tim Harford, a neves újságíró, rádiós és oknyomozó közgazdász " a világ vezető sportközgazdászának" nevezte Szymanskit, aki a michigani Ann Arborban él és alkot

Leoš Vala ve svých povídkách využívá ojedinělých zkušeností z českých pohraničních hvozdů. Jako lesník působil třicet let na Šumavě a poté dalších třicet let v Krušných horách a na severu Čech. Měl tak možnost důvěrně poznat každé zákoutí těchto krajin, starousedlíky i mnoho dalších lidí, kteří tyto revíry navštěvovali ze všech koutů Československa. Vypravěčský dar mu umožnil zaznamenat jedinečné životní a myslivecké příběhy, atmosféru osamělých lovů i posledních lečí. Hlavního hrdinu v nich zpravidla představuje člověk v lesnické uniformě, myslivec, příroda a les. Nechybí ani něžné pohlaví. I ve svých devadesáti letech adeptům myslivosti Leoš Vala věrohodně a s humorem vypráví, proč si myslivci připíjejí levou rukou, pravá se může věnovat tomu důležitějšímu, třeba bohyni lovu Dianě. Knihu svými ilustracemi doprovodil Petr Hrach.

With its acclaimed author team, cutting-edge content, emphasis on medical relevance, and coverage based on key experiments, Molecular Cell Biology has justly earned an impeccable reputation as an exciting and authoritative text. Avoiding an encyclopedic approach, the book grounds its coverage in the experiments that define our understanding of cell biology, engaging students with the exciting breakthroughs that define the field's history and point to its future. The authors, all world-class researchers and teachers, incorporate medically relevant examples where appropriate to help illustrate the connections between cell biology and health and human disease.

David Danaher patří k nejuznávanějším americkým slavistům mladší generace. Jeho monografie o literárním díle Václava Havla, nazvaná Číst Václava Havla (Reading Václav Havel), jež současně s českým vydáním vychází anglicky v prestižním nakladatelství University of Toronto Press, je – jak už název napovídá – především literárněhistorickým a literárněkritickým rozborem Havlova uměleckého díla. Havlovo politické působení zůstává spíše stranou, jakkoli úplně se mu David Danaher nevyhýbá (ostatně by to ani nebylo možné, jak sám mnohokrát uvádí, umění se v Havlově díle s politikou prolíná naprosto neodlučitelně). Danaherovy analýzy nezapřou autorův akademický background: jsou v nejlepším slova smyslu anglosaské, staví na precizní textové a kontextové analýze, jež je pro angloamerické akademické prostředí po celá desetiletí příznačná. Samozřejmostí je přitom pro autora i pečlivá práce s prameny i sekundární literaturou; jeho dílo tak sice nabízí pohled z cizího kontextu, ale pohled poučený, vycházející z důvěrné obeznámenosti s kontextem českým.

V dějinách divadla je datum 28. prosince 1897 bezpochyby jedním z hvězdných okamžiků umění, jemuž vládne múza Thálie. I když o vyloženě přelomovém datu zase mluvit nemůžeme. Hra, která tehdy měla svou světovou premiéru, totiž neznamenala pro tehdejší ani pozdější divadlo žádný vývojový posun, naopak. Svým pojetím i formou se vracela dokonce do časů před tehdejší konvence a progresivní trendy. Přesto pařížská scéna Théâtre de la Porte Saint-Martin takovou slávu ještě nezažila. Toho dne obecenstvo poprvé zhlédlo bohatýrskou komedii Edmonda Rostanda Cyrano de Bergerac, velmi volně inspirovanou životem a dílem spisovatele Saviniena Cyrano de Bergerac. Devětadvacetiletý autor byl historickým Cyranem dlouhodobě fascinován. Když svoji hru psal, pomýšlel na obsazení titulní role jednou z tehdejších divadelních hvězd. A dokonce se jí odvážil ještě rozepsanou komedii nabídnout. Benoit Constant Coquelin byl novinkou nadšen a mladému básníkovi uděloval nad textem praktické divadelnické rady. Před premiérou se Rostand Coquelinovi omlouval, že ho zatáhl do takového dobrodružství – do mimořádně náročné role, jejíž part čítá více než 1600 veršů – čekal totiž naprosté fiasko. Příběh fanfaróna, rváče, brilantního šermíře s dlouhým nosem a jeho nenaplněné lásky však obecenstvo strhl. Po třetím dějství trvaly ovace neuvěřitelně dvě hodiny. Do autorovy lóže se dostavil osobně ministr financí a symbolicky a předem mu udělil Řád čestné legie. Jak už to tak bývá, dobová kritika se rozdělila na dva nesmiřitelné tábory, ta modernistická (Gide, Daudet aj.) Rostandovo pozdně romantické gesto striktně odmítla jako zpátečnické, ta tradičnější (Sarcey, Faquet) ocenila živou divadelnost a krásu verše. Jindy jízlivý a nelítostný Sarcey na adresu Cyrana (a tehdejších divadelních „pokrokářů“ samozřejmě) napsal: „Konečně si se Cyranem odpočineme od skandinávských mlh, ubíjející zevrubnosti psychologismu a hrubého realismu!“ Od těch dob se Cyrano stále vrací na jeviště jako vítěz. Jeho autor, který nedbal na dobovou módu a řídil se svým vkusem, v něm přivedl do světového divadelního repertoáru charakter a archetyp lákající další a další generace divadelníků. A že je snad Cyrano svým lpěním na cti dnes už trošku komicky, svou dvorností maličko směšný a ve svých verších sentimentální? Možná pravě to dnes více než kdy předtím potřebujeme.

Hogyan élnek a kamaszok? Mit gondolnak az iskoláról, a családjukról, a barátaikról? Mitől félnek, és mit szeretnének? Csíkszentmihályi Mihály és Reed Larson hetvenöt véletlenszerűen kiválasztott tizenévest kért fel, hogy amikor a maguknál hordott csipogóval jeleznek nekik - legyen az bárhol és bármilyen napszakban - jegyezzék fel, mire gondolnak, mit csinálnak éppen, hogyan érzik magukat. A különleges kutatás eredménye ez a könyv, amelyben feltárul a kamaszok mindennapi, a külvilág számára sokszor rejtett élete. A Kamasznak lenni kötelező olvasmány minden szülő, pedagógus és pszichológus számára, akinek fontos, hogy a felnövő generáció ne kallódjon el, és kamaszaink elégedett, boldog felnőttek legyenek. Csíkszentmihályi Mihály Prima Primissima és Széchenyi-díjas pszichológus. Tagja az Amerikai és a Magyar Tudományos Akadémiának. A flow-elmélet atyja, a boldogság és kreativitás egyik legismertebb nemzetközi kutatója.

Knížka malého formátu, kde si cizinci můžou zábavnou formou (hry, křížovky, kvízy, hádanky) procvičovat češtinu a naučit se něco nového o České republice.