Zsuzsanna Tátrai

Tudunk-e még ünnepelni? Van-e igényünk ünnepekre? Ismerjük-e ünnepeinket? Időről időre kiderül, hogy nem lehetünk meg ünnepek nélkül és nem lehetünk meg a hozzájuk tartozó hagyományok nélkül sem, melyeket többnyire elődeinktől kaptunk örökül. A régi szokásokat részben vagy egészben megtartva, megőrizve, magunk is kiegészíthetjük a mai korhoz illő újakkal a jövő nemzedék számára. A könyv célja, hogy röviden leírja azokat a kalendáriumi ünnepeinket, jeles napjainkat, melyeket a XXI. században is számon tartunk. A kis könyv tartalmazza még a jeles napokhoz kapcsolódó időjárás- és termésjóslás gyakran rigmusokba formált változatait. A Lexikon fejezetben pedig olyan fogalmak rövid magyarázata szerepel, melyeknek különösen a hagyományos ünnepekre vonatkozóan van jelentősége. Az Internet világában ma már könnyedén tájékozódhatunk egy-egy ünnepről vagy jeles napról, de itt együtt megtalálhatók a legfontosabb egyházi és világi ünnepek, a hozzájuk kapcsolódó ismeretekkel. A fényképet dr. Karácsony-Molnár Erika készítette a magyar nyelvterület élő és rekonstruált helyi szokásairól néprajzi gyűjtő- és dokumentumfilm készítő útjain.

A Rádió népszeru néprajzi musorának kétszáz adásából válogatott anyagára épül az 1977-es kiadású könyv. A jól ismert témák mellett - mint a népmuvészet, népköltészet - az anyagi kultúra, a társadalmi szokások létrejöttét, változását is megmutatja. Jobbágyok, parasztok, agrárproletárok (A paraszti kultúra ellentmondásai - Jobbágyokról, parasztokról - A paraszti polgárosulás - Jobbágygazdaság a 18. században - ?Kitántorgott Amerikába?? - Parasztságunk rétegezodése a jobbágyfelszabadítás elott - Parasztnemesek ? nemes parasztok - Középparaszt - kisparaszt - Napszámosok - A summások költészete - A magyar kubikosok - A gányók) A természet vendégeként (Liget, erdo, rengeteg - Erdei gombagyujtok - Madarászat lápvidéken - Szigonyos halászat - Halászbokor) A paraszti gazdálkodásról (Zsíros föld, sovány, föld, poszhomok - Lápi irtók, zsombékolók - ?Kelta kések? Nyugat-Dunántúlon - Kapák, kapások, kapálási szokások - Hogyan került Magyarországra a burgonya? - Kukoricatörés, tengerihántás - A dohány termesztése a jobbágykorban - Murokország és más zöldségtermeszto vidékek - Bolgárkertészek Magyarországon - A szegedi paprika A népviseletrol (Etnikus kapcsolatok a népviseletben - Egy régi viseletdarab és kelet-európai kapcsolatai - Egy régi magyar felsoruha: a guba - Kivetkozés - A népi hímzés - Népi szottesek) Település, építkezés, lakás, bútor (Irtásfalvak - Az alföldi kertes városok - Az alföldi tanyák - Orségi szerek - A magyar népi építkezés északi és délnyugatmagyarországi ház típusa - Sárfal, nádfal, boronafal - A tetovero - A székelykapu - Kályha és kemence - A kandalló - Az ágytól a nyoszolyáig - Lábatlan asztal ? lábas asztal - ?Széket ülni? ? a szék eredete - Lakásdíszítés Közlekedés, szállítás (Cipekedo asszonyok - A magyar kocsi Európában - Fuvarosok, szekeresek - Vízi közlekedés a régi Magyarországon - Vásár, sokadalom, szabadság - Magyar parasztok a bécsi piacon - Vásári rigmusköltészet - Faeszközárusok) A parasztélet rendje (A falu bírája - A kisbíró - Parasztkapitányok - A kántor - Az iskolarektor - A bakter)