Miklós Mitrovits

Lengyel, magyar, két jó barát” – tartja az ismert mondás, amelyet 1981-ben még a Kontroll Csoport is megénekelt. Mégis, mára szinte feledésbe merült, hogy a hetvenes évek második felétől kezdve e hagyományos baráti viszonyt a két ország ellenzéki mozgalmai ápolták leginkább. A Kádár-korszak politikai és kulturális ellenzékére a legjelentősebb külső hatást a lengyelországi események gyakorolták, a magyar ellenzék csodálva tekintett a bátor lengyelekre. Milyen tapasztalatokkal gazdagították a magyarok tevékenységét a lengyelek? Mikor és hogyan tanulta el tőlük a demokratikus ellenzék a szamizdatkészítés technikáit? Hogyan szerveztek balatoni tábort a szegény sorsú lengyel gyerekeknek? Milyen volt az 1980-ban megszülető Szolidaritás mozgalom magyarországi fogadtatása? Miért kezdett a Ludas Matyi című hetilap otromba lengyelvicceket közölni 1981-ben? Miként formálódtak a magyar ellenzék politikai céljai a lengyel katonai hatalomátvétel után? Mi volt a lengyelek számára az 1956-os magyar forradalom üzenete? És vajon milyen döntő lengyel hatások érték a rendszerváltás hajnalán megalakuló magyar politikai pártokat?

E kötet cseh és szlovák levéltári forrásokon keresztül mutatja be az egykori Csehszlovákia vezetésének az 1956-os magyar forradalomhoz való viszonyát. A Cseh Nemzeti Levéltár, az Állambiztonsági Szolgálatok Levéltára, a Központi Katonai Levéltár, a cseh Külügyminisztérium Levéltára, valamint a Szlovák Nemzeti Levéltár gyűjteményeiből a szerkesztők igyekeztek minden releváns dokumentumot közzétenni. Mitrovits Miklós (1978) az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet tudományos munkatársa. Kutatási területe Kelet-Közép-Európa története a 20. században, különös tekintettel a magyar-lengyel és a magyar-csehszlovák kapcsolatokra. Fő munkái: "Lengyel, magyar - két jó barát. A magyar-lengyel kapcsolatok dokumentumai, 1957-1987" (Bp., 2014); "A remény hónapjai... A lengyel Szolidaritás és a szovjet politika, 1980-1981" (Bp., 2010). Bencsik Péter (1971) a Szegedi Tudományegyetem Jelenkor-történeti Tanszékén adjunktus. Kutatási területe az 1945 utáni közép-európai országok politika-, állam- és jogtörténete, a kommunista rendszer ideológiája, a pártállami struktúra és működése, valamint Csehszlovákia története. Főbb munkái: "Csehszlovákia története dokumentumokban" (Bp., 2016); "A magyar úti okmányok története 1945-1989", Nagy Györggyel közös szerk. (Bp., 2005).

Mit tudunk két és fél évtized elmúltával a Kádár-korszakról? Egyre többet és mégis milyen keveset. Ha megnézzük e kis könyv irodalomjegyzékét, rövid bepillantást nyerhetünk abba, milyen komoly mennyiségű tudományos szakirodalom született és születik e korról (pedig e jegyzék csak a nagyobb, monografikus művekre koncentrál). Ez alapján nem mondhatjuk, hogy egy „titkos”, „fel nem tárt”, pláne nem „eltitkolt” korszakról lenne szó. A közéleti, publicisztikai vitákat nézve viszont egy sokkal sematikusabb kép tárul elénk (ez persze egy általánosabb probléma – miért pont a Kádár-korról szóló közbeszéd lenne a kivétel). A könyvben egymás után sorakoznak a kérdések, ránézésre szabálytalanul, nem egy történetet elmondva, nem a korszak kronológiáját követve. Sokféleképp is lehet olvasni. Akár hagyományosan, az elejétől a végéig, akár tematikus kérdéscsoportonként, ahogy a végén található bontás tartalmazza: a politika, gazdaság, kultúra, társadalom, mindennapi élet és további egységek szerint. Vagy akár tetszőleges kérdéstől elindulva és a válaszokban lévő kereszthivatkozásokat követve, mindig új és újabb kérdésekhez és válaszokhoz jutva. (Kipróbáltam, elég sokáig, talán végig is lehet menni ezzel a módszerrel). Vagy csak az éppen minket érdeklő kérdést elolvasva, bárhol és bármikor, utazás vagy várakozás közben, amikor van egy kérdés-válasznyi időnk. Mert a könyv nem túl nagy, könnyen magunknál tarthatjuk. De az is jó, ha otthon a könyvespolcunkon tartjuk, szem előtt, és ha egy családi vagy baráti beszélgetésben, esetleg közéleti vitában előkerül egy a korszakot érintő kérdés, tudunk hova fordulni gyors, de igaz válaszért. (Ignácz Károly ajánlójából.) Ízelítő:Mennyiben különbözött Kádár rendszere Rákosiétól?Ismerte-e Kádár a Kádár-vicceket?Kizsákmányolta-e a munkásait a munkásállam?Hány párt volt az egypártrendszer idején?Mit őrzött a Munkásőrség?Hány rendőre volt a rendőrállamnak?Mennyire nyúlt bele az államvédelem az emberek életébe?Mi hiányzott a hiánygazdaságból?Hogyan éltek a maszekok és a gebinesek?Mitől volt szocialista egy brigád?Minden lap azt írta, amit a Népszabadság?Ellenzéki volt-e Hofi?Mindenki ugyanabból a tankönyvből tanult?Szocialista Gazdálkodj okosan – avagy lakás, telek, autó?A kertben volt-e a háztáji?Miért kedvelte Thatcher Kádárt?Emancipálta-e a nőket Kádár-korszak?Hogy nézett ki a valóságban az osztálytársadalom?Hány szovjet katona és tanácsadó volt Magyarországon?Lehetett-e kritizálni rendszert?Ilyen és ehhez hasonló kérdéseket válaszol meg a kötet, amely a Napvilág Kiadó ismeretterjesztő sorozatába illeszkedik.