Cormac McCarthy

„Azt hiszem tudom hogy merre halad a világ. A saját pénzünkön vesznek meg bennünket.” 1980. Llewellyn Moss az amerikai–mexikói határvidéken vadászat közben egy vérfürdővel végződő drogügylet helyszínén találja magát, hullák és fegyverek között, herointéglák és egy több millió dollárt tartalmazó táska mellett. Amikor magához veszi a pénzt, még nem tudja, hogy ezzel miféle láncreakciót indít el. Miközben Moss a halál elől menekül, Ed Tom Bellnek, a helyi seriffnek esélye sincs, hogy segítsen rajta: a pusztítás nyomában járva képtelen lépést tartani a megváltozott világ hajthatatlan gonoszságával. A Nem vénnek való vidék kegyetlen western thriller, vérre menő macska-egér játék, ugyanakkor egy letűnt világ gyászbeszéde is. A regény alapján 2007-ben készült film – melyet a Coen testvérek rendeztek – négy Oscar-díjat nyert.

A vadnyugat lidércei kísértenek a vidéken, csak hősök nincsenek már - annál több az áldozat. Halott emberek mindenütt: bűnözők, bűnüldözők és olyanok, aki számára haláluk pillanatában sem adatik meg a felismerés, hogy bármi közük lehetne az eseményekhez. Bell, az öreg seriff utolsó küldetése ez nyomozás, aki a kifordult világban már csak annyit tud biztosan, hogy szereti a feleségét. Ellenfele, Chigurh, a gyilkológép semmiféle hasonlóságot nem mutat a prófétákkal, mégis prófétai elszántsággal szolgálja a halált. Brutálisan és kevés szóval öl. Ahogy szűkszavúak a rendőrök és a kábítószercsempészek is, akik sorra halnak meg a sivatagban. Az ő háborújukba - mely rég nem az igazság, a morál és a becsület ege alatt zajlik - keveredik bele egy fiatalember (Moss) vadászat közben, mikor véletlenül bűnözők hulláiba botlik, és annyi pénzbe, amennyivel bármilyen élet mindenestől megváltoztatható. A pénz és az ő nyomába szegődik Chigurh - úgyhogy inkább ez a hajsza forgatja fel végérvényesen az életét. Hogy sikerül-e túlélnie? McCarthynak mindenképp sikerül sokkoló erővel ábrázolni ezt a roncs világot és ,,hőseinek" sajátosan durva nyelvét.

Cormac McCarthy Pulitzer-díjas posztapokaliptikus klasszikusának első képregény-adaptációja. Az út Cormac McCarthy egyik legsötétebb regénye. Apa és fia történetét meséli el, akik emberi mivoltukat megőrizve próbálnak életben maradni egy posztapokaliptikus pusztaságban, ahol a Föld természeti erőforrásai megfogyatkoztak, és a túlélők egy része mások húsával táplálkozik. Az elismert francia alkotó, Manu Larcenet mesterien alakítja át McCarthy prózájának kíméletlen és brutális világát szigorú tusrajzokká, amelyek életre keltik ezt a szeretetről és emberi kitartásról szóló hátborzongató történetet.

The first-ever graphic novel adaptation of Cormac McCarthy’s Pulitzer Prize–winning postapocalyptic classic, The Road, approved and authorized by McCarthy and illustrated by acclaimed cartoonist Manu Larcenet The story of a nameless father and son trying to survive with their humanity intact in a postapocalyptic wasteland where Earth’s natural resources have been diminished, and some survivors are left to raise others for meat, The Road is one of Cormac McCarthy’s bleakest and most prescient novels. Dedicated to his son, John Francis McCarthy, McCarthy’s The Road is one of his most personal novels. Ranked 17th on The Guardian’s 100 Best Novels of the 21st century, it was the recipient of the Pulitzer Prize for literature, and the James Tait Black Memorial Award, the Believer Award, and it was nominated for the National Book Critics Circle Award. This first official graphic novel adaptation of McCarthy’s work is illustrated by acclaimed French cartoonist Manu Larcenet, who ably transforms the world depicted by McCarthy’s spare and brutal prose into stark ink drawings that add an additional layer to this haunting tale of family love and human perseverance. Cormac McCarthy personally approved the making of this book before his death, and the adaptation bears the approval of the McCarthy estate.

Po dlouhých šestnácti letech, jež uplynuly od vydání jeho světového bestselleru Cesta, se doyen americké literatury vrátil na scénu s novým dílem, románovým diptychem. Jeho první část, nazvaná Pasažér, pojednává o peripetiích záchranáře Bobbyho Westerna, zatímco část druhá, Stella Maris, je věnována jeho sestře Alicii, doktorandce matematiky na Chicagské univerzitě. Ta se znenadání objeví v nemocnici ve Wisconsinu se čtyřiceti tisíci dolary v igelitové tašce. Záhy se ukáže, že trpí paranoidní schizofrenií a že možná v její mentální nestabilitě hraje určitou roli její bratr Bobby, o němž za žádnou cenu nechce mluvit. Reálný svět, zejména vzpomínky na dětství, se na plátně, které čtenářům představuje, prolínají s přeludy, premisami a závěry fyziky a filosofie. Příběh, vyprávěný prostřednictvím záznamů z terapeutických sezení, je působivým dovětkem k románu Pasažér a zároveň úchvatnou meditací o pojmech jako Bůh, pravda, zkušenost a lidská existence.

Po dlouhých šestnácti letech, jež uplynuly od vydání jeho světového bestselleru Cesta, se doyen americké literatury Cormac McCarthy vrací na scénu s novým dílem, lépe řečeno románovým diptychem. Jeho první část, nazvaná Pasažér, pojednává o peripetiích záchranáře Bobbyho Westerna, zatímco část druhá, Stella Maris, je věnována jeho sestře Alicii, doktorandce matematiky na Chicagské univerzitě. Ta se znenadání objeví v nemocnici ve Wisconsinu se čtyřiceti tisíci dolary v igelitové tašce. Záhy se ukáže, že trpí paranoidní schizofrenií a že možná v její mentální nestabilitě hraje určitou roli její bratr Bobby, o němž za žádnou cenu nechce mluvit. Reálný svět, zejména vzpomínky na dětství, se na plátně, které čtenářům představuje, prolínají s přeludy, premisami a závěry fyziky a filosofie. Příběh, vyprávěný prostřednictvím záznamů z terapeutických sezení, je působivým dovětkem k románu Pasažér a zároveň úchvatnou meditací o pojmech jako Bůh, pravda, zkušenost a lidská existence.

Cormac McCarthy plumbs the depths of human degradation in Child of God, his most brutally violent, shocking work. From the author of Blood Meridian and The Road. 1960s, Tennessee. Lester Ballard is a violent, solitary and introverted young backwoodsman, dispossessed on his ancestral land. Homeless, indulging in voyeurism, he is accused of rape. When he is released from jail, he begins to haunt the hilly landscape - preying upon its population, unleashing his impulse for sexualised violence. Commonplace humanity becomes grotesque and, as the story hurtles toward its unforgettable conclusion, McCarthy depicts the most sordid aspects of life with empathy and lyricism.

1952-t írunk, John Grady Cole és Billy Parham egy új-mexikói farmon dolgozik, nem messze az első atombomba felrobbantásának helyszínétől. Terelik a csordát, lóvásárra járnak, esténként a tábortűz mellett történeteket mesélnek egymásnak. Nagyra becsülik ezt az életet, bár tudják, hogy nem tarthat örökké.Amikor John Grady beleszeret egy gyönyörű mexikói prostituáltba, Billy rááll, hogy segítsen a barátjának megmenteni a lányt behízelgő modorú, kegyetlen stricijétől - de az erőszakos események sora után már elkerülhetetlen a tragédia.A síkság városai a nagy sikerű Határvidék-trilógia befejező darabjaként nemcsak a sorozatot zárja le, hanem egy amerikai életforma végét is ábrázolja, a vándormadarak és a cowboyok elsüllyedő, egyszerre durva és költői világát."Kemény leckéket lehet kapni ezen a világon. Mi a legkeményebb? Nem tudom. Talán az hogy ha valami elveszett akkor elveszett. Nem térhet vissza."

Závěrečný díl autorovy Pohraniční trilogie svádí dohromady oba přeživší kovboje z předchozích románů: Johnyho Grady Colea ze Všech krásných koní, nyní o tři roky staršího, tedy devatenáctiletého, a Billyho Parhama z Hranice, kterému je teď osmadvacet. Je rok 1952 a pracují spolu na ranči v Novém Mexiku kousek od hranic s Texasem a Mexikem. Oba tuší, že nadchází konec starých časů a starých zvyků, konec kovbojů, a začíná se něco nového a hrozného, neboť válka všechno změnila. John se při návštěvě bordelu v mexickém Juárezu zamiluje do prostitutky Magdaleny s dobrým srdcem a kamarád Billy mu kryje záda, neboť každá prostitutka má také pasáka, který už dobré srdce nemá. Dochází na milostné melodrama, označované za McCarthyho verzi Romea a Julie, kdy znepřátelenými rody jsou Mexičané a Američané. Silná ramena ustupují tak trochu sentimentu. I zde je však prolito hodně krve. Název knihy odkazuje na biblická města Sodomu a Gomoru, jež sešla ze světa pro svoji hříšnost.

"Háború mindig volt. Ember se volt még, de a háború már akkor itt várta a földön. A legfőbb mesterség a legfőbb mesterét." A tizenkilencedik század közepén egy sebesült tennesseei fiú céltalanul bolyong a texasi-mexikói határvidéken. Előbb fosztogatásra készülő amerikai veteránok közé csöppen, akiket indiánok mészárolnak le, majd egy skalpvadász banda fogadja be, amelyet az őrült Glanton vezet társával, az ördögi bíróval együtt. Az állandó és kíméletlen erőszak világában a fiú kénytelen hamar megtanulni, hogy mindenki szeme előtt egyetlen cél lebeg: megérni a másnap reggelt. Cormac McCarthy szikár és könyörtelen prózája híven tükrözi az egykori határvidéket. Hőseinek kilátástalan életét farkastörvények uralják, fel sem ötlik bennük az "élni és élni hagyni" gondolata. A Véres délköröket 1985-ös megjelenése óta az amerikai irodalom kiemelkedő művei között tartják számon, Harold Bloom szerint "a legnagyszerűbb könyv a Míg a fekszem kiterítve óta".

Závěrečný díl autorovy Pohraniční trilogie svádí dohromady oba přeživší kovboje z předchozích románů: Johnyho Grady Colea ze Všech krásných koní, nyní o tři roky staršího, tedy devatenáctiletého, a Billyho Parhama z Hranice, kterému je teď osmadvacet. Je rok 1952 a naši hrdinové spolu pracují na ranči v Novém Mexiku kousek od hranic s Texasem a Mexikem. Oba tuší, že nadchází konec starých časů a starých zvyků, konec kovbojů, a začíná se něco nového a hrozného, neboť válka všechno změnila. John se při návštěvě bordelu v mexickém Juárezu zamiluje do prostitutky Magdaleny s dobrým srdcem a kamarád Billy mu kryje záda, neboť každá prostitutka má také pasáka, který už dobré srdce nemá. Dochází na milostné melodrama, označované za McCarthyho verzi Romea a Julie, kdy znepřátelenými rody jsou Mexičané a Američané. Silná ramena ustupují tak trochu sentimentu, avšak i zde je prolito hodně krve - a i zde přichází ke slovu autorovo surreálné, mýtotvorné vidění světa.

It is three in the morning when Bobby Western zips the jacket of his wetsuit and plunges from the boat deck into darkness. His divelight illuminates a sunken jet, nine bodies still buckled in their seats. Missing from the crash site are the plane's black box, and the tenth passenger. But how? A collateral witness to machinations that can only bring him harm, Western is shadowed in body and spirit - by men with badges; by the ghost of his father, inventor of the atom bomb; and by his sister, the love and ruin of his soul. From the bar rooms of New Orleans to an abandoned oil rig off the Florida coast, The Passenger is a breathtaking novel of morality and science, the legacy of sin, and the madness that is human consciousness, and one of the final works by Cormac McCarthy, a true American master.

Alicia Western is the following: Twenty years old. A brilliant mathematician at the University of Chicago. And a paranoid schizophrenic who does not want to talk about her brother, Bobby. Told entirely through the transcripts of Alicia's psychiatric sessions, Stella Maris is a searching, profoundly moving companion to The Passenger. It is a powerful enquiry that questions our notions of God, truth, and life itself by one of America's finest writers.

Po dlouhých šestnácti letech, jež uplynuly od vydání jeho světového bestselleru Cesta, se žijící klasik americké literatury Cormac McCarthy vrací na scénu s novým dílem. Jeho román Pasažér se odehrává v roce 1980 a sleduje osudy záchranáře Bobbyho Westerna, který se z člunu pobřežní hlídky vrhá k potopenému vraku letadla. V něm nachází těla devíti lidí, stále ještě připoutaných ke svým sedadlům. Chybí pilotova taška, černá skříňka a hlavně desátý pasažér. Jako někteří dřívější hrdinové McCarthyho románů se i Bobby Western stává nechtěným svědkem událostí, které se pro něj nakonec ukážou hrozbou. McCarthyho román Pasažér v sobě pozoruhodným způsobem propojuje meditaci nad mravností, vědou a dědičným hříchem s prvky thrilleru, a činí tak s příznačně rafinovaným, oslňujícím stylem, jenž autorovi vysloužil reputaci jednoho z největších současných amerických prozaiků.

Po dlouhých šestnácti letech, jež uplynuly od vydání světového bestselleru Cesta, nedávno zesnulého klasika americké literatury Cormac McCarthyho, vychází nový román Pasažér. Odehrává se v roce 1980 a sleduje osudy záchranáře Bobbyho Westerna, který se z člunu pobřežní hlídky vrhá k potopenému vraku letadla. V něm nachází těla devíti lidí, stále ještě připoutaných ke svým sedadlům. Chybí pilotova taška, černá skříňka a hlavně desátý pasažér. Jako někteří dřívější hrdinové McCarthyho románů se i Bobby Western stává nechtěným svědkem událostí, které se pro něj nakonec ukážou hrozbou. McCarthyho román Pasažér v sobě pozoruhodným způsobem propojuje meditaci nad mravností, vědou a dědičným hříchem s prvky thrilleru, a činí tak s příznačně rafinovaným, oslňujícím stylem, jenž autorovi vysloužil reputaci jednoho z největších současných amerických prozaiků.

"Ez Cormac McCarthy pályájának leggazdagabb és legerősebb műve. Nagyobb írói teljesítmény, mint a Véres délkörök vagy Az út" - írta a The Atlantic az amerikai szerző legújabb művéről, melyen az 1970-es évek óta, ha megszakításokkal is, de folyamatosan dolgozott. Most, tizenhét évvel Az út megjelenése után végre a magyar olvasók is kézbe vehetik - egy kötetben - a Western testvérek tragikus történetét elmesélő párregényt, Az utast és a Stella Marist. 1980, Pass Christian, Mississippi. Az utas főszereplőjét, a mentőbúvárként dolgozó Bobby Westernt egy tengerbe zuhant repülőhöz riasztják. A gépben kilenc holttest ül beszíjazva, a tizedik utasnak, a pilóta táskájának és a fekete doboznak nyoma vész. Bobby, miután búvártársát holtan találják és a kormány ügynökei az ő nyomába erednek, megpróbál eltűnni. Azonban családja nyomasztó múltja elől nem tud elrejtőzni. Apja Oppenheimer tudóscsapatának tagja volt, fizikusként részt vett az atombomba-kísérletekben, szépséges és különös tehetséggel megáldott húgát, Aliciát pedig képtelen volt megmenteni. Az utas az erény és a tudomány, a bűntudat és a téboly lélegzetelállító regénye. 1972, Black River Falls, Wisconsin. A Stella Maris központi alakja, Alicia Western, ifjú matematikazseni, aki húszévesen önként vonult kórházba. A paranoid skizofréniával diagnosztizált lány és pszichiátere, Dr. Cohen terápiás beszélgetéseiből különös világ bontakozik ki. Aliciát őrületbe kergeti bátyja, Bobby iránt érzett, "égi törvények ellenére" való szerelme, hallucinációiban pedig leginkább a matematika és a kvantumfizika törvényei mutatnak irányt. McCarthy - ahogy erre több mint 50 éve, az 1968-as Odakint a sötétség című könyve óta készült - újra különleges női főhőst alkotott. Bobby és Alicia párregénye megkérdőjelezi az Istenről, az igazságról és a létről alkotott elképzeléseinket. "Talán nehezebb egyetlen dolgot elveszíteni, mint mindent."