Salman Rushdie strana 2 z 7

Mladý európsky cestovateľ so žltými vlasmi, ktorý si hovorí Mogor dell´Amore, mogul lásky, prichádza na dvor skutočného veľkého mogula, cisára Akbara, aby vyrozprával príbeh, ktorý uchváti celé cisárske hlavné mesto. Cudzinec tvrdí, že je synom stratenej mogulskej princeznej Kary Köz, pani Čiernookej, sestry Akbarovho deda Bábura, krásavice s čarodejníckymi schopnosťami, ktorú najprv zajme uzbecký bojovník, potom perzský šach a napokon sa stane milenkou istého Argaliu, florentského žoldniera a veliteľa vojsk osmanského sultána. Keď sa Argalia vráti so svojou mogulskou princeznou domov, očarí ňou celé mesto a začínajú sa veľké problémy.

Au centre du monde se tient Vina Apsara, grande chanteuse de rock adulée. Sous ses pieds, la terre tremble et bouleverse tout. A la périphérie de cet épicentre, Raï raconte la passion indestructible qui unit Vina, son amour de toujours, et Ormus, son rival depuis l'enfance. Il nous soumet sa vision fragmentée, presque épiphanique, à l'image de ses photographies mais aussi de ses incursions dans la vie de Vina. Tels les clichés qui permettent à certains événements d'exister pleinement, le récit du narrateur fait office de point d'ancrage à Vina et Ormus, Orphée et Eurydice modernes trop beaux pour ne pas être invulnérables. Car La Terre sous ses pieds est aussi un roman de la limite, du seuil de part et d'autre duquel les choses se correspondent et se questionnent. Premier roman d'amour de Rushdie, cet ouvrage laisse au lecteur essoufflé, ébahi et ému, le sentiment de quelque chose de neuf. L'oeuvre de Rushdie est décidément un étonnement permanent, une quête sans cesse renouvelée malgré sa constance. --Sana Tang-Léopold Wauters

In these nine stories, Salman Rushdie looks at what happens when East meets West, at the forces that pull his characters first in one direction, then the other. Fantasy and realism collide as a rickshaw driver writes letters describing his film star career in Bombay; a mispronunciation leads to romance and an unusual courtship in sixties London; two childhood friends turned diplomats live out in a violent world fantasies hatched by Star Trek"; and Christopher Columbus dreams of consummating his relationship with Queen Isabella. The stories in "East, West" show the extraordinary range and power of Salman Rushdie's writing."

Vous êtes professeur d'anglais, à la retraite, plutôt célèbre grâce à la télévision, et puis une nuit vous vous retrouvez, un couteau à la main, dans la chambre de votre femme, où dort paisiblement votre garçon. En furie. En pleine transe rageuse. Prêt à commettre l'irréparable. Inquiétant, non ? De quoi filer à l'anglaise, dare-dare, abandonnant femme et enfant, pour gagner les États-Unis. C'est ce qui arrive à Malik Solenka, Londonien d'origine indienne, "irascible créateur de poupées naguère historien des idées". Mais voilà. À New York, le refuge qui se voudrait un moment de répit, de méditation, de quête d'une sérénité perdue, la furie poursuit son œuvre démentielle. Elle prend d'abord la forme de meurtres de jeunes filles puis de rencontres amoureuses, de jeux érotiques qui tournent au cauchemar… Pour son dernier roman, Salman Rushdie n'a pas fait dans la petite dentelle, le point de Bruges ou d'Alençon, ni lésiné sur les moyens de lancer et relancer son abracadabrant récit. Il cite Woody Allen et Proust, commente un match de foot de l'Euro 2000, parle d'Alain Ducasse et d'Excalibur… Il convoque genres policier et psychologique, la tragédie et la drôlerie, l'érotisme et l'humour distant (so british), use des suspensions, des interrogations, rebondit dans l'exclamation, oscillant entre rêve et réalité. Un livre plein et entier. --Céline Darner

V honosném sídle ´daleko u hranic v městě K.´ se třem zhanobeným sestrám narodí syn Omar Chajjám Šakíl. Když se konečně odpoutá od trojjediného lůna, vyjde z domu jako dychtivý voyeur všech metamorfóz hanby, před níž ho jeho matky chtěly uchránit… Rushdieho hořkou ´moderní pohádku´ inspirovanou moderními dějinami Pákistánu lze číst jako čistou fikci, politický pamflet, legendu i skutečnost, tak jako ve svých ostatních dílech však autor čtenáře strhne především svou brilantní fabulační schopností a jazykovým mistrovstvím, uchovaným i ve vynikajícím českém překladu.

E hányatott sorsú mű Salman Rushdie harmadik regénye. A szerzőre Az éjfél gyermekei világsikere és Booker-díja után derült égből csapott le a végzet Homeini ájatulláh személyében, aki A sátáni versek megjelenése nyomán és a műből kiragadott részletek alapján kimondta rá a fatvát, amely nem csupán kiközösítést jelent, hanem halált is. Nagy-Britannia ekkor úgy döntött, hogy a nyugati demokrácia nevében megvédi a szerzőt, aki jó tízéves bujkálásra kényszerült. A regény maga - lévén irodalom - természetesen senkit és semmit nem fenyeget. Remekmű, amely szól életről és hitről, szabadság- és istenkeresésről, Keletről és Nyugatról, valamint arról is, hogy az ember, bárhogy kapálódzik ellene, élete végéig ott hordozza magában a szülőföldjét. Mindezt Rushdie varázslatosan egyedi, mesemondó, a magyar Olvasók előtt már jól ismert nyelvén. S bár a fatva azóta sem szűnt meg, hiszen csak az vonhatja vissza, aki kimondta, ő pedig már nincs az élők sorában, a szerző nemcsak a szabadságát nyerte vissza, de újabb és újabb mesterművekkel örvendezteti meg olvasóit.

„Když Christopher Hitchens dopsal svou knihu Bůh není veliký, poslal mi ji, abych si ji přečetl, a já mu řekl, jen napůl v žertu, že má v názvu jedno slovo navíc; bylo by užitečné, kdyby vymazal ‚veliký‘.“ Touto větou otevírá známý spisovatel esej Instinkt svobody. V kolekci brilantně napsaných textů se Rushdie profiluje nejen jako oddaný obhájce svobody slova a umělecké výpovědi, ale především jako znalec světového písemnictví a kultury. Věnuje se velkým literátům 20. století z rodu Kurta Vonneguta nebo Samuela Becketta, srovnává Shakespearovo mistrovství se Cervantesovým, na příkladu Aje Wej-weje, Pussy Riot či Roberta Saviana ukazuje, jakou roli hraje v tvorbě odvaha. Nechybí ani příspěvky, které se věnují dopadení bin Ládina nebo koronavirové pandemii. Rushdie vždy píše s vášnivým zaujetím pro styl, ve kterém se prolíná přesnost pozorování s bohatou obrazností. A se smyslem pro pravdu, bez ohledu na to, jak riskantní může být.

V kolekci brilantně napsany´ch textů se Rushdie profiluje nejen jako oddany´ obhájce svobody slova a umělecké vy´povědi, ale především jako znalec světového písemnictví a kultury. Věnuje se velky´m literátům 20. století z rodu Kurta Vonneguta nebo Samuela Becketta, srovnává Shakespearovo mistrovství se Cervantesovy´m, na příkladu Aje Wej-weje, Pussy Riot či Roberta Saviana ukazuje, jakou roli hraje v tvorbě odvaha. Nechybí ani příspěvky, které se věnují dopadení bin Ládina nebo koronavirové pandemii. Rushdie vždy píše s vášnivy´m zaujetím pro styl, ve kterém se prolíná přesnost pozorování s bohatou obrazností. A se smyslem pro pravdu, bez ohledu na to, jak riskantní může by´t. Salman Rushdie (nar. 1947 v Bombaji) je autorem třinácti románů a několika dalších svazků próz, esejů a publicistiky. Knižně debutoval románem Grimus (1975). Jeho druhý román Děti půlnoci, barvitá sága o šesti desetiletích moderních indických dějin, byl v roce 1993 jmenován nejlepším z děl oceněných v předchozích pětadvaceti letech prestižní literární cenou Booker Prize a roku 2008 rovněž zvítězil ve čtenářské anketě ke čtyřicátému výročí této ceny. Výrazný ohlas zaznamenaly i další Rushdieho romány Hanba, Satanské verše, Hárún a Moře příběhů, Maurův poslední vzdech, Zem pod jejíma nohama, Zběsilost, Klaun Šalimar, Čarodějka z Florencie, Luka a Oheň života a Dva roky, osm měsíců a osmadvacet nocí, svazek kratších próz Východ, Západ, kniha vzpomínek Joseph Anton a Zlatý dům. Roku 2007 byl Rushdie britskou královnou povýšen do šlechtického stavu.

Moraes Zogoiby, a Mór kétszeres sebességgel éli az életét: harminchat évesen már aggastyán. A családi legendárium szerint ősei között tudhatja a 16. századi portugál gyarmatosítókat és a dél-indiai Kocsinban letelepült spanyol zsidókat. Anyja neves festőművész, aki bombayi műtermében egész életében megszállottan festi "mór sorozatát", dúsgazdag apja pedig ezer szállal kötődik az indiai alvilághoz. E nem mindennapi família szűk száz esztendőt felölelő krónikáját meséli el nekünk a kegyvesztett és száműzött Mór élete alkonyán, s miközben kibontakozik előttünk a család bosszúval, árulással, őrülettel és intrikákkal terhes históriája, a háttérben felsejlenek India modern történelmének vízválasztói is a korai függetlenségi mozgalmaktól kezdve egészen a hindu fundamentalizmus térnyeréséig. Rushdie lenyűgöző meséje egyszerre vaskos karneváli történet és antik tragédia, amelyet a mágikus realista irodalom egyik csúcsteljesítményeként tartanak számon. Mágiája azonban épp azért olyan hatásos, mert mélyen a valóságban gyökerezik. Van valami, ami időnként kitör belőlünk, ami bennünk lakik, eszi az ételünket, szívja a levegőnket, kinéz a szemünkön, és amikor játszani kezd, senki nem maradhat ki belőle; megszállottan fordulunk egymás ellen, sötéten villog a szemünk, kezünkben pedig fegyvert szorongatunk, szomszéd a szomszéd ellen, unokatestvér az unokatestvér ellen, fivér a fivér ellen, gyermek a gyermek ellen.

Moderní orientální pohádka, ornamentální fantasmagorie i politický pamflet

The epic tale of a woman who breathes a fantastical empire into existence, only to be consumed by it over the centuries - from the transcendent imagination of Booker Prize-winning, internationally bestselling author Salman Rushdie. In the wake of an insignificant battle between two long-forgotten kingdoms in fourteenth-century southern India, a nine-year-old girl has a divine encounter that will change the course of history. After witnessing the death of her mother, the grief-stricken Pampa Kampana becomes a vessel for the goddess Parvati, who begins to speak out of the girl's mouth. Granting her powers beyond Pampa Kampana's comprehension, the goddess tells her that she will be instrumental in the rise of a great city called Bisnaga - literally 'victory city' - the wonder of the world. Over the next two hundred and fifty years, Pampa Kampana's life becomes deeply interwoven with Bisnaga's, from its literal sowing out of a bag of magic seeds to its tragic ruination in the most human of ways: the hubris of those in power. Whispering Bisnaga and its citizens into existence, Pampa Kampana attempts to make good on the task that Parvati set for her: to give women equal agency in a patriarchal world. But all stories have a way of getting away from their creator, and Bisnaga is no exception. As years pass, rulers come and go, battles are won and lost, and allegiances shift, the very fabric of Bisnaga becomes an ever more complex tapestry - with Pampa Kampana at its center. Brilliantly styled as a translation of an ancient epic, this is a saga of love, adventure, and myth that is in itself a testament to the power of storytelling.

Rushdie rozvíja príbeh s prvkami magického realizmu: súkromné dejiny troch generácií jednej rodiny, ktorých životy sa prelínajú s modernými dejinami Indie od roku 1910 až do roku 1976. Rozprávačom je Salím Sináí, ktorý sa rovnako ako tisíc ďalších detí narodil 15. augusta 1947, keď India spoločne s Pakistanom získala nezávislosť. Tisíc a jedno dieťa - a každé z nich je nadané nadprirodzeným darom a všetky spája Salímova schopnosť telepatie. Čím bližšie k polnoci, tým väčšie nadanie dieťa má. Presne o polnoci sa narodili dvaja. Salím a Šiva, dobro a zlo. Salímovými zmyslami, predovšetkým jeho zrakom a magicky citlivým čuchom, vnímame indickú realitu, v ktorej sa spája to najlepšie i najhoršie z oboch svetov, navzájom od seba neoddeliteľné - rovnako ako Salím a Šiva.

Světoznámý britský prozaik se v dlouho očekávané vzpomínkové knize vrací k létům, která musel poté, co byl ájatolláhem Chomejním v únoru 1989 odsouzen k smrti za autorství románu Satanské verše, strávit pod policejní ochranou a v neustálých obavách o vlastní život i osud svých blízkých. Strhující vyprávění zaujme dramatickým popisem událostí i otevřeností,s níž autor popisuje své vynucené soužití s policejními specialisty, krize svého manželského života či složitý vztah k vlastnímu otci a komentuje postoje těch, kteří jej veřejně podpořili nebo se naopak přidali k jeho kritikům. Salman Rushdie (1947) je jedním z nejpřekládanějších současných britských prozaiků. Jeho literární dílo bylo odměněno řadou mezinárodních ocenění a dosud přeloženo do sedmatřiceti jazyků.

Salman Rushdie je britský spisovateľ indického pôvodu. Jeho romány sa vyznačujú osobitým videním sveta, v ktorom sa spája fantastická rozprávka s magickým realizmom a so záujmom o súčasnosť. Rushdieho najnovší román Dva roky, osem mesiacov a dvadsaťosem nocí je mnohovrstevnou alegóriou rozprávok Tisíc a jedna noc. New York zasiahne silná búrka, ktorá trvá tri dni a prevráti naruby mesto aj život jeho obyvateľov. Keď sa utíši, v meste sa začnú objavovať nevídané a neznáme javy – svet zasiahne prvá vlna čudesností – napríklad pán Geronimo sa zobudí a zistí, že chodidlami sa nedotýka zeme, a keď si ľahne, chrbtom sa nedotýka postele – a stáva sa bojiskom dobra a zla. Podarí sa mocnej džine Duniji a jej potomkom zachrániť ľudstvo? Kniha sa môže páčiť všetkým, ktorí si radi pri čítaní aj zapremýšľajú a tiež radi odhaľujú skryté posolstvá.

„A nyelv is kés. Fel tudja vágni a világot, és feltárja értelmét, belső működését, titkait, igazságait. Át tud hatolni egyik valóságból a másikba. Felhívja a figyelmet az üres dumára, kinyitja az emberek szemét, szépséget teremt. A nyelv az én késem.”. 2022. augusztus 12-én Salman Rushdie éppen a politikai okokból üldözött írókról készült beszédet tartani New York állam egyik kisvárosában, amikor egy vallási fanatikus merényletet kísérelt meg ellene. Rushdie csodával határos módon túlélte a tizenöt késszúrást, ám maradandó sérüléseket szenvedett, többek között elvesztette jobb szeme világát is. Ennek a traumatikus eseménynek és az utána következő testi-lelki felépülésnek a krónikája a Kés című kötet. A Booker-díjas szerző megkapó őszinteséggel és intimitással beszél a kórházban töltött heteiről, a mindennapokba való visszatérés nehézségeiről, a talpra állás gyötrelmeiről és a szeretet megtartó erejéről. Egyúttal képzeletben párbeszédet is folytat a merénylőjével, s rendületlenül hitet tesz amellett, hogy „a művészet emberi mivoltunk lényegét alkotja, és nem kér különleges védelmet, csak jogot a létezésre”.