Lajos Szilvási strana 2 z 3

A háború utáni kavargó idoszakban játszódik Szilvási Lajos regénye. A foszereplo a húszéves Molnár Kristóf muegyetemi hallgató, aki a fogságból hazatérve próbálja megtalálni önmagát. Feszült helyzetek kísérik a foszereplo sorsát, verekedés vetkoztetok bandájával, leszámolás lánykereskedokkel, titkos célú utazások. A rohamosan elértéktelenedo pénz korszakában vagyunk, ami sokak számára a szegénységet, az éhezést, míg másoknak a gazdagságot hozza magával. Nem csak a körülötte levo világ bizonytalan, a két no szerelme közül választani kénytelen Molnár Kristóf sorsa is az. A könyvben egy gyorsan változó idoszak mai szemmel nézve naiv embereit láthatjuk, akiket még hajt az optimizmus, a pozitív változás reménye. Még nem sejtik, hogy milyen gyorsan közeleg az ötvenes évek sötét korszaka. Szilvási Lajosnak, az elmúlt évtizedek hazai sikerszerzojének könyveit eddig több mint 10 millió példányban adták ki Magyarországon és külföldön.

A Síp utcai albérlet egy jó képességű, sikeres fővárosi orvos életének sorsfordító állomása. Kelemen András csalódott a rendszerben, látszólag kiegyensúlyozott magánélete válságba jut, munkahelyén is problémákkal küzd. Az alkoholban talál csak bizonytalan kiutat. Egy naivan bájos fiatal lány felbukkanásával ébredő szerelem ad némi esélyt a továbblépésre. Szilvási Lajos egyik legnépszerűbb regénye emberközeli korrajz a hatvanas évekről. Az írása idején már lezárultak a megtorlások, de még várni kell az amnesztiára. A történetben ábrázolt jellemek, élethelyzetek, szituációk közelebb visznek a kiábrándultsággal terhelt kor megértéséhez, mely a túlélés iránti - bár félelemmel teli - remény időszaka.

A hatvanas évek elején Szilvási Lajos kigondolt egy történetet, elkezdte írni, be is fejezte regényét, de az mégsem jelenhetett meg. A kéziratot szerencsére megőrizték egy múzeumi raktárban, így nem kallódott el. Könyvesboltok polcaira kerülő könyv csak most lett belőle, közel 60 évvel a megírása után. A regény főszereplője – Major Pál – Budapesten élt az ötvenes években. Éppen egy nemzetközi sportversenyre indulna, amikor kitör a forradalom. Tevékeny szerepet nem vállal, de így is nagy árat fizet: meghal a szerelme és ő is megsebesül. Súlyos betegen külföldre kerül, ahol megismerkedik egy másik, szabadságáért küzdő nép fiaival, és beáll harcolni közéjük...

Szilvási Lajos regényeit sokan szeretik, de eddig kevesen olvashatták el ezt a könyvét. Bár a XX. század egyik legolvasottabb magyar írójáról van szó, az első regényeihez nagyon nehéz hozzájutni. Ilyen ritka könyv az eredetileg 1960-ban megjelent Csillaghullás is, melyet 1956 és 59 között írt az akkor már többkönyves szerző. A regény cselekménye a második világháború négy évét követi végig emberközelből, különböző társadalmi státuszú és élethelyzetű szereplők szemszögéből, bepillantást adva magánéletükbe, szerelmeikbe, kiútkeresésükbe. A Csillaghullást legfeljebb könyvaukciókon lehetett megszerezni, ahol viszont több tízezer forintért keltek el még az erősen kopottas példányok is. Ezért sok - könyvespolcokon féltve őrzött - Szilvási-sorozatból eddig kényszerűen hiányzott ez a regény. A gyűjtők és a rajongók kérésére 2017-ben kiadtuk a szerző első könyvét, a Középiskolásokat, most pedig a könyvesboltokba kerülhet a Csillaghullás is, bízva benne, hogy örömmel fogadják a Szilvás Lajos regényeit kedvelők.

Szilvási Lajos, az elmúlt évtizedek hazai sikerszerzőjének szerelmi története valójában két napló. Két fiatal, Tamara és Attila párhuzamosan írt naplója. Önmagukról, a másikról, egymásról, az érzéseikről és a bizonytalan jövőről. Önkéntelenül, s ezért őszintén vallanak arról, milyenek is egymás szemében, és milyen a szemükben a világ. Az Egymás szemében a szerző egyik legkedveltebb műve, a két fiatal története mellett egyben egy sajátos korrajz is a hetvenes évekről. Szilvási Lajos könyveit eddig több mint 10 millió példányban adták ki Magyarországon és külföldön. Szilvási olvasóinak zöme inkább a középkorúak vagy az idősebbek köréből kerül ki (nagy részük már évtizedek óta rajongó), de az Egymás szemében éppen a kivétel. Mivel a könyv két tizenéves történetéről szól, így érthető, hogy a mai fiatalok számára ez a legérdekesebb könyv az író életművéből. Több nagymama és nagypapa is ezzel az üzenettel ajándékozta az unokájának: tudod, ez volt a kedvenc könyvem, amikor annyi idős voltam, mint most te.

A Lányok Szilvási Lajos elfeledett regénye. Bár a megjelenésekor sokan olvashatták, mégsem lehetett hallani róla az elmúlt évtizedekben. Az író életművét alaposan ismerők is meglepődtek, hogy Szilvási Lajosnak van egy ilyen című regénye, és ez nem is egy dobozban lappangó mű, hanem olyan, amelyiket nagy példányszámban adtak ki. Mindennek az az oka, hogy nem könyv formában, hanem egy napilapban, folytatásokban jelent meg 1956-ban. Mivel a napilapok a mának szólnak, így könnyebben elfelejtődhet a tartalmuk, mint a könyveké. Most viszont 63 év után könyvként is megjelenhet a Lányok. Bízunk abban, hogy ennek az elfeledett regénynek a kiadásával örömet okozunk az író máig népes rajongótáborának, művei gyűjtőinek.

Szilvási Lajos egy nehezen elérhető regénye kerülhet az olvasók kezébe a Nem azért született… újbóli megjelenésével. Az Alinea Kiadó az elmúlt években már kiadta a szerző hiánycikknek számító – könyvaukciókon is csak ritkán forgó – művei közül a Középiskolások, a Riadó a tárnák felett, a Fény a hegyek között és a Csillaghullás című regényeit, most pedig a rajongók kérésének eleget téve sorra került a Nem azért született… is. A Budapest ostroma alatt játszódó regény főszereplője számára hirtelen felgyorsulnak az események. Egyszerre minden megváltozik. A Nem azért született... az új szerelemnek, a másokért tenni akarás vágyának, és a háború borzalmainak a könyve. Reméljük, hogy a hiánypótló kiadással egyre több rajongónak lehet teljes a gyűjteménye. Bízunk abban, hogy e könyv megjelentetésével örömet okozunk Szilvási Lajos máig széles rajongótáborának.

A Kinek a sorsa? átmenetet képvisel Szilvási Lajos életművében. Az író korai regényeinek témája elsősorban a második világháború és az antifasiszta ellenállás volt. Következő korszaka már az akkori jelennel, a kádári konszolidációban élő emberek problémáival foglalkozott. A Kinek a sorsa? főszereplőjének történetét 1942-től ismerhetjük meg, majd a könyv a hatvanas évek elején zárul. Egy falusi parasztfiú életén keresztül nézhetjük a XX. századi magyar történelem szomorú évtizedeit. A tehetséges Bojtár Istvánt beíratják szülei a városi gimnáziumba, ahol egy számára idegen környezetben megpróbál helytállni. Már fiatalon kritikus a Horthy-rendszerrel, a háború után pedig beszippantja a kommunista ideológia. A könyv főszereplőjének gondolatvilága, politikáról alkotott véleménye illeszkedik a regény születésekor – a hatvanas években – Magyarországon uralkodó korszellemhez. Főszereplőnk, ha lassan is, de kezd kételkedni. Nem akar azonban nagy változást. Csak egy kis zugot a világban, ahol nyugodtan élhet, ahol része ugyan az egésznek, de mégsem kell teljesen betagozódnia, ahol szabad és kicsit kívülálló lehet – egy eldugott vidéki gyárban véli ezt megtalálni. Sokan voltak a hatvanas években, akik megkötötték a maguk kompromisszumait. Talán azt is mondhatnánk, beletörődtek a sorsukba.

Szilvási Lajos rajongói és a könyveit gyűjtők kérésének tesz eleget a kiadó a Riadó a tárnák felett kiadásával. Egy eddig csak nagyon nehezen megszerezhető kötet jelenik meg most ismét a szerző gazdag életművéből. A népszerű író sok művét többször kiadták, százezres példányszámban, azonban – a még kevésbé ismert szerző – korai művei csak egyszer jelentek meg, és keveset nyomtak belőlük. Emiatt sok rajongó könyvespolcáról hiányzik ez a könyv. A Riadó a tárnák felett először egy viszonylag ritka formában kerülhetett az olvasókhoz: a Szabad Ifjúság című napilap közölte folytatásokban 1954-ben, összesen 43 lapszámban. Csak a következő évben adták ki könyvként is a regényt, melynek szereplői egy nógrádi bányászfalu lakói a második világháború idején, akik egy jobb élet reményében bízva próbálják kezükbe venni a sorsukat. A Szilvási-történetek kedvelőinek nem kell csalódniuk: egy izgalmas, fordulatos regényt olvashatnak. Egy olyan könyvet, amelyhez eddig nem juthattak hozzá, és ott a helye az író többi kötete között.