Gergely Péterfy strana 2 z 2

V 18. století žil na vídeňském dvoře černoch, svobodný zednář Angelo Soliman. Byl duchaplným společníkem a zároveň bystrým a hloubavým učencem, který si díky svému štěstí i rozumu vydobyl uznání nejvzdělanějších a nejvlivnějších osobností své doby. V lidech vzbuzoval zvědavost, sexuální touhu, strach, úctu, nebo naopak pohrdání, ba často i nenávist. Jeho výsadní postavení se současně prolínalo s pozicí vyvrhela. Po Solimanově smrti bylo jeho tělo na příkaz císaře vycpáno a vystaveno v Přírodovědném muzeu… Důmyslně zkonstruovaný román můžeme číst jako příběh beznadějného zápasu prokletého génia, jako obraz vášní, radostí a strastí v životě učených hlav i jako melancholickou kritiku osvícenství.

A Kitömött barbár írójának török korban játszódó regénye 1684-től 1686-ig, Buda visszafoglalásáig követi az eseményeket a civilizációk összecsapásának szerelemmel, vérrel és csodákkal teli, kiszámíthatatlan és kaotikus világában. Kalandorok, katasztrófaturisták kísérik a Bécs és Buda felszabadítására Európa legkülönfélébb tájairól érkező hadakat. Michele d' Aste, a fiatal nápolyi tiszt a halált keresi, a török Buda zsidó közössége a béke utolsó napjait éli, a magyaroknak pedig dönteniük kell, hogy a mohamedán Kelet vagy a felszabadító Nyugat oldalára állnak-e.

1796-ban Kazinczy Ferenc hét éves börtönbüntetését tölti Csehországban, amikor Bécsben meghal barátja, Angelo Soliman. Holttestét császári parancsra kitömik és kiállítják a Természettudományi Múzeumban. Harminchat évvel később Török Sophie, Kazinczy özvegye elmegy a múzeumba, hogy szembenézzen a kitömött testtel. Péterfy Gergely új regénye, mely tíz év munkájának eredménye, mesterien komponált, megrázó és az olvasó érdeklődését mindvégig fenntartó mű.

A Pannonia provincia utolsó évtizedében játszódó regényben a történelmi tények és a fikció, a mese, a csoda és a lehetséges egyformán érvényesként van jelen.