Sándor Cs. Szabó strana 2 z 2

A IX. század második felében az Etelközben szállásoló hétmagyarok egyre több portyát indítanak a Havasokon (Kárpátokon) túli területekre. Kapcsolatba kerülnek a morva Szvatoplukkal, a nyémec Arnulf királlyal és a bolgár Simeon cárral. A törzsek egy része, főként a csodafiú szarvas erejét hordozó Kurszán vezette megyer és a turulforma madár erejét hordozó Álmos vezette tarján megerősödik, mások, mint a kér és a keszi meggyengülnek. Álmos nagyúrnak két fia születik Kurszán testvérétől, Madjarkától: Levente és Árpád. Az idősebb fivérben megtestesül mindaz, ami egy tarján törzsbéli harcost naggyá tesz: erős, a csatában bátor és szerencsés. Öccse, Árpád gyengébb, de megfontoltabb és nagyanyja, Emese benne érzi meg a turulforma madár erejét. Árpád már felnőtt férfi, amikor Kurszán a Havasok déli sóhegyeinek elfoglalására vezeti megyer színe-javát. Bátyja, Levente a bolgároktól elszenvedett vereség után eltűnik. Apja, Álmos északra vonul tarján harcosaival, hogy tárgyaljon vagy megharcoljon Kijív úr uraival. Ekkor érkezik a hír, hogy kelet felől a besenyők ismét áttörték a hétmagyar gyepűjét. Árpádra hárul a feladat, hogy az otthon maradt törzseket összefogja és harcba vagy biztonságba vezesse...

MAGYARORSZÁG, 997 Koppány az ősi törvényt támogató seregek élén vereséget szenved Veszprém alatt Vajk seregétől, és maga is elesik a harcban. A csata előtt azonban rábízza az öreg Gecse bőre a nála nevelkedő Vászolyt, Béla nagyúr fiát, aki Vajkot követi az árpádfiak örökösödési sorában, illetve a felesége és az ágyasa méhében megfogant két, meg nem született gyermekét. Gecse Somogy mélyén rejtőzik el a két várandós asszonnyal és két hű szolgájával. Csurgón fogadják be őket, ott élik álnéven életüket. Mindkét asszony, a feleség és az ágyas is fiút hoz világra, Árpád vére tovább erősödik. Miközben az immár István néven, királyként uralkodó Vajk hatalma megszilárdul, Koppány fiai felcseperednek. A Somogyba érkező hírek szerint István megbecsüli azokat a főket, akik a pártjára térnek, ezért a lassan férfikorba lépő Vászoly csatlakozik az uralkodó udvartartásához. Koppány feleségének, Jóleánnak a fiára, Berzencére - akinek a létezéséről és kilétéről csak legszűkebb környezete tud - más utat rónak az égiek: a fekete magyarok ura, Ajtony seregébe áll, és részt vesz a korábban szövetséges bolgárok elleni hadjáratban. Az ágyas, Manga fia, elégedett a csurgói életével. Férfivá érve családot alapít, gyerekei születnek, megtanul a latinok betűivel írni. Egy napon azonban megjelenik nála az ősöreg tudományos, aki Vászoly után küldi... Cs. Szabó Sándor a nagy sikerű Koppány folytatásában egyedülálló módon mutatja be a megszilárduló keresztény magyar királyság mindennapjait. A fordulatokban gazdag, izgalmas történet szinte tapintható közelségbe hozza a XI. századi magyarság életének változásait, a keresztény kultúra térnyerését, a pusztáról hozott ősi szokások makacs továbbélését.