Gergely Péterfy

V 18. století žil na vídeňském dvoře černoch, svobodný zednář Angelo Soliman. Byl duchaplným společníkem a zároveň bystrým a hloubavým učencem, který si díky svému štěstí i rozumu vydobyl uznání nejvzdělanějších a nejvlivnějších osobností své doby. V lidech vzbuzoval zvědavost, sexuální touhu, strach, úctu, nebo naopak pohrdání, ba často i nenávist. Jeho výsadní postavení se současně prolínalo s pozicí vyvrhela. Po Solimanově smrti bylo jeho tělo na příkaz císaře vycpáno a vystaveno v Přírodovědném muzeu… Důmyslně zkonstruovaný román můžeme číst jako příběh beznadějného zápasu prokletého génia, jako obraz vášní, radostí a strastí v životě učených hlav i jako melancholickou kritiku osvícenství.

1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel. Péterfy Gergely új regénye, mely tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű. A Kitömött barbár 2015-nem elnyerte az év legjobb könyvének járó AEGON-díjat. Péterfy Gergely regénye azóta is komoly szakmai elismerés övezi és a szélesebb olvasóközönség körében rendkívül népszerű.

Egy regény mindenkiben benne van – állítja Péterfy Gergely új regénye, amely egy rendhagyó szerelem lebilincselő története. A lélek és az idő mélyébe vezető elbeszélés mágikus erővel jeleníti meg a 20. és 21. század Kelet-Európáját, ahol újraelevenednek a szenvedély, a gyűlölet, a barátság és az árulás ősi történetei. Van-e élet a szerelmen túl? Felülemelkedhetünk-e vágyainkon és ösztöneinken? Képesek lehetünk-e ellenszegülni a történelemnek? Lehetséges-e a szabadság a diktatúrák romjain? Ezekre a kérdésekre keresi a választ A golyó, amely megölte Puskint című regénye, amely a nagysikerű Kitömött barbár méltó párja.

A kis Kék Lovag kiszabadul egy béna számítógépes játékból, és útnak indul, hogy a digitális térben barangolva végre megismerje a nagyvilágot. Csakhogy a digitális világ tele van kommentelő trollokkal, egymással gonoszkodó gyerekek üzeneteivel és fényképeivel, amit egy igazi, digitális lovag bizony nem nézhet tétlenül! Ráadásul robotunknak a háló rettegetett királyával, Morius Netengorral is meggyűlik a baja. A Kék Lovag minden digitális tudását beveti (ami bizony nem kevés!), hogy az összekuszálódott szálakat kibogozza, a gonoszkodó gyerekeket jobb belátásra bírja, és nem utolsósorban elérje, hogy végre őt is szeresse valaki! Mert akkor megtörténik a varázslat, és kiszabadul a digitális világból! De vajon lehet-e szeretni egy robotot? Leleplezhetőek-e a kamu kommentelők és heccelők? Beláthatja-e a tévedését egy folyton gonoszkodó gyerek? És vajon ő mitől ilyen mérges a világra? Nagy Ervin színész az Álarcos énekes című műsorban alakított Robot-figura alapján, Péterfy Gergely íróval közösen dolgozta ki a Robotmese történetét. A Kék Lovag kalandjait Ervin először a Facebook-oldalán, folytatásokban adta elő, amit hétről hétre tízezrek követtek a világ minden tájáról. Most az átdolgozott, könyvsorozattá bővített történetek első kötetét tartja kezében az olvasó. 8 éves kortól ajánljuk!

"Szemben a semmivel, amely törvényes volna, itt minden, ami van, törvénytelen az utolsó szegig. A törvénytelenség rossz lelkiismerethez vezet, a rossz lelkiismeretből pedig csak ideiglenes és átmeneti dolgok születnek. A törvénytelenség miatt a bányató körül minden átmeneti és ideiglenes, a faházakból jórészt hiányzik a fa, a betonból a cement, a kutak nem érnek le a vízig, a kerítések egyszerűen átugorhatók, a kémények nem szelelnek, a kályhák az istennek sem melegszenek, a fák rövid időn belül kipusztulnak, és rádőlnek az átugorható kerítésre, amelyet aztán soha többet nem javít meg senki." Péterfy Gergely 2004-ben írt regénye - mely most új kiadásban jelenik meg - a Bányató különös világba invitálja az olvasót, ahol a főszereplők a társadalom peremére szorult, lézengő figurák között próbálnak értelmet vinni a létezésbe.

A halál utáni életnek sokféle formája van, de ezek között a legkülönösebb túlvilág kétség kívül a tollforgatót várja. Ez a túlvilág rendszerint 20-25 év purgatóriummal kezdődik, ez alatt többnyire alig esik szó az eltávozottról, vattás, nyomasztó csend veszi körül. Hirtelen öregebb és régebbi lesz a múlt századok szerzőinél, mondanivalójára árnyék vetül, gondolatai elcsépeltnek tűnnek. Hány meg hány ilyen igazságtalan eltűnést látunk évről évre. Andrassew Ivánra viszont nem ez a sors várt, és el is mondom, szerintem miért. (...) Öt, tíz évvel korábban írt szövegeit olvasgattam, válogattam a passzusokat, amelyeket majd beemelek a párbeszédbe, és ahogy a válaszokon gondolkodtam (...), ráébredtem, hogy a válaszok már régóta készen állnak. Ott vannak a szövegeimben azok a bekezdések, amelyek olyan hiánytalanul illeszkednek Andrassew Iván szövegeihez, mintha együtt üldögéltünk volna fölöttük Tahiban vagy Kisorosziban. Mintha szövegeim írásakor öntudatlanul is már eleve az ő mondataival álltam volna dialógusban." (Péterfy Gergely)

1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel. Péterfy Gergely új regénye, mely tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű.

Ez a könyv Péterfy Gergely és Nagy Ervin magánbeszélgetéseként kezdődött életről, szerelemről, gyerekkorról, politikáról, művészetről és értelmiségi szerepvállalásról - mígnem a családtagok biztatására úgy döntöttek, hogy rögzítik a beszélgetéseket. A könyv egy éveken és országokon át tartó baráti társalgás tömörített, szerkesztett változata. Nagy Ervin Dunaújvárosban született 1976. szeptember 25-én. Jászai Mari-díjas színész, televíziós személyiség és producer. Eddigi legnagyobb sikereit a Katona József Színház színészeként és Pintér Béla társulatában, valamint A Hídember, a Kincsem, A tanár és A Király című televíziós sorozat főszerepében aratta. "Ha nagyon egyszerűen meg kell fogalmaznom magamról valamit, akkor azt mondhatom, hogy talán azt tudom jobban, mint mások, hogy férfiként el merek veszni totálisan érzelmileg. És azt meg is merem mutatni, hogy elvesztem, mert tudom, hogy mindig van visszatérés. Valószínű ez az a férfi-érzelmibiztonság, amit kaptam apámtól, ami annyira erőssé tesz, hogy ez nekem kicsit sem ciki. Az érzékeny, érzelmes részem születésem óta megvolt. A férfierő még nem, mert még nem értem bele a bőrömbe, szerintem olyan 35-37 évesen, a válásom utáni időszakban értem el talán az utazómagasságomat"