Noémi Szécsi strana 2 z 2

Mindenki utálja őket. Aprók, mégsem könnyű elbánni velük. Soha nem érkeznek egyedül. A találkozás pedig általában elkerülhetetlen... És olyankor kiderül, mégsem ők a legnagyobb ellenségeink - hanem a félelem és a szégyen, amit már az észlelésükkor érzünk. A siserahad gyorsam kámforrá válik, ha felfedjük a gyerekközönség előtt, hogy ránk találtak, míg ha elhallgatjuk, a pokol szabadul el... Végre itt egy igazán vicces könyv, mely a fejtetvek szemszögéből mutatja be a világot. Kiderül, hol szeretnek megbújni, hogyan szaporodnak, és mi minden jelentheti számukra a "borzasztó véget". Mocsok bácsi, a vén tetű már legendásnak számít a tetvek között. Kalandos, menekülésekkel teli életútját követve, kacagva vehetjük sorra az ellene való védekezés legjobb ellenszereit. Ezzel a könyvTárssal végre nemcsak tabu, de nevetség tárgyává is válik minden kis tetű.

Ez hát a szerelem, gondoltam undorral, már csak ez hiányzott. Újabb hiábavaló szenvedés az eddigiek tetejébe." És ez még nem is volna baj. Hiszen a tizenkilenc éves Fülöp szeret szenvedni. Kétéves volt, mikor a szülei rájöttek, hogy nem hall - azóta megtanulta, hogyan viselje méltósággal a süketségét. Az iskolában elsajátította a jelbeszédet, és ha összpontosít, szájról is olvas. Minden tanára nagy tehetségnek tekinti. Vajon jobban értené kiszámíthatatlanul viselkedő családtagjait, ha hallaná is őket? Öntörvényű, mártír anyját és szilaj, konok apját? Távol lévő és megfejthetetlen szüleivel szemben Fülöp életének egyetlen biztos pontja színésznőnek készülő nővére, Matild. Kettejük sorsa néha különválik, de többnyire együtt alakul mediterrán tengerparti villáktól magyarországi birtokokon és siketinternátusokon át egy ostromlott világvárosig. Mindeközben Fülöp abban reménykedik, hogy embertársaink legtitkosabb gondolatait akkor ismerhetjük meg igazán, ha nem halljuk, mit beszélnek... A Gondolatolvasó a 2011-ben megjelent 1848-as emigránsregény, a Nyughatatlanok folytatása, egy tervezett trilógia második darabja. Számos ott megismert szereplőt viszontláthatunk benne, bár ez a regény az előzményektől függetlenül is kerek és magával ragadó história. Történet az idegenségről, a saját gondolataink börtönében kavargó ellentmondásos érzésekről és a felnőtté válásról. Meg a szerelemről.

"-Mit eszel, mi ez a szörnyűség? -Saláta. -Ez nem ad neked örök ifjúságot. Annyiszor mondtam már, Jerne, hallgass a nagymamádra. Ha akarsz valami igazán táplálót, rendelj egy pizzafutárt! Tényleg elmondta már ezerszer, s töretlenül remélte, hogy egys zer lemondok könnyű vacsorámról egy-egy leizzadt kifutófiú vagy kifutólány kedvéért." Így társalog egymással az új évezred elején a meseírói ambíciókat dédelgető, huszonéves Voltamper Jerne és kétszázharmincöt éves nagymamája. "2000-ben, helsinki ö sztöndíjam első hónapjaiban szakdolgozatírás helyett egy vámpírtörténet szövögetésével töltöttem a finn tél kurta nappalait és hosszú éjszakáit. Ez volt első írásművem, és akárcsak a történet főhőse, én is azt reméltem, hogy rögtön fölfedez majd magá nak az irodalmi élet. A meseíró-palánta Jerne és a patinás budapesti vámpírdinasztiából származó örökifjú nagymama történetéből előbb forgatókönyv készült a 2001-es prágai Sundance Fesztiválra - a film azóta sem valósult meg -, majd 2002-ben a regény is eljutott az olvasókhoz." És közben még föl is fedeztek bennünket.

"Halálüvöltés. Az életlen szekerce olyan erővel sújtott le, hogy egyetlen, pontosan kimért mozdulattal elválasztotta a nyaktól a női fejet. Ezúttal a hajkorona sem akasztotta meg a lendületét, mint az imént, a fiatalabb nőnél. A kontyos asszonyfej a kút kőkávájáról a földre esett." 1848 után Európát elborította a forradalmak törmeléke. Az emigrációra kényszerülő magyarok vagy Törökországba menekültek, mint Kossuth és a hozzá közel állók, vagy Amerika, illetve a kontinens liberális városai, London, Párizs, Brüsszel és Genf felé vették az irányt. A negyvennyolcasok jelentős része afféle hivatásos szabadságharcossá lett, és Garibaldi oldalán vagy az amerikai polgárháborúban tüntette ki magát. Idővel akadt, aki hazatért, mások új hazát választottak. A megszállottak és hitükvesztettek között hamar lábra kapott a spiritizmus szenvedélye - felfordult világuk bizonytalanságaira az irracionálisban kerestek választ. Az asztaltáncoltatás Amerikából induló hóbortja a magyarok körében különös erővel hatott. Sokan akartak így értesülni családtagjaik hollétéről, mások arról faggatták a megtorlás mártírjainak szellemét, hogy milyen jövő vár Magyarországra. A "Nyughatatlanok" rendhagyó történelmi regény. A forradalom Európában szétszóródó emigránsai közé, 1853-54 Franciaországába és Belgiumába vezeti az olvasót. Hősei nyughatatlan lelkek: két gyermekkori jó barát, egy hajdani rendőrspicli, egy szebb napokat látott skót nevelőnő, egy asztaltáncoltató magyar bárónő és médiumi képességekkel rendelkező francia komornája, egy szabadságharcosokért rajongó angol lady, két hűséges bajtárs - és a szabadságharc kísértetei.

A kicsi élete tele van küzdelemmel és viszontagságokkal. Először is szülőt kell választani, aztán meg kell születni, és csak ezután jönnek az igazi megpróbáltatások: kemény munka a napi betevőért, az Anyatejesek Ligája, a rettenetes kólika, az éjszakai lények, a helyváltoztatás nehézségei, a játszóterek népe, hogy csak néhányat említsünk. Ám az élet tele van kisebb-nagyobb örömökkel is: ténykedés a Törpekertészetben, sétarepülés szupermennel, boldog napok vidéken a gyerekrablás után, játék a Mamával, fürdés, a répa és a sütőtök tánca. Egy kisbaba, még mielőtt végleg elfeledné, lejegyzi küzdelmes első tizenkét hónapjának élményeit. Ebben segít neki anyukája, Szécsi Noémi. A kismama naplója népszerű szerzőjének új könyvében ezúttal sincs hiány humorban és fantáziában, sőt a fiatal írónő új oldaláról is bemutatkozik: ezt a kötetét ő maga illusztrálta. A(z) A baba memoárja Könyv szerzője Szécsi Noémi.

Furcsa egy ház ez a Mandragóra utca 7. Ida és Tamara számtalanszor nekivágtak már, hogy feltérképezzék a titokzatos épületet, bizonyos dolgokat mégsem sikerült kideríteniük. Például laknak-e a földszint 1.-ben? Mit akar az a gyanús egyén, aki Ida anyukája körül ólálkodik? Csak nem varázsolták el azt a szegény anyukát? Mi zajlik a pincében? Kié az az öntudatos kóbor kutya, aki többnyire a házmesternő ablaka alatt szaglászik? És vajon a házmesternő tényleg seprűnyélen közlekedik? A két barátnő módszeres kutatómunkába kezd. Nemcsak napközben, iskola után nyomoznak, hanem a szép kis halálfejmintás paplanhuzat alatt álmaikban is a rejtély kulcsát keresik. Induljunk ki abból, hogy boszorkányok márpedig nincsenek. És lidércek, tündérek meg vámpírok sincsenek! Vagy vannak? A sokféle műfajban otthonos, kivételes tehetségnek számító szerző a Kommunista Monte Cristo című regényéért 2009-ben megkapta az Európai Unió Irodalmi Díját. 2011-ben József Attila-díjjal jutalmazták. További kötetei: Finnugor vámpír; A kismama naplója; A baba memoárja; Utolsó kentaur, Nyughatatlanok. Műveinek fordítói jogai több országban, köztük az USA-ban is elkeltek. A Könyvjelző magazin 2012. novemberi számában megjelent cikk: "Valami van a matérián túl" Beleolvasó: Részlet a könyvből