Lars Saabye Christensen

Román Nevlastný brat tvoria rozličné príbehy, ktoré sú realistické i fantastické, humorné i hlboko tragické. Kritici nazvali román nevšednou rodinnou kronikou, božskou komédiou, diabolskou tragédiou či autorovou tour de force.Autor používa celý orchester hlasov, jeho základným tónom je však bolesť z neprítomnosti, pocit straty a žiaľu, ktorý zmierňuje humor, priateľstvo a nádej. Chceš, aby som zabil tvojho otca, Barnum? pýta sa Fred, hlavná postava románu v prológu a táto otázka prebudí zlé predtuchy. Fred a jeho vzťah k o päť rokov mladšiemu bratovi Barnumovi sú centrom románu. Barnum po celý život trpí svojím malým vzrastom. V škole sa mu vysmievajú pre jeho meno a výšku, šikanujú ho. Fred ho zavše zachráni pred výpraskom. Obaja bratia predstavujú protiklady. Fred je boxer, Barnum je umelec, Fred je tvrdý a mlčanlivý, Barnum citlivý, túžiaci. Barnum nemá nijakých priateľov, až do chvíle, kým sa nezoznámi s Pederom a Vivian.

U nás již známý norský autor Lars Saabye Christensen vydal roku 1984 úspěšný román Beatles. Sleduje v něm osudy čtyř kamarádů v letech 1965–1972. Kluci milují Beatles a identifikují se s nimi jednotlivá údobí zrání svých hrdinů autor dokonce rozčlenil do

Román o životní krizi umělce. Malíř středního věku stojí na existenciální křižovatce a musí se rozhodnout: život, nebo umění? Rodina, nebo úspěch? Vlastní blaho a prospěch, nebo ztráta něčeho nenahraditelného? Témata nikterak nová

Niekedy sa v najmenšom človeku skrýva veľké srdce. Jedenásťročný Herman je úplne obyčajný a celkom šťastný chlapec s bujnou fantáziou. Do školy chodí zásadne neskoro, v triede rešpektuje silnejších, telesná výchova mu príliš nevonia a či ho má ryšavá Ruby naozaj rada... to sa ešte uvidí. Všetko sa zmení, keď mu začnú padať vlasy a Herman je presvedčený, že čoskoro zomrie. Prechádza veľmi ťažkým obdobím, snaží sa vyrovnať so svojou chorobou i so smrťou milovanej osoby, až kým sa nenaučí prijať seba samého.

A féltestvér, ha így nézzük, a klasszikus realista regényeket idéző, nagyszabású családtörténet; ha amúgy, akkor minden ízében mai, extravagáns nagyregény. Narrátora a forgatókönyvíró Barnum: az ő eleven elbeszéléséből, a tünékeny világot mesterien és nagy fantáziával megragadó prózájából bontakozik ki egy oslói család majd fél évszázadnyi története, s az elbeszélőnek a féltestvéréhez, a kiszámíthatatlan, de öccsét mindig megvédelmező és a világ dolgaiba eligazító Fredhez fűződő viszonya. A család életét átszövik a titkok, a kimondtatlan vagy elhallgatott dolgok. A történet a második világháború utolsó napján, a béke beköszöntekor kezdődik, amikor Verát megerőszakolja egy ismeretlen férfi - ekkor fogan Fred. S noha később egy időre férfi is kerül a házhou - Vera férje, s a másik fiú, Barnum apja -, a család rendíthetetlen alapját mégis a három generációt képviselő nők jelentik: Verán kívül Barnum dédnagyanyja, egykori némafilmszínésznő és Boletta, a nagyanya. A regény középpontjában Barnum felnőtté és egyúttal íróvá válásának története áll, melyben alapvető szerepet játszik a fiú Fred iránt érzett ambivalens szeretete. Christensen komplex, tragédiát és komédiát nagy bravúrral egyesítő, messzemenően irodalmi, ugyanakkor szinte önmagát olvastató szövege mindeközben az emberi érzelmek és viszonyok teljes skáláját feltárja. Lars Saabye Christensen (1953) mind népszerűségét, mind írói kvalitásait tekintve egyedülálló jelenség a mai norvég prózairodalomban. Első nagy sikerét Beatles (1984) című regényével aratta, amely a hatvanas években felnőtté váló generáció - a szerző saját nemzedéke - alapélményeiről mesél, és amelyet 2006-ban az egyik legjelentősebb norvég napilap az elmúlt negyedszázad legfontosabb norvég regényének ítélt. A nemzetközi áttörtést A féltestvér (2001) hozta meg számára, amelyből több mint háromszázezer példány kelt el Norvégiában, és számos más elismerés mellett elnyerte az év legjobb skandináv regényének járó kitüntetést, az Északi Tanács Irodalmi Díját is.

A féltestvér, ha így nézzük, a klasszikus realista regényeket idéző, nagyszabású családtörténet; ha amúgy, akkor minden ízében mai, extravagáns nagyregény. Narrátora a forgatókönyvíró Barnum: az ő eleven elbeszéléséből, a tünékeny világot mesterien és nagy fantáziával megragadó prózájából bontakozik ki egy oslói család majd fél évszázadnyi története, s az elbeszélőnek a féltestvéréhez, a kiszámíthatatlan, de öccsét mindig megvédelmező és a világ dolgaiba eligazító Fredhez fűződő viszonya. A család életét átszövik a titkok, a kimondtatlan vagy elhallgatott dolgok. A történet a második világháború utolsó napján, a béke beköszöntekor kezdődik, amikor Verát megerőszakolja egy ismeretlen férfi - ekkor fogan Fred. S noha később egy időre férfi is kerül a házhou - Vera férje, s a másik fiú, Barnum apja -, a család rendíthetetlen alapját mégis a három generációt képviselő nők jelentik: Verán kívül Barnum dédnagyanyja, egykori némafilmszínésznő és Boletta, a nagyanya. A regény középpontjában Barnum felnőtté és egyúttal íróvá válásának története áll, melyben alapvető szerepet játszik a fiú Fred iránt érzett ambivalens szeretete. Christensen komplex, tragédiát és komédiát nagy bravúrral egyesítő, messzemenően irodalmi, ugyanakkor szinte önmagát olvastató szövege mindeközben az emberi érzelmek és viszonyok teljes skáláját feltárja. Lars Saabye Christensen (1953) mind népszerűségét, mind írói kvalitásait tekintve egyedülálló jelenség a mai norvég prózairodalomban. Első nagy sikerét Beatles (1984) című regényével aratta, amely a hatvanas években felnőtté váló generáció - a szerző saját nemzedéke - alapélményeiről mesél, és amelyet 2006-ban az egyik legjelentősebb norvég napilap az elmúlt negyedszázad legfontosabb norvég regényének ítélt. A nemzetközi áttörtést A féltestvér (2001) hozta meg számára, amelyből több mint háromszázezer példány kelt el Norvégiában, és számos más elismerés mellett elnyerte az év legjobb skandináv regényének járó kitüntetést, az Északi Tanács Irodalmi Díját is.

Niekedy sa v najmenšom človeku skrýva veľké srdce. Jedenásťročný Herman je úplne obyčajný a celkom šťastný chlapec s bujnou fantáziou. Do školy chodí zásadne neskoro, v triede rešpektuje silnejších, telesná výchova mu príliš nevonia a či ho má ryšavá Ruby naozaj rada... to sa ešte uvidí. Všetko sa zmení, keď mu začnú padať vlasy a Herman je presvedčený, že čoskoro zomrie. Prechádza veľmi ťažkým obdobím, snaží sa vyrovnať so svojou chorobou i so smrťou milovanej osoby, až kým sa nenaučí prijať seba samého.