Zsuzsanna Szvetelszky

A hírnevet számtalan jó cselekedettel lehet csak felépíteni, de egyetlen rossz mozdulattal le lehet rombolni" - mondta Benjamin Franklin a 18. században. Ez a rossz mozdulat a 21. században egy gombnyomás is lehet: már nemcsak a munkahelyi büfében vagy az irodaház emeleti teakonyhájában terjednek a vállalati hírek, hanem az "online folyosókon" is. A könyv célja, hogy a munkahelyi szóbeszéd működését, a szervezetek rejtett kommunikációs folyamatait vizsgálva bemutassa az informális vállalati kommunikáció tipikus vonásait. Minél több beosztott elégedetlen a vállalat hivatalos információival, vagyis minél kevésbé megfelelő a formális kommunikáció, annál kiterjedtebb és intenzívebb lesz a cégen belüli informális eszmecsere. Minél kevesebb energiát fektet abba a vezetés, hogy maga uralja ezt a területet, annál nagyobb hitele lesz a beosztottak pozitív, negatív vagy éppen ellentmondásos véleményének, s így a vállalaton belül - a formális mellett - létrejöhet a rejtett szervezet. Az informális kommunikáció megismerése, a formális kommunikációtól való eltéréseinek feltárása, a belső hálózatok feltérképezése és irányítása nem a hatalom vagy a manipuláció eszköze, sokkal inkább az egészséges és hatékony szervezeti működés egyik alapfeltétele, és így minden vezető számára lényeges feladat.

Melyikünk ne kezdené hegyezni a fülét, ha azt hallja, hogy a kisboltban épp a szomszédjáról beszélgetnek? Vagy ha elcsípi a munkahelyi folyosón a hírt, hogy veszélybe került a fizetésemelés? A pletyka, amely mindig is jelen volt a társadalmi életben, ősi szükségletünk, és messze több mint szórakozás, unaloműzés, netán áskálódás. Már a Neander-völgyiek számára is nélkülözhetetlen közlési módot jelentett, akik az információcsere segítségével a kooperáció egyre szorosabb és elvontabb formáit tudták kialakítani. Régen a szóbeszéd szintjén érvényesült, később az újságok hasábjain is megjelent, mára pedig megtöbbszöröződött a láthatósága: a digitális világban minden korábbinál gyorsabban termelődik és terjed a pletykatartalom. A könyv feltárja a pletyka kulturális és evolúciós gyökereit, összehasonlítja az egyes tudományterületek elméleteit, emellett válogatást kínál az irodalom pletykakincséből, és gyakorlati tippekkel is segíti az olvasót, hogyan kerülheti el a kompromittáló, kellemetlen, visszás kommunikációs helyzeteket. Vajon felesleges időtöltés-e a pletyka, vagy nagyon is komoly lehetőségeket tartogat számunkra?

Egyre többen látják úgy, hogy a 21. századra félresiklottak a dolgok. Világszerte elképesztő méreteket ölt az élelmiszer-pazarlás, miközben tömegeket sújt az éhezés. A gazdasági és technológiai fejlődés eredményeképpen kialakult az eldobható termékek köré épülő társadalom, mindez pedig összefügg az egyenlőtlenséggel, a klímaválsággal és a természeti katasztrófákkal is - csupa globális probléma, javításra váró jelenség az élet minden területén. A tönkrement eszközök, emberi kapcsolatok vagy akár egész rendszerek elhajítása helyett érdemes lenne megfontolni a rendbe hozás lehetőségét - tanácsolja a szerzőpáros. Ha a dolgok megjavítására az erőforrás-gazdálkodás általános stratégiájaként tekintünk, számos égető kérdésre választ kapunk. Milyen jogi eszközökkel küzdhetünk a tervezett elavulás ellen? Hogyan hozzuk rendbe a tönkrement közösségeket? Vajon egy körforgásos új üzleti modell visszafogja a hulladék mennyiségét? Maga az anyag- és energiapocsékoló "fejlett világ" is eldobható? A kötet a kreativitásról, személyiségünk fejlesztéséről és a környezetvédelemről is szól: megannyi pozitív lehetőséget kínál, hogy tudatosabban és elégedettebben éljünk.