Michio Kaku strana 3 z 3

Kniha slavného astrofyzika a popularizátora vědy Michia Kakua ukazuje, kam by lidstvo mohlo dospět v oblasti kosmických letů, zlepšování člověka a osidlování vesmíru. Mimo jiné se zabývá cestováním na Mars, hledáním mimozemského života, kombinováním lidské báze s robotikou a uvažuje také o možných stupních vývoje vesmírných civilizací. Zamýšlí se rovněž nad možnými scénáři vývoje či zániku vesmíru a způsobům, jak by budoucí lidská civilizace mohla přežít i jemu navzdory. Autorův pohled je optimistický, a přestože možné negativní dopady technologie nepřehlíží, zaměřuje se spíše na výsledky a přínos rychle se rozvíjejícího lidského poznání. Každé z témat je podepřeno autorovou špičkovou znalostí vědy a kniha je díky nebývalému vypravěčskému talentu přístupná všem zájemcům o vesmírné perspektivy lidské budoucnosti.

Kniha slavného astrofyzika a popularizátora vědy Michia Kakua ukazuje, kam by lidstvo mohlo dospět v oblasti kosmických letů, zlepšování člověka a osidlování vesmíru. Mimo jiné se zabývá cestováním na Mars, hledáním mimozemského života, kombinováním lidské báze s robotikou a uvažuje také o možných stupních vývoje vesmírných civilizací. Zamýšlí se rovněž nad možnými scénáři vývoje či zániku vesmíru a způsobům, jak by budoucí lidská civilizace mohla přežít i jemu navzdory. Autorův pohled je optimistický, a přestože možné negativní dopady technologie nepřehlíží, zaměřuje se spíše na výsledky a přínos rychle se rozvíjejícího lidského poznání. Každé z témat je podepřeno autorovou špičkovou znalostí vědy a kniha je díky nebývalému vypravěčskému talentu přístupná všem zájemcům o vesmírné perspektivy lidské budoucnosti.

Kniha slavného astrofyzika a popularizátora vědy Michia Kakua ukazuje, kam by lidstvo mohlo dospět v oblasti kosmických letů, zlepšování člověka a osidlování vesmíru. Mimo jiné se zabývá cestováním na Mars, hledáním mimozemského života, kombinováním lidské báze s robotikou a uvažuje také o možných stupních vývoje vesmírných civilizací. Zamýšlí se rovněž nad možnými scénáři vývoje či zániku vesmíru a způsoby, jak by budoucí lidská civilizace mohla přežít i jemu navzdory. Autorův pohled je optimistický, a přestože možné negativní dopady technologie nepřehlíží, zaměřuje se spíše na výsledky a přínos rychle se rozvíjejícího lidského poznání. Každé z témat je podepřeno autorovou špičkovou znalostí vědy a kniha je díky nebývalému vypravěčskému talentu přístupná všem zájemcům o vesmírné perspektivy lidské budoucnosti.

Známý fyzik a zkušený popularizátor vědy Michio Kaku ve své nejnovější knize popisuje, jak daleko věda pokročila v realizaci představ tvůrců sci-fi, jako je čtení myšlenek, telekineze, stahování vzpomínek a dovedností podobně jako v Matrixu nebo sdílení myšlenek a emocí přes „brain-net“, internet mysli. Za posledních patnáct let jsme se o mozku dozvěděli více než za celá milénia, která tomu předcházela. Zkoumání mozku se náhle stalo zdrojem zámořského soupeření mezi největšími hospodářskými velmocemi na planetě. Vědci nyní disponují technologiemi, které umožňují realizovat mnohé sny z říše sci-fi. Kniha Budoucnost mysli se skládá ze tří částí. Autor nejdříve shrne historii studia mozku a vysvětlí, jak myriáda nových nástrojů opustila fyzikální laboratoř a dala nám barevné snímky mechanismu mysli. V druhé části prozkoumá novou technologii, díky které je možné nahrávat vzpomínky, číst mysl, zaznamenávat sny a využívat telekinezi. A v třetí části se blíže podívá na alternativní formy vědomí, od snů, drog a duševních chorob až po roboty a dokonce i mimozemšťany. V této části se také zaměřuje na potenciál ovládat a manipulovat mozek k léčbě chorob, jako je například deprese, Parkinsonovo a Alzheimerovo onemocnění a mnoho dalších. Michio Kaku je profesor teoretické fyziky přednášející na City University v New Yorku, spoluzakladatel strunové teorie pole a autor několika uznávaných knih o vědě, mezi které patří například Hyperprostor, Dále než Einstein, Fyzika nemožného a Fyzika budoucnosti. S vyznamenáním absolvoval Harvardovu univerzitu a získal titul Ph.D. na Kalifornské univerzitě v Berkeley. V minulosti přednášel i na NYU a Institute for Advanced Study na Princetonské univerzitě. Uváděl mnoho různých televizních speciálů. V současnosti také vytváří vědecké příspěvky pro televizní stanici CBS.

A lehetetlenek világának lebilincselően izgalmas tudományos felderítése – a halálsugaraktól és az erőterektől a láthatatlanná tévő köpönyegig. A szerző kifejti, mennyire válhatnak elérhetővé ezek a technológiák a következő évtizedekben vagy évezredekben. Száz évvel ezelőtt a tudósok azt mondták volna, hogy a lézer, a televízió és az atombomba kívül esik a fizikailag lehetséges dolgok világán. A lehetetlen fizikája című könyvében a tekintélyes fizikus, Michio Kaku megvizsgálja, milyen mértékig válhatnak a jövőben hétköznapi valósággá a tudományos-fantasztikus irodalomból ismert módszerek és eszközök , amelyeket ma még egyformán lehetetlennek tartunk. Kaku a sci-fi világából indul ki, hogy a teleportációtól a telekinézisig szemügyre vegye a fizika ma ismert törvényeinek az alapjait – és korlátait. Lenyűgöző és gondolatébresztő beszámolójában elmagyarázza: - Miként lehet képes az optika és az elektromágnesség (az elektrodinamika) tudománya a fénnyel körbekerültetni egy tárgyat , ahogy a patak körülfolyja a sziklát, és ezáltal a „folyás irányában” elhelyezkedő megfigyelő számára láthatatlanná tenni a tárgyat. - Hogyan lehet a torlósugár-hajtóműves rakétákkal, napvitorlásokkal, antianyaggal működő hajtóművekkel vagy nanorakétákkal eljutni a közeli csillagokig. - Miként válhat egyszer majd lehetségessé – az MRI, a számítógépek, a szupravezetés és a nanotechnológia lehetőségeit kihasználva- az egykor áltudománynak tartott telepátia és pszichokinézis. - Miért összeegyeztethető az időgép a kvantumfizika ismert törvényeivel , noha csak egy hihetetlenül fejlett civilizáció lehetne képes egy ilyen berendezést megépíteni. MICHIO KAKU az elméleti fizika Henry Semat professzora a New York Egyetem Doktori Iskolájában. A húr-térelmélet egyik létrehozója. Több könyvet könyvet írt, melyek közül a Hipertér, az év ismeretterjesztő könyve volt. Gyakran szerepel a televízióban is, ismeretterjesztő sorozatai a tévécsatornákon is feltűnnek. New Yorkban él.

Recording memories, mind reading, videotaping our dreams, mind control, avatars, and telekinesis - no longer are these feats of the mind solely the province of overheated science fiction. As Michio Kaku reveals, not only are they possible, but with the latest advances in brain science and recent astonishing breakthroughs in technology, they already exist. In The Future of the Mind, the New York Times-bestselling author takes us on a stunning, provocative and exhilarating tour of the top laboratories around the world to meet the scientists who are already revolutionising the way we think about the brain - and ourselves.

A lehetetlen fizikája, A jövő fizikája és a Hipertér New York Times bestsellerlistáját is megjárt szerzője az ismert világegyetem legbonyolultabb és legizgalmasabb képződményét veszi górcső alá: az emberi agyat. A számítógépeknek és a csúcstechnológiájú agyi képalkotó eljárásoknak köszönhetően az agy mind több titkára derül fény. Az elmúlt néhány évtizedben egy sor, egykor kizárólag a tudományos fantasztikum birodalmába tartozó dolog vált valóra. A laboratóriumokban már olyan, egykor lehetetlennek gondolt technológiákkal folytatnak előrehaladott kísérleteket, mint az emlékek rögzítése, a telepatikus kommunikáció, videofelvétel készítése az álmokról, vagy éppen a telekinézis. Az elme jövője hiteles és izgalmas bepillantást nyújt a világszerte folyó kutatásokba, méghozzá az idegtudomány és a fizika legfrissebb eredményei alapján. Egy nap talán lesz olyan "okostablettánk", amellyel javíthatjuk értelmi képességeinket, képesek leszünk agyunkat idegsejtről idegsejtre számítógépekbe feltölteni; gondolatokat és érzelmeket továbbítani egy "agyneten", számítógépeket és robotokat irányítani a gondolatainkkal, a halhatatlanság határait feszegetni, sőt akár a világegyetem távoli pontjaira is elküldhetjük majd a tudatunkat. Michio Kaku a New York-i City Egyetem elméleti fizika professzora, a húrelmélet egyik alapítója és számos nagy sikerű tudományos könyv szerzője, aki jó néhány tudományos témájú tévéműsort is vezetett.

Albert Einstein, minden időn egyik legnagyobb és legelismertebb tudósa, szélborzolta hajával, zokni nélkül, pipával a szájában él emlékezetünkben. Korszakalkotó elméletei, sokatmondó kijelentései és merész jóslatai - még azok is, amelyek végül tévesnek bizonyultak - a mai napig vitákat kavarnak, és még a tudóstársadalomban is sokan félreértelmezik meglátásait. Pedig Einstein éppen azt vallotta, hogy a tudomány legalapvetőbb gondolatai egyszerűek, és szabályként bárki számára érthető nyelven megfogalmazhatóak. Michio Kaku, korunk egyik legelismertebb elméleti fizikusa éppen ezért egy egészen új megközelítésben, a lehető legérthetőbb módon foglalja össze Einstein életművét.

Autor ve své knize do značné míry navazuje na svůj starší titul Fyzika nemožného. V ní zkoumal, kam ještě fyzikální výzkum a jeho aplikace ještě mohou dospět, než narazí na hranice lidských možností či na přírodní zákony. Ve Fyzice budoucnosti podrobněji promýšlí ony uskutečnitelné možnosti v různých oblastech: píše o budoucnosi počítačů, umělé inteligence, nanotechnologie, využívání energetických zdrojů, cestování do vesmíru i o budoucnosti civilizace jako takové.

A kötetben a szerző elképesztő, provokatív és felvillanyozó képet ad az előttünk álló évszázadról. A könyv a világ több mint háromszáz olyan kiemelkedő tudósával készített interjún alapul, akik saját laboratóriumaikban már feltalálták a jövőt. Az eredmény az orvostudományban, a számítógép-tudományban, a robotikában, a mesterséges intelligencia, az energiatermelés és az asztronautika területén már zajló forradalmi fejlődés leghitelesebb és tudományosan pontos leírása. Kaku rávilágít a szigorú tudományos alapelvekre, megvizsgálja, milyen ütemű fejlődésre számíthatunk az egyes technológiák esetében, meddig mehet el a fejlődés, és melyek a végső korlátok és kockázatok.

Ještě před stoletím si byli vědci jisti, že věci, kterými dnes člověk běžně disponuje, jako třeba laser, televize či atomová bomba, jsou fyzikálně neuskutečnitelné. Kaku ve své knize zkoumá, nakolik už věda pokročila a nakolik jsme se přiblížili realizaci

Haldoklik az Univerzumunk? Létezhetnek más univerzumok is? A Párhuzamos világokban a világhírű fizikus és bestselleríró a kozmológia és az M-elmélet lenyűgöző világába repíti az olvasót, és az Univerzum végső sorsát tárgyalja. Első fizikai témájú könyvében, a Hipertérben, Michio Kaku annak a rendkívüli fejlődésnek a leírásával indít, amely az utóbbi évtizedben a tudósokat az Univerzum születéséről és végső sorsáról alkotott elképzelések újragondolására kényszerítette. Kaku szemében a fizika aranykorában elünk, mivel a W'MAP és GOBE műholdak, továbbá a Hubble-űrtávcső által tett új felfedezések a "gyermekkorú" Univerzum kepeit tarjak elénk. Amint a csillagászok a W'MAP műholdról érkező adatok özönén átverekszik magukat, egy új kozmológiai kép tarul elénk. Az Univerzum születéséről alkotott máig legelfogadottabb elmélet a felfúvódó Univerzum elmelete. Ezen elmelet szerint az Univerzum a buborék-univerzumok végtelen tengerében lebegő buborékok egyike, talán csak egy a multiverzumban helyet foglaló sok-sok univerzum közül és új univerzumok állandóan keletkeznek. Egy párhuzamos univerzum csupán csak milliméterekre heverhet a mienktől. A húrelmélet és a párhuzamos univerzumok elképzelése sokáig a misztikum, a sarlatánok és a bolondok területe volt. Mara az elméleti fizikusok messzemenőleg elfogadjak a húr-elméletet és annak legutóbbi változatát, az M-elméletet mint az egyetlen olyan elméletet, amely - ha helyesnek bizonyul - az Univerzum négy alapvető erőfajtáját egyszerű és elegáns úton újraegyesítheti, és megadhatja a választ arra a kérdésre, hogy mi történt az Ősrobbanás előtt.

Rok 2005 je světovým rokem fyziky. Právě před sto lety totiž vyšly tři převratné články Alberta Einsteina. Podívejme se tedy společně na život a dílo tohoto velikána moderní vědy, jenž se nebál pochybovat o tom, co jiní měli za samozřejmé. Díky této knize pochopíme nejen hlavní fyzikální představy, jež Einsteina přivedly k velkolepým objevům, ale dozvíme se též řadu zajímavostí z jeho osobního života. Většina jeho myšlenek předběhla dobu o celá desetiletí a dodnes přinášejí fyzikům Nobelovy ceny. Einstein, jenž přes ohromující popularitu zůstal skromným a vlídným člověkem, může být i dnes vzorem každému z nás.

Známý fyzik a zkušený popularizátor vědy Michio Kaku vykresluje ve své nejnovější knize fascinující a pozoruhodný obraz vesmíru, jak jej předkládá moderní fyzika na počátku 21. století. Ukazuje, že žijeme ve zlaté éře kosmologie: astronomické observatoře a družice poskytují záplavu unikátních dat, zatímco teoretikové čím dál odvážněji spekulují o zrození našeho světa, existenci paralelních světů, cestování v čase i o konečném osudu vesmíru.