Gábor Nógrádi strana 2 z 5

Tomnak minden oka megvan az elkeseredésre. Megharagszik rá szerelme, Eszter, meg kell verekednie Digóval, a suli leghírhedtebb vagányával, ráadásul még mindig mindenki Gerit, a bátyját tartja zseninek. Persze Tom sem az a fajta, aki elbújik egy sarokba sírdogálni. Az egész világgal felveszi a harcot, ha kell. Szerencsére nem kell. Csupán Digó apjával és az ismét megjelenő Konrád Ottóval kell megküzdenie a hetedikesek Szövetségének segítségével. A két sötét figura titokban olyan akciót tervez, amely gyerekek tízezreit sodorhatja veszélybe. Egyedül Geri új találmányával lehet őket leleplezni. De vajon Geri megengedi-e Tomnak, hogy felhasználja a találmányt? Nógrádi Gábor szórakoztató és izgalmas regénye A bátyám zseni folytatása.

A legkönnyebben játékos formában, szórakozva lehet tanulni. Tudja ezt minden anya és apa, aki kis gyerekét nevelte, neveli. Tudja ezt minden pedagógus, óvónő, tanító, tanár, ha nincs is mindegyiküknek mindig elég ideje, hogy tanítványait aktivizálva, azaz játékos formában adja át az ismereteket. És tudja ezt a kötet szerzője, Nógrádi Gábor is, aki nem csak költő és regények, filmek, tanácsadó könyvek írója, hanem népművelő is: az egykori Kassák Klub vezetője, főiskolai, egyetemi oktató. Öt témakörben nyolcvan vers utolsó rímét kell megtalálnia annak, aki a könyvet lapozgatja, olvasgatja, vagy akinek - akiknek - a verseket felolvassák. Minden oldalon nyolc-tíz illusztrációból kell kiválasztani a megfelelő rímet. Közben a kisebbek megtanulják, mi az, hogy vers, ritmus és persze, mi a rím. Olvasás, hallgatás közben kisebbek és nagyobbak szereznek némi ismeretet házi- és vadállatokról, valamint a vizek lakóiról. Tanulnak játékosan, könnyedén, szórakozva. (A sorozat további köteteiben 20 témakört dolgozz fel a szerző a mesterségektől a sportágakig.) A nevelés leghatékonyabb eszköze a sikerélmény. A rím megtalálása, a siker izgalmas élménnyé teszi a könyv forgatását. Vannak könnyebb és vannak nehezebb versek, rejtvények a könyvben. Nem kizárt, hogy néhány rímkeresés még a felnőtteket is próbára teszi. Különösen, ha nem nézik az illusztrációkat. De a gyerekekkel közös rímkeresés együttes élménnyé teszi a könyvet, ami Mérei Ferenc, a híres pszichológus szerint a közösség-alkotás és -erősítés legfontosabb módszere.

A 4. b osztály néhány tagja kincskeresési lázban ég. Persze csak titokban, hiszen ha nem vigyáznak, még elszólják magukat, és akkor valaki előttük találja meg a kincset, helyettük lesz gazdag. Tomi, Feró, Dina, Gabi, Olgi és persze Mara biztosak benne, hogy a kisvárosban közismert „Bolond Béla” egyáltalán bolond, és amikor arról énekel, hogy „alattunk a kincs”, akkor igazat mond. A csapat egyik fele tehát nekiindul, hogy a város alatt húzódó pincerendszerben megtalálja a rejtélyes ládát, miközben a csapat másik fele odafent őrködik… Nógrádi Gábor új regénye nem csupán egy kalandos kincskeresés története, hanem egyúttal komoly dilemmát is feszeget: vajon kit illet meg a megtalált kincs? A gyerekeket, akik az életüket kockáztatták érte? Vagy inkább a várost, amely valóban rászorulna a támogatásra? És mi történik, ha felbukkannak az értéktárgyak eredeti tulajdonosai?

A tizenöt éves Gergő szenzációs találmányát, a kétmillió dollárt érő tolmácsprogramot valaki el akarja rabolni. De vajon ki? Kefe tanár úr? Vagy a tanár úr testvére, Ottó, aki csak a program miatt utazik haza Amerikából? Vagy mindketten? Még jó, hogy Geri öccse, Tom résen van, és figyelmezteti bátyját a veszélyre. De vajon Geri hisz neki? Hiszen a testvérek között látszólag nem éppen testvéri a szeretet. Ilyesmi előfordul, ha két fiú ugyanabba a lányba - a szépséges Eszterbe - zúg bele. Szerencsére beszáll a nyomozásba segít a hatodikosok titkos Szövetsége és Veronika tanárnő is, aki okkal gyanakszik Ottóra.

Különös alak járja Zeréndvár utcáit: mindent tud Kinizsi Pálról, könnyedén felkap egy malomkövet, és ami a legfurcsább: őt magát is Kinizsi Pálnak hívják. De mit keres Mátyás király hadvezére Zeréndváron ötszáz évvel a saját halála után? Úgy tűnik, nem véletlenül került ide, a városnak éppen egy hős megmentőre van szüksége. Zeréndvár polgármestere, Garai Nándor ugyanis visszaél a hatalmával: toronyházat építtet a gyönyörű park helyén, ráadásul önkényesen begyűjteti a lakók háziállatait. Ezt azonban a mi Kinizsink nem hagyja annyiban. Gyerekekből álló, elszánt csapata élén megindul, hogy móresre tanítsa a hatalmaskodó polgármestert.

Amikor Mesi meglátja, hogy a macska felkergeti a kutyát a fára, rögtön tudja, hogy tudós nagyapja kísérlete sikerült: a kutya és a macska "helyet cseréltek". De a Tata igazi célja nem az, hogy állatokkal kísérletezzen. Ő sokkal többre vágyik. Szerinte két ember csak úgy ismerheti, értheti meg egymást igazán, ha személyiséget - lelket - cserélnek, legalább egy kis időre. De ki lesz az a két ember, aki ezt vállalja? Mesi anyukája, a komoly tanárnő hallani sem akar ilyen őrültségről. Mesi pedig, aki az ötödikes lányok csapatában focizik, inkább a híres futballsztár, Dávid Beckham bőrébe szeretne bújni. Az izgalmas, humoros és érzelmes regény a többszörös díjnyertes PetePite című könyv párja. Abban a történetben apa és fia, ebben anya és lánya cserélnek személyiséget. És a világ most is a feje tetejére áll...

Tomnak minden oka megvan az elkeseredésre. Megharagszik rá szerelme, Eszter, meg kell verekednie Digóval, a suli legveszettebb tanulójával, ráadásul még mindig mindenki Gerit, a bátyját tartja zseninek. Persze Tomot nem olyan fából faragták, hogy elbújik egy sarokba sírdogálni. Az egész világgal felveszi a harcot, ha kell. Szerencsére nem kell. Csupán Digó apjával és az ismét megjelenő Konrád Ottóval kell megküzdenie a hetedikesek Szövetségének segítségével. A két sötét figura titokban olyan akciót tervez, amely gyerekek tízezreit sodorhatja veszélybe. Egyedül Geri új találmányával lehet leleplezni a gonosztevőket. De vajon Geri engedi-e Tomnak, hogy felhasználja a találmányt? A szórakoztató és izgalmas regény a szerző nagy sikerű könyvének, A bátyám zseninek folytatása.

Ilyet se látott még a világ! Hogy egy nyomozó a gyerekrablók pártjára álljon, őket segítse, és ezzel összezavarja a rendőrséget? Meg egyébként is: milyen detektív az, aki nyomozás helyett focizik, ócskásnak meg kéményseprőnek öltözik, és ezzel szinte őrületbe kergeti szerencsétlen főnökét? De ez még semmi! A legfurcsább, hogy mi, az olvasók is egyetértünk Hecseki Boldizsárral, és izgatott lelkesedéssel követjük Kondor Lajcsi, az elrabolt kisfiú kalandjait. Pedig a regény ugyanolyan vérfagyasztóan kezdődik, mint a gyerekrablásról szóló történetek általában. A kisfiú eltűnik, a rablók zsaroló levelet küldenek, pénzt követelnek és fenyegetőznek. Továbbá minden szörnyen titokzatos és félelmetes. Aztán elszabadul a pokol! Megtudjuk, hol van az elrabolt gyerek, és kik a rablók, miközben az ifjú nyomozót, Hecseki Boldizsárt, folyton letartóztatják… A fergetegesen vidám regényből nagysikerű film is készült Koltai Róbert főszereplésével.

Hallott már valaki Kokas faluról? Lakói szerint békés, barátságos hely. Eszter és Robert szerint azonban igazi rémálom. Az angliai testvérpár nem önszántából nyaral Kokason, a szüleik küldték őket ide. A kerti budit még csak megszoknák, de amikor rájönnek, hogy a húsleves errefelé az udvaron gyanútlanul kapirgáló tyúkból készül, akkor betelik a pohár. Eszter egy komondorral együtt útra kel, Robert pedig felkap Sári ló hátára, és a húga után ered. A gyerekek haza akarnak szökni Londonba. Útközben veszélyes kalandokba keverednek, vicces alakokkal találkoznak, és barátokra is szert tesznek. Talán végül még Magyarországot is megkedvelik?

Akarod tudni, hogyan kell megnevelni a játszótársadat, a padszomszédodat, a barátod mamáját, a macskát és a házilegyet? Tudod, hogyan nevelhetjük le magunkat az orrturkálásról, a kézizzadásról, a falánkságról, a tévénézésről, a félelemről és a csúnya beszédről? Szeretnél a tacskóból vérebet, magadból meg kitűnő tanulót nevelni? Vagy talán a családodat akarod átnevelni: a kistestvéredet, a nagybácsidat, a nagymamát? Semmi akadálya. Csupán a könyvben található hatvanöt vidám írást kell elolvasnod, és már hozzá is foghatsz a neveléshez. Vagy a nevetéshez.

Bedzsavi Marcira halálos veszély leselkedik, ugyanis felbérelték ellene a világ egyik legjobb bérgyilkosát. Ötvenmillió dollár a tét: ennyit örökölt Marci és az édesapja, és ezt a pénzt arab terroristák akarják megszerezni. A fiú élete egyik pillanatról a másikra olyan lesz, mint egy akciófilm. Mi történik? Vajon a csinos bérgyilkos meg akarja ölni, vagy meg akarja védeni? Hol van valójában az édesapja? Miért viselkedik olyan furcsán a szerelme, Tünde? Ki az a vörösesszőke nő, aki férfi? És honnan csöppent Marci életébe egy halhatatlan kutya? A könyv végére minden kiderül. Marci kalandjai azonban nem érnek véget. 

Nem könnyű egy ötödikes fiú élete, ha a titkosszolgálat vigyáz minden lépésére: meg kell változtatnia a külsejét, nem találkozhat a szerelmével, sőt még a kutyáját is átfestik. De nincs mit tenni, hiszen Marci meg az édesapja – aki korábban beépített ügynök volt – valóban szörnyű veszélyben vannak. A világ második legjobb bérgyilkosa eredt a nyomukba: Borisz, a mérgek, álruhák és lőfegyverek nagy szakértője. Szerencsére Marciéknak a titkosszolgálaton kívül más segítségük is akad: egy jó útra tért bérgyilkos, a fiú nagyszülei – akik már elhagyták a földi világot –, valamint Cili, a macskalelkű kutya. Ha valaki ráismer a szereplőkre, az nem a véletlen műve. A humoros és izgalmas ifjúsági krimi a szerző nagy sikerű regényének, a Marci örökségének folytatása.

A tizenegy és fél éves Pete Péter arra ébred, hogy alig fér el az ágyon. A takarója alól két szőrös láb kandikál ki, a keze óriási, a hangja mély és reszelős. Úgy tűnik, Pete Péter, azaz Pite egetlen éjszaka alatt felnőtt, és pont olyan lett, mint az apja. Ráadásul apukája, dr. Pete Ádám is áváltozott, és a megszólalásig hasonlít a fiára. Sőt a megszólalás után is. Így aztán apa és fia egy cipőben járnak. Illetve egymás cipőjében. Pite suli helyett munkába indul. Ádámot pedig várja az iskolapad. De vajon helyet tud-e állni Pite egy komoly munkahelyen? És hogyan boldogul Ádám a gyerekekek között? Egyszer majd jót nevetnek ezen az egészen, ha már visszaváltoztak. De vajon visszaváltoznak-e valaha?

Mi történne, ha az állatok beszélni tudnának? Alighanem jól megmondanák a véleményüket rólunk, emberekről. Ebben a könyvben negyvenöt állat beszél, morog, kacag, kiabál, és bizony csak kevesen dicsérik az embert. Miért is tennék? Ugyan miért rajongana egy béka azért a vigyori gyerekért, aki befőttesüvegbe zárja? Vagy miért integetne bájosan a fóka annak a kétlábúnak, aki fegyvert fog rá? És vajon ki ne lenne ideges a farkas helyében, mikor mindig a szemére vetik, hogy megette Piroskát meg a nagymamát? Semmi kétség: nehéz az állatok élete, és ezen egyedül az ember segíthet. Mégpedig azzal, hogy szereti őket. De nemcsak a szívével, hanem az eszével is. Már ha van neki. Vigyázat! Állati szövegek!

Én úgy szeretném szeretni a Papát! Miért nem hagyja? Ha egyedül akarok lenni, tuti, hogy rám száll. Ha nem akarok vele mászkálni, tuti, hogy elvisz magával. Úszni tanít, miközben félek a víztől. Rokonokhoz cipel, mikor a hátam is borsódzik tőlük. Beleszól, ha Eszternek verset írok, vagy unatkozom, vagy sírok… És amin csak röhögni lehet: fel akar világosítani! Ő! Engem! No, de már közeleg a szabadság napja, mert az én Papám nősülni akar! Hurrá! Éljen! Éljen! Vagy mégsem?!

Az ötéves Emmike szeretne jó kislány lenni. De nem sikerül neki. Világgá megy, barátkozik egy betörővel, szemetet önt egy dühös bácsi autójába, hazahoz az utcáról egy kutyát, aztán egy gyereket, sőt még egy unatkozó nagymamát is szerez valahonnan. Emmike apukája próbál nyugodt maradni. Ő a felnőtt, ő az okos. De úgy látszik, Emmike még nála is okosabb. Mert ez az Emmike, ez nem semmike!