John Lennox

Az oxfordi matematikus Stephen Hawking A nagy terv című könyvének bizonyos tételeit állítja reflektorfénybe. Lennox esszéjének következtetése az, hogy a közhiedelem, miszerint az ateizmus az egyedüli kikezdhetetlen intellektuális álláspont, tarthatatlan. Abban a reményben írtam ezt a könyvet, hogy segít majd megérteni néhányat azokból a legfontosabb témákból, amelyek az Isten és a tudomány viszonyát taglaló mai viták mögött húzódnak. Ahol csak lehetett, megpróbáltam mellőzni a szakkifejezéseket, és a logikus érvelésre helyeztem a hangsúlyt írja az Isten és Stephen Hawking című könyve bevezetőjében John C. Lennox. Az oxfordi matematikus Stephen Hawking A nagy terv című könyvének bizonyos tételeit állítja reflektorfénybe: ahogy írja, nem Hawking tudományát vitatja, hanem azt, amit a tudós ebből Isten létére, pontosabban Isten nemlétére vonatkozóan következtetésként levon. Tudományfilozófiai esszéjében Lennox történeti összefüggésekben is megmutatja, hogy Hawking állítása, miszerint a tudomány egyedüli következtetése a teremtés mibenlétéről (hogy az teljességgel megmagyarázható az univerzum viselkedését leíró fizikai törvényekkel, így a gravitációval) nem új keletű. Lennox szerint Hawking következtetései merőben filozófiai szemléletűek, annak ellenére, hogy a tudós határozottan kijelenti: a filozófia halott. Isten vagy a multiverzum? teszi fel a kérdést a matematikus, aki érvelésével azt bizonyítja, hogy a természet törvényeire vonatkozó teóriák spekulatívak és ellenőrizhetetlenek, ugyanakkor korántsem támasztják alá azt a meggyőződést, hogy tudomány és vallás között áthidalhatatlan ellentét lenne. Lennox esszéjének következtetése az, hogy a közhiedelem, miszerint az ateizmus az egyedüli kikezdhetetlen intellektuális álláspont, tarthatatlan. A brit matematikus, filozófus töretlen logikával végigvezetett, olvasmányos és közérthető érvelése gondolatébresztő lehet mindenki számára, aki kíváncsi a tudomány világában morális téren is zajló folyamatokra.

Doba koronavirová takto někteří označují mimořádnou situaci, ve které dnes žijeme. Naše dřívější jistoty vzaly za své, a to bez ohledu na náš světonázor či víru. Koronavirová pandemie a její důsledky nás uvádějí do rozpaků a znepokojení. Jak o tom všem přemýšlet, jak se s tím vším vyrovnat? V této stručné, svým obsahem ale velmi úderné knize, autor John Lennox, profesor matematiky na univerzitě v Oxfordu, přezkoumává současnou krizi ve světle různých světonázorů a ukazuje, jak nám v ní křesťané po celém světě pomáhají najít nejen hlubší smysl, ale také spolehlivou a pevnou naději, které se lze přidržet.

Mit értett Mózes első könyvének szerzője az „első napon”? Vajon a hét nap egy tényleges hetet jelent-e, vagy hosszabb időszakok sorára utal? Megtagadjuk-e a Szentírás tekintélyét, ha azt valljuk, hogy a Föld négy és félmilliárd évvel ezelőtt keletkezett? Noha a keresztények egyöntetű meggyőződése, hogy lenyűgöző világunkat Isten teremtette, a teremtés idejét és módját - különösen az egymást követő nevezetes napok értelmezését - illetően sokan nem értenek egyet. Mások a tudománytalannak tartott teremtéstörténet miatt utasítják el a kereszténységet. A fenti kérdések minden korábbinál élesebb ellentéteket váltanak ki napjainkban. John Lennox, az Oxfordi Egyetem matematikaprofesszora a történelemből vett példák ismertetésével, a fő értelmezések rövid, ám alapos áttekintésével és az ember teremtése különösen fontos kérdésének vizsgálatával amellett érvel, hogy a keresztényeknek nem kell elutasítaniuk a modern tudományos ismereteket ahhoz, hogy hűségesek maradjanak a bibliai történethez. A szerző meggyőződése, hogy Mózes első könyve gazdagabb tanulsággal szolgál számunkra Isten teremtéssel kapcsolatos szándékáról, mint a Föld koráról. Körültekinthetően és közérthetően megfogalmazott bevezetést kapunk a Genezis tudományosan alátámasztott, teológiai szempontból átgondolt és a Szentíárhoz hű értelmezéséhez.

Mit tartogat számunkra a 2084-es év? A mesterséges intelligencia fejlesztése messze nem csupán az informatikusokat érinti, hanem kihat az egész emberiségre. John C. Lennox, az Oxfordi Egyetem nyugalmazott matematikaprofesszora 2084 című könyvében bemutatja, mit tud ma és mire lehet képes a technológia, majd bibliai nézőpontból értékeli az olyan népszerű jövőkutatók és sci-fi írók elképzeléseit, mint Harari, Dan Brown, Tegmark vagy C. S. Lewis.