Jonathan Petropoulos
autor
Náci műkincsrablók
Göring párizsi ügynöke, vagyis a művészettörténészből lett műkereskedő Bruno Lohse élete kapcsán tárul fel a második világháború, a nácik fosztogatásai a megszállt területeken, leginkább Franciaországban. Az ERR (más néven: a Rosenberg bevetési törzs) nevű egység hajtotta végre a híres zsidó műgyűjtemények felszámolását és elkobzását. A zsákmányból - Lohse révén, aki Párizsban tevékenykedett - Göring kollekciója is gyarapodott, mint ahogy a linzi Führermuseumba is jutottak értékes képek, ám nagyon sokan meggazdagodtak a rablott műtárgyak kereskedésével is (sok szál Svájcba és Hollandiába vezetett). Bár Lohse öt évet ült francia börtönben, szabadulása után zavartalanul visszatérhetett a műkereskedelem világába.
Petropoulos könyve hátborzongató képet ad a nácik fosztogatásairól (a tulajdonosokat rendszerint deportálták), és az ebben szereplők utóéletéről, az előkerült és máig meg nem talált festményekről, illetve arról a főként volt nácik alkotta hálózatról, amely az ötvenes években korlátozások nélkül folytatta zavaros ügyleteit.
Umělci za Hitlera
Umělci za Hitlera je kniha převážně o modernistických umělcích, kteří se snažili najít kompromis s nacistickým režimem. Autor se soustředí jak na umělce, jejichž snahy selhaly (Walter Gropius, Paul Hindemith, Gottfried Benn, Ernst Barlach, Emil Nolde), tak i na ty, kteří byli režimem akceptováni (Richard Strauss, Gustaf Gründgens, Leni Riefenstahlová, Arno Breker, Albert Speer). Tyto osobnosti společně reprezentují skrytou kulturní historii nacistického Německa. Každá z nich si musela projít bolestivými životními volbami a zavírat oči před morálními a estetickými zásadami. Jejich příběhy vnášejí nový pohled na režim, ze kterého se Hitler snažil vytvořit diktaturu géniů. Tato kniha je příběhem beznaděje a odhodlanosti, iluzí a reality, naděje a tragédie. Výsledkem je pronikavá sonda odhalující nejednoznačnost samotného umění.
