Alice Munro strana 2 z 5

Tulajdon családja ihlette meg a világ egyik legkiválóbb elbeszélőjét - az eredmény: a múlt helyenként regényes, pompásan megírt újrateremtése. Először Munro tizennyolcadik századi ősei tekintenek a távolba az edinburghi vár kiugró sziklájáról, aztán Ontarióban élő szülei néznek szembe meghiúsult ambíciókkal, végül, immár az ötvenes éveket megidézve, saját írói ébredésének története bontakozik ki a lapokon. Munro erőfeszítés nélkül vezeti át az olvasót ezen a nagy időíven, lazán kapcsolódó elbeszélésfolyammá szőve tényeket és mesét. Kötete ékesen bizonyítja, hogy az irodalomnak továbbra is rengeteg mondanivalója van az életről. Alice Ann Munro (leánykori nevén Alice Laidlaw) 1931-ben született az Ontario tartományban lévő Winghamben, Kanadában. Első novellája 1950-ben, első kötete pedig 1968-ban jelent meg. Művei azóta számos nyelven olvashatók, mindenütt nagy kritikai és közönségsikert aratnak. Számos díj és elismerés birtokosa, elnyerte többek között az Egyesült Államok Országos Könyvkritikusi Körének díját és a rangos Giller Prize-t is. 2009-ben megkapta a Man Booker Nemzetközi Díjat, 2013-ban pedig a Svéd Akadémia neki, "a kortárs novella nagymesterének" ítélte az irodalmi Nobel-díjat.

A szerelem áll Alice Munro történeteinek középpontjában: az, hogy mi mindent meg nem tesznek érte az emberek, hogyan viselkednek, ha megszerzik, akire vágytak, hogyan hagyják, hogy elsodorja őket a szenvedély, és milyen árat kell érte fizetniük. Szereplői, a lányok és a nők Kanada kisebb és nagyobb szigetein, városaiban titkok, hazugságok és elfojtások között élik mindennapjaikat, próbálják megérteni jelenüket, egykori döntéseiket, melyek következményeivel egy életen át küzdenek. Személyiségük varázsa jórészt abból a bátorságból ered, amellyel képesek őszintén szembenézni a múltjukkal, átélni a változás és az elmúlás érzését, hogy előbb vagy utóbb, így vagy úgy valamiféle derűs nyugalommal megbékéljenek sorsukkal.

„Aki valaha is érezte, milyen izgalmas dolog a múlt titkait fölfejteni, az feltétlenül olvassa el ezt a különleges könyvet." - Jane Shilling, Sunday Telegraph.  Tulajdon családja ihlette meg a világ egyik legkiválóbb elbeszélőjét - az eredmény: a múlt helyenként regényes, pompásan megírt újrateremtése. Először Munro tizennyolcadik századi ősei tekintenek a távolba az edinburghi vár kiugró sziklájáról, aztán Ontarióban élő szülei néznek szembe meghiúsult ambíciókkal, végül, immár az ötvenes éveket megidézve, saját írói ébredésének története bontakozik ki a lapokon. Munro erőfeszítés nélkül vezeti át az olvasót ezen a nagy időíven, lazán kapcsolódó elbeszélésfolyammá szőve tényeket és mesét. Kötete ékesen bizonyítja, hogy az irodalomnak továbbra is rengeteg mondanivalója van az életről.  „Tovább nyomozhatnék. Sokan teszik ezt. Sokan, ha egyszer nekifognak, bejárnak minden lehetséges utat. Sokan, akik egész életükben alig vesznek könyvet a kezükbe, ilyenkor képesek régi iratok tucatjain átrágni magukat. Talán nem tudják, mikor kezdődött és ért véget az első világháború, de régmúlt századok családi dátumaival könnyedén dobálóznak. Ámítjuk magunkat. Leginkább öregen, mikor személyes jövőnk már lezárult, gyermekeink gyermekeinek jövőjét azonban nem tudjuk elképzelni - vagy hinni nem tudunk benne. Túl nagy a kísértés, hogy átfésüljük a múltat, megrostáljuk a megbízhatatlan információt, összekapcsoljunk kóbor neveket, kérdéses dátumokat, anekdotákat, kapaszkodjunk a leghalványabb folytonosságba, mert mindenáron azt szeretnénk, hogy bizonyítható közünk legyen valamikor élt emberekhez, és így magához az élethez."

Az Ifjúkori barátnőm történetei hétköznapi, olykor nehéz élethelyzetben lévő nőkről, felnőtt lányok és anyák kapcsolatáról, betegségről, bánatról és veszteségről, ragaszkodásról, hűtlenségről, árulásról és különcségről szólnak. Elgondolkodtató történetek az idő múlásáról, az öregedésről, az idővel szembeni "vereséget gúnyosan beismerve". Történetek nők közötti barátságról, irigységről, féltékenységről. Történetek arról, hogyan változtatja meg az ember életét egyetlen véletlen találkozás, és hogyan tud az ember együtt élni a benne lezajlott változással. Az olvasó tíz tűpontos, visszafogott és bölcs történetet tart a kezében, melyekben Alice Munro-módra minden olyan egyszerűnek tűnik, mégis minden olyan meglepő és bonyolult, mint az élet maga. Alice Munro 1931-ben született Winghamben, Kanadában. Tizennégy novelláskötete, két válogatott novelláskötete, valamint egy regénye jelent meg. Számos rangos díjat és kitüntetést kapott, köztük Kanada főkormányzójának Irodalmi Díját háromszor, a Giller-díjat kétszer, a novellákért járó Rea-jutalmat, a Lannan irodalmi díjat, Anglia W. H. Smith irodalmi díját, az Egyesült Államok Nemzeti Könyvkritikusi Körének díját, az Edward MacDowell irodalmi medált és a Nemzetközi Man Booker-díjat. 2013-ban a Svéd Akadémia neki, "a kortárs novella nagymesterének" ítélte az irodalmi Nobel-díjat.

Az Ifjúkori barátnőm történetei hétköznapi, olykor nehéz élethelyzetben lévő nőkről, felnőtt lányok és anyák kapcsolatáról, betegségről, bánatról és veszteségről, ragaszkodásról, hűtlenségről, árulásról és különcségről szólnak. Elgondolkodtató történetek az idő múlásáról, az öregedésről, az idővel szembeni „vereséget gúnyosan beismerve”. Történetek nők közötti barátságról, irigységről, féltékenységről. Történetek arról, hogyan változtatja meg az ember életét egyetlen véletlen találkozás, és hogyan tud az ember együtt élni a benne lezajlott változással. Az olvasó tíz tűpontos, visszafogott és bölcs történetet tart a kezében, melyekben Alice Munro-módra minden olyan egyszerűnek tűnik, mégis minden olyan meglepő és bonyolult, mint az élet maga.

Alice Munróról azt tartják, hogy az emberi szív minden rezdülésének hangot tud adni. Az Esély, Hamarosan, Csend című történetekben, melyekből Pedro Almodóvar Julieta címen rendezett filmet, ismét rácsodálkozhatunk virtuozitására. A három történetből az bontakozik ki, hogy néhány találkozás - flörtölés egy idősebb férfival a vona­ton; később fiatal anyaként látogatás a szülői házba; még később a kapcsolatkeresés elidegenedett felnőtt lányával - hogyan alakítja Juliet, a klasszika-filológia-tanár sorsát. Mint minden Munro-karakter, Juliet is melegséget, méltóságot és reményt sugároz, még az árulás és a veszteség legfájdalmasabb pillanataiban is. Alice Munro elbeszélésében Juliet utazása éppoly különleges, meglepő és rendkívüli, mint az élet maga. A három novella korábban a Csend, vétkek, szenvedély (2007) című kötetben jelent meg.

Poviedky svetoznámej kanadskej autorky sú o ženách aj o mužoch, o láske aj nenávisti, ale predovšetkým o tesnom susedstve dobra so zlom. V titulnom príbehu Láska dobrej ženy objavia chlapci z malého mesta mŕtvolu muža a prežitá hrôza ich navždy poznačí. Ešte väčší šok však čaká na ženu, ktorá si uvedomí, kto nebohého zabil. Cíti povinnosť konať správne a plánuje, ako dostane vraha do rúk spravodlivosti. Ale keď uskutoční to, čo zamýšľa, bude sa ešte môcť nazývať dobrou?

Nobelpreis für Literatur 2013 »Wozu wollen Sie das wissen?« Alice Munros Spurensuche in der eigenen Familiengeschichte und Erinnerung führt in die reizvolle Wirklichkeit von Dichtung und Wahrheit: elf Erzählungen der großen kanadischen Autorin, in denen sie Historie und Imagination auf faszinierende Weise miteinander verquickt.

Když se sedmatřicetiletá Enid dozví od umírající pacientky, kterou ošetřuje, že někdejší smrt místního optika doktora Willense, obecně považovanou za důsledek tragické nehody, má na svědomí její žárlivý manžel Rupert, netuší ještě, že vyprávění, kter é právě vyslechla, povede k zásadnímu zlomu v jejím osamělém životě a její touha konat dobro službou druhým se ocitne ve zcela novém světle. Podobně jako v předchozích úspěšných knihách, i v mistrovské titulní povídce a dalších příbězích své nové sbí rky vypráví Alice Munroová o sváru rozumu a citu v lidském nitru a osudných maličkostech, jež dokážou zvrátit běh našeho života. Náhlé podlehnutí rozmaru mysli, milostné vzplanutí, touha vzepřít se konvencím a tlaku okolí či přímo koketování s nebezpečím mohou otevřít cestu k nové životní zkušenosti, ale nezřídka mívají - jak zjišťuje nejedna z autorčiných hrdinek - i nepředvídané, ne-li přímo tragické důsledky.

Poviedky svetoznámej kanadskej autorky sú o ženách aj o mužoch, o láske aj nenávisti, ale predovšetkým o tes¬nom susedstve dobra so zlom. V titulnom príbehu Láska dobrej ženy objavia chlapci z malého mesta mŕtvolu muža a prežitá hrôza ich navždy poznačí. Ešte väčší šok však čaká na ženu, ktorá si uvedomí, kto nebohého zabil. Cíti povinnosť konať správne a plánuje, ako dostane vraha do rúk spravodlivosti. Ale keď uskutoční to, čo zamýšľa, bude sa ešte môcť nazývať dobrou? Alice Munroová sa narodila v roku 1931 vo Winghame v kanadskej provincii Ontario. Začala písať ako tínedžerka, prvú zbierku poviedok (Tanec šťastných tieňov) však vydala až na prahu štyridsiatky. Je považovaná za jednu z najlepších súčasných poviedkariek a kritika ju často prirovnáva k A. P. Čechovovi. Za svoje dielo dostala viacero prestížnych ocenení, Švédska akadémia jej v roku 2013 udelila Nobelovu cenu za literatúru. Je prvou osobnosťou kanadskej literatúry, ktorá získala toto významné ocenenie.

Alice Munro történeteiben nők és barátnők, anyák, lányok és nagynénik keresnek új és újabb utakat, mert szeretnék múltjukat, jelenüket és azt is, amit jövőjüknek vélnek, egy boldog egésszé összeilleszteni. A szerző Anyám álma című elbeszélésében is aprólékosan boncolja az emberi kapcsolatokat, finoman érezteti, milyen érdekes és kiszámíthatatlan az elme működése. Meggyőz minket arról, hogy igazabb és árnyaltabb képet kapunk mindarról, ami velünk történt, ha néhány évtized távlatából elemezzük az eseményeket. Teljes idő: 132 perc

The only novel from bestselling author Alice Munro, winner of the Nobel Prize in Literature Catching frogs, grazing knees, singing songs to save England from Hitler - that was childhood for Del Jordan, and now she's impatient for more. More than she can find in the encyclopedias sold by her mother, or in the half-understood innuendos dispensed by best friend Naomi, or in the whispers of boys during Friday night dances. Just like the girls in the movies, she wants to get started on real life. In her only novel, Alice Munro turns her eye to the frustrations, embarrassments, glee and bewilderment of adolescence, and to the brushes with sex, death, violence and birth that shape the lives of girls and women.

Az önéletrajzi ihletésű Asszonyok, lányok élete Alice Munro egyetlen regénye, amely egy kislány fiatal nővé serdülését követi nyomon az 1940-es évek kanadai kisvárosában, Ontario tartományban. Az elbeszélő, Dell a város és a bozótvidék határán, ezüstróka-tenyésztő apja farmján éli kisgyerekkorát, ahol öccsével és családi barátjukkal, alkalmazottukkal, a különc Benny bátyámmal tölti ideje java részét. Amikor iskolásként a városban kezd élni, szinte csak nők veszik körül: anyja, egy határozott gondolkodású, a kisvárosi normákat áthágó asszony, aki enciklopédiát árul a helyi gazdáknak; albérlőjük és barátnőjük, a zabos életvitelű postáskisasszony és Dell iskolatársa, Naomi, akivel megosztja és átéli a kamaszkor félelmeit és féktelenkedésit. Velük együtt vagy éppen ellenükben keresi Istent, tapasztalja meg a szerelmet és a szexualitást, próbálja megtalálni a saját útját és szerepét, miközben végig megmarad a kisvárosi élet bölcs és szellemes megfigyelőjének. Dell nyolc története megindító, mégis humoros beszámoló asszonyok és lányok életéről, a társadalmi korlátok elleni kisebb-nagyobb lázadásokról, a női szerepek változásairól, a felnőtté válás naposabb és árnyékosabb pillanatairól. Alice Munro regényét sokan Joyce Ifjúkori önarcképe női változatának, 20. századi Jane Eyrenek, a fejlődésregény megújításának tekintik. Az Asszonyok, lányok élete megjelenése után Kanadában elnyerte Az év könyve díjat, 1994-ben pedig tévéfilm készült belőle.

"Alice Munro's stories are miraculous". (Sunday Times). "No one else can - or should be allowed to - write like the great Alice Munro". (Julian Barnes). "She sets down the pains and pleasures of living in a spare, singing prose, not a word wasted". (Daily Telegraph). "Read not more than one of her stories a day, and allow them to work their spell: they are made to last". (Observer). "She's the most savage writer I've ever read, also the most tender, the most honest, the most perceptive". (Jeffrey Eugenides).

Zmena v živote prichádza, keď ju človek najmenej čaká. To isté platí o príbehoch Alice Munroovej. Ľudia v nich žijú, akoby o tom ani nevedeli, a zrazu sa im stane niečo dramatické, bláznivé, tragické či smiešne. Rodiny sa spájajú a rozpadajú, láska vybuchuje ako sopka a presúva celé kontinenty alebo sa vášeň mení na pokojnú rezignáciu. Kanadská spisovateľka opisuje všetky tieto príbehy s rovnakým zaujatím, akoby sa aj v tom najnenápadnejšom osude ukrývalo tajomstvo vesmíru. Alice Munroová sa narodila v roku 1931 vo Winghame v kanadskej provincii Ontario. Začala písať ako tínedžerka, prvú zbierku poviedok (Tanec šťastných tieňov) však vydala až na prahu štyridsiatky. Je považovaná za jednu z najlepších súčasných poviedkariek a kritika ju často prirovnáva k A. P. Čechovovi. Za svoje dielo dostala viacero prestížnych ocenení, Švédska akadémia jej v roku 2013 udelila Nobelovu cenu za literatúru. Je prvou osobnosťou kanadskej literatúry, ktorá získala toto významné ocenenie. Zbierka poviedok Ako o život (2012) je jej poslednou vydanou knihou.

Zmena v živote prichádza, keď ju človek najmenej čaká. To isté platí o príbehoch Alice Munroovej. Ľudia v nich žijú, akoby o tom ani nevedeli, a zrazu sa im stane niečo dramatické, bláznivé, tragické či smiešne. Rodiny sa spájajú a rozpadajú, láska vybuchuje ako sopka a presúva celé kontinenty alebo sa vášeň mení na pokojnú rezignáciu. Kanadská spisovateľka opisuje všetky tieto príbehy s rovnakým zaujatím, akoby sa aj v tom najnenápadnejšom osude ukrývalo tajomstvo vesmíru. Alice Munroová sa narodila v roku 1931 vo Winghame v kanadskej provincii Ontario. Začala písať ako tínedžerka, prvú zbierku poviedok (Tanec šťastných tieňov) však vydala až na prahu štyridsiatky. Je považovaná za jednu z najlepších súčasných poviedkariek a kritika ju často prirovnáva k A. P. Čechovovi. Za svoje dielo dostala viacero prestížnych ocenení, Švédska akadémia jej v roku 2013 udelila Nobelovu cenu za literatúru. Je prvou osobnosťou kanadskej literatúry, ktorá získala toto významné ocenenie. Zbierka poviedok Ako o život (2012) je jej poslednou vydanou knihou.