Ticket No. "9672"
Here is one of those "forgotten" works. Ticket No. "9672" is a fascinating tale of two women who live in a Norway Inn. Dame Hansen is a foolish creature whose mistakes must be dealt with by her daughter Hulda. Coming to their aid is their brother Joel and the remarkable Sylvius Hogg, who helps them all after the young Hansens rescue him from the edge of the Rjukanfos Waterfall.
Na stiahnutie
5,94 €
A ?Chancellor
Charleston ?- 1869. szeptember 27. Délután három órakor indultunk el az üteg-rakpartról a nyílt tenger felé. Az apály gyorsan ragad magával minket ki a nyílt tengerre. Huntly kapitány valamennyi vitorlát fölvonatta s az északi szél sebesen hajtja ki az öbölből a Chancellort. A Sumter-erődöt csakhamar megkerültük és a partvédő ütegeket balkéz felől hagytuk el. Négy órakor haladt át hajónk a tengerszoroson, amelyből az apály erős folyással nyomul kifelé. A nyílt tenger ugyan még messze van innen és bizony odáig homokzátonyok közt szűk csatornákon át vezet az út. Huntly kapitány délnyugat felől kanyarodik be a hajóútra, a Semster-erőd balkéz felől eső csúcsán emelkedő világító-torony irányában haladván. A Chancellor vitorlái immár sűrűn egymás mellet vannak kifeszítve és esti hét órakor a legutolsó homokzátonyok is elmaradtak mögöttünk, s hajónk most már az Atlanti-tengeren evez.
A Chancellor, ez a kilencszáz tonnás, háromárbócos hajó, a liverpooli dúsgazdag Leard-testvérek cég tulajdona. A hajó két év előtt teck-fából épült, réz páncéllal van borítva és a középső főárbóc kivételével, az árbóctörzsek és az árbócozat vasból való. A szilárd és szép hajó, mely a Veritas-irodában az első helyre van minősítve, most teszi meg harmadik útját Charleston és Liverpool közt. Amikor Charlestont elhagytuk, az angol lobogót vonták föl, ámde az igazi tengerész e nélkül is megismerte volna eredetét, minden tekintetben az volt, aminek látszott, azaz angol gyártmány, a vízvonaltól az árbóca hegyéig.
Na stiahnutie
2,54 €
A ?gőzház
Elül, mint egyetlen mozgató ereje a járműnek, egy szokatlanul óriási, húsz láb magas, harminc láb hosszú s megfelelő termetes elefánt lépdelt nyugodtan és rejtelmesen. Ormánya fölfelé görbítve úgy emelkedett, mint egy kürtő, nyílásával a levegőbe. Aranyozott agyarai, mint két fenyegető sarló, álltak ki hatalmas állkapcsából. Zöldes-fekete testét élénk színekkel tarkázott gazdag szőnyeg borította, arany és ezüst fonalakkal áttörve s dúsan rojtozva. Hátán, a hindu pagodák modorában kupolázott tornyocskát cipelt, melynek óriás domború lencsékből készült üvegablakai a gőzhajókéra emlékeztettek.
Na stiahnutie
2,54 €
A ?jégszfinx
A ?Verne-filológia gyanúja szerint ennek az 1898-ban megjelent regénynek a kézirata jóval előbb elkészülhetett, bizonnyal az író korai műveinek egyike. Ekkoriban formálódott ki a szerzőben az a különc hajóskapitány, az a már-már eszelősségig eltökélt, saját életét és hajója sorsát egyetlen célra föltevő figura, aki majd a Hatteras kapitány (802503) címszereplőjében jut tökélyre. A korai keletkezés mellett szól az is, hogy A jégszfinx nem eredeti ötleten alapul, hanem Edgar Allan Poe Arthur Gordon Pym című regényének (9422187) folytatása. Ez a tipikus Poe-mű – valóságos rémregény – úgy zárul, hogy két amerikai hajótörött – Pym és Dirk Peters nevű társa – kicsiny csónakon száguld a Déli sarkkör jeges vizein egy szfinx formájú, monstruózus, hófödte bérc felé. ; Verne regénye az Indiai-óceán déli vizein található, kietlen, néhány tucat ember lakta Kerguélen-szigeteken kezdődik, valamikor az 1830/40-es évtized fordulóján. Itt várja az idő jobbra fordulását és a tavasszal megérkező első hajót az amerikai geológus kutató, Joerling úr, aki – befejezvén itteni ásványtani vizsgálódásait – immár nagyon szeretne visszatérni hazájába. Hetek múltán be is fut a kicsinyke kikötőbe a Halbrane nevű brit vitorlás, amelynek különc kapitánya, a Hatteras alakját előlegező Guy Len semmiképp sem akarja a fedélzetre venni az amerikait. Azért nem vesz föl utast, mert hajójának nincs kitűzött úticélja, a kapitány fönntartja magának a jogot, hogy arra hajózzék, amerre épp szükségesnek találja. Itt kapcsolódik a Verne-regény cselekményébe a Poe-mű története: idővel ugyanis kiderül, hogy Guy Len kapitány testvére, William azon a hajón szolgált, amely 11 évvel azelőtt a déli tengereken balesetet szenvedett, és amelynek rémes históriáját az amerikai költő, író, Poe örökítette meg az Arthur Gordon Pym című művében. Ettől kezdve az addig lassan csordogáló cselekmény fölgyorsul, és mind borzongatóbbá válik; erről a hajóra mégis följutó Joerling úr tudósítja egyes szám első személyű előadásában az olvasókat. Néhány napi hajózás után egy úszó jégtáblán keményre fagyott holttestet találnak a Halbrane matrózai, a Pym hajóján szolgáló matróz földi maradványait. A nála talált följegyzések egyértelművé teszik, hogy néhányan még bizonyosan élnek valahol a jégvilág fogságában a 11 évvel ezelőtt bekövetkezett hajótörés áldozatai közül. Len Guy kapitány eltökéltsége most már eszelősséggé változik: megszállottan keresi testvérét és életben maradt társait a jéghegyek között, mígnem maguk is hajótörést szenvednek. A kicsiny lélekvesztőbe kényszerült hajósok tömérdek szenvedését és emberfeletti kitartását részletesen ecsetelő regény is ott és csaknem ugyanúgy végződik, ahogy Poe műve: a szerencsétlenekkel a ladik elképesztő sebességgel száguld a szfinx alakú orom felé, melyről azután kiderül, hogy rendkívül mágneses hegycsúcs, és rettentő erővel vonz magához minden fémtárgyat az övcsattól a vasmacskáig. Végül is Len Guy az utolsó pillanatban rábukkan félholt testvérére és másik három társára, majd maguk is megmenekülnek: a régi és az újabb hajótörötteket egy amerikai háromárbocos veszi fedélzetére. ; A különös atmoszférájú, a Poe próza rémségeit visszaadó tengerészregény pontosan száz esztendeje, 1899-ben jelent meg magyarul, most új fordításban (Majtényi Zoltán munkája) és új illusztrációkkal kerül – a Verne-rajongó fiatalok és idősek elé.
Na stiahnutie
2,54 €
A ?Robinsonok iskolája
A ?dúsgazdag amerikai üzletembernek egy izgalmas árverésen sikerül megvásárolnia egy szigetet. Hamarosan az az ötlete támad, hogy összeházasítja unokaöccsét a gyámlányával. Ez utóbbi nem lenne izgalmas, hisz a fiatalok jó ideje, őszintén és nagyon szeretik egymást, csakhogy a vőlegényjelölt a frigy előtt megismerné a világot, az életet. Hogyan találkozik a két dolog, a szigetvásárlás s az elhalasztott esküvő? Kezdetnek bíztató, hogy a nagybácsi beleegyezik az esküvő elhalasztásába. Unokaöccse rendelkezésére bocsát egy hajót, amivel akár az óhaja szerinti világkörüli utat is bejárhatná, ám a hajó titokzatos körülmények között elsüllyed. A kalandvágyó fiatalember s az őt elkísérő táncmestere szerencsésen partra vetődik valahol. Aztán izgalmak izgalmak hátán, mert eszközök és tapasztalatok híján, valamint az őket támadó vadak és egyebek közepette úgy tűnik, nem élik túl a kalandot, melyre egyikük sem vágyott. Nagyon érdekes, igencsak furcsa és roppant izgalmas a végkifejlet.
Na stiahnutie
2,54 €
A ?zöld sugár
Részlet a könyvből:
– Bet!
– Beth!
– Besz!
– Betsey!
– Betty!
Igy hangzottak a nevek, melyek szép sorjában eredtek az Ilonavár pompás terméből a mi különös szokása volt Sam testvérnek és Sib testvérnek, mikor falusi házuk vezetőjét szólitották.
Az Erzsébet névnek eme családias megröviditései azonban ép oly hatás nélkül hangzottak el e pillanatban, akár csak teljes nevén szólitotta volna valaki azok viselőjét.
Megjelent ellenben a szalon ajtajában Patridge intendáns, skót sapkáját kezében tartva.
Patridge két barátságos arczu urhoz intézte szavait, kik a nagy ablak mélyedésében ültek, mely három festett táblájával a ház homlokzatából kiszögellett.
- Az urak Besz asszonyt hivták, mondá, Besz asszony azonban nincs itthon.
– Hát hol van, Patridge?
– Miss Campbellt kiséri, ki a parkban sétálgat.
Az urak egyikének intésére Patridge méltósággal visszavonult.
Sam és Sib testvérek – tulajdonképen Sámuel és Sebestyén – Miss Campbell nagybátyái voltak.
Régi nemzetségü, a felvidék ősi családjából származó skótok, együttesen százhuszévesek, mindössze tizenöt havi korkülönbséggel az idősb Sam és fiatalabb Sib közt...
Na stiahnutie
2,54 €
Az ?Orinocon fölfelé
Kremor ezredes otthagyja a francia sereget, mikor megtudja, hogy felesége és lánya meghalt egy hajótörésben. Ingóságát legjobb barátjára, Martial őrmesterre bízza, majd hátat fordítva mindennek eltűnik a világban. Lánya, Jeanne de Kremor azonban szerencsés módon túlélte a katasztrófát és hazatér otthonába, ám apját már nem találja ott. Csak néhány évvel később szerez tudomást hollétéről, és indul apja után Dél-Amerikába, a venezuelai San Fernandóba. Miután átkelnek az őrmesterrel az Atlanti-óceánon, nekiindulnak az Orinocón fölfelé, ahol idő közben összeismerkednek két kutatóval, Jean Helloch-val és Germain Paterne-rel. A két tudós az Orinoco folyó forrásvidékét keresik, így együtt folytatják tovább a kalandos utazást a vadregényes tájakon.
Na stiahnutie
2,54 €
Az ?új hazában
A svájci Zermatt család tizenkét éve él a Csendes-óceán egyik lakatlan szigetén. Boldog, nyugodt életük annyira zavartalan, hogy amikor a szigeten kiköt egy angol hadihajó, a család a maradás mellett dönt. A négy fiú közül kettő tart az óvilágba, hogy új telepeseket toborozzanak a gazdag Új-Svájc megalapítására. Visszafelé útjukban azonban az őket szállító angol kereskedelmi vitorlás legénysége fellázad a kapitány ellen. A lázadók a Zermatt fiúkat, a kapitányt és néhány hűséges embert egy lélekvesztőben a vízre tesznek. Hetekig tartó hánykolódás után partot érnek egy sziklaszirten, ahol a közeledő esős évszakot lehetetlen túlélni. Mivel kis csónakjuk összetört, megpróbálnak a sziget belseje felé utat találni a sziklaszirtek között…
Na stiahnutie
2,54 €
Az ?úszó sziget
Ha valamely utazás bajjal kezdődik, rendszerint szerencsétlenül szokott végződni is. Ennek a gyakori tapasztalatnak igazságát bizonyára elismerte volna az a négy művész, akiknek hangszerei szanaszét hevertek a földön. A kocsi ugyanis, amelybe az utolsó vasúti állomásnál kénytelen-kelletlen be kellett szállniuk, éppen az imént fordult fel az út kanyarulatánál.
Na stiahnutie
2,54 €
Az ?úszó város
Ezernyolcszázhatvanhét március 18-án érkeztem Liverpoolba. Úgy volt; hogy a Great-Eastern pár nap mulva New-Yorkba indul s én is vele akartam utazni. De csak puszta kedvtelésből, minden egyéb cél nélkül. Az a gondolat csábított, hogy ezen az óriási gőzösön szeljem át az Atlanti-oceánt. Ebből az alkalomból természetesen meg akartam nézni Észak-Amerikát is, de csak mellékesen. Első volt a Great-Eastern és a Cooper által dicsőített Új-világ csak utána következett.
Na stiahnutie
2,54 €
Bombarnac ?Klaudius
Részlet a könyvből:
«Bombarnac Klaudius, a «XX. század» tudósítója. Tulsó-Kaukázia.
Tiflis.»
Ezzel a czímmel volt ellátva az a távirat, melyet május 13-án való megérkezésemkor kezem-hez adtak Tifliszben.
A távirat szövege a következő volt:
«Bombarnac Klaudius minden egyéb dolgát abbahagyva, folyó hó 15-én az uzun-adai kikötőbe, a Kaspi-tenger keleti partjára érkezik. Itt az európai határ és a mennyei birodalom fővárosa közt levő túlsó-ázsiai vasútvonalra szálljon. Uti tapasztalatait irja le tárczaczikkek alakjában, interviewolja meg a kiválóbb egyéniségeket, a kikkel utközben találkozik és jelentsen minden legcsekélyebb eseményt levélben vagy táviratilag, a jó hírlapi tudósítás pillanatnyi igényei szerint. A «XX.század» számit levelezőjének buzgalmára, értelmességére, tevékenységére és korlátlan hitelt nyit neki.»
Ugyanaznap reggel tehát, a mikor Tifliszbe érkeztem, szándékom volt, hogy ott három hetet fogok tölteni, aztán meglátogatom Georgia tartományait, hirlapom és a mint reméltem, hirlapom olvasói megelégedésére is; így húzta keresztül a villamos drót minden számításomat.
De hát ilyen váratlan fordulatokban bővelkedik egy vándor hirlaptudósító élete!
Akkoriban az orosz vasutak már egybe voltak kötve a potitiflisz-bakui georgiai vonallal.
Hosszas és érdekes utazás után a déli oroszországi tartományokon keresztül, átkeltem a Kaukázuson és azt hittem, hogy ki fogom magamat pihenhetni Tulsó-Kaukázia fővárosában...
És ime a «XX. század» nagyigényű szerkesztősége csak fél napi pihenési időt enged e városban! Alig hogy megérkeztem, kénytelen vagyok tovább utazni, a nélkül, hogy időm volna a podgyászomat csak fel is bontani! De mit lehet ez ellen tenni? Meg kell felelnem a hirlapi tudósítás és az interviewolás modern igényeinek.
Pedig jól előkészültem a transkaukáziai vidékek tanulmányozására és bőven el voltam látva az e helyekre vonatkozó földrajzi és népismei munkákkal. Tessék aztán nagy fáradsággal megtanulni, hogy a turbán alaku prémes süvegnek, a melyet a hegyi lakók és a kozákok viselnek,
«papakha» a neve, és hogy a derékon összeszorított és ránczokba szedett kabátot, a mely oldalt tölténytartókkal van ellátva, némelyek «cserkeszká»-nak, mások «besmet»-nek nevezik!...
Na stiahnutie
2,54 €
Cetvadászok
A ?háromárbocos, ötszáz tonnás Saint-Enoch nevű francia cetvadász hajó Bourcart kapitány vezényletével kifut Le Havre kikötőjéből, hogy a Csendes-óceánon bálnára vadásszon. A derék kapitány és az összeszokott legénység bizakodó, gazdag zsákmányt remélnek. Az általános jókedélyben egyetlen ember nem osztozik, Cabidoulin mester, a hajókádár, aki szentül meg van győződve arról, hogy a Saint-Enochnak ez lesz az utolsó útja, mert mindenképp el fog pusztulni legénységével együtt a matrózlegendákból ismert szörnyeteg, az óriási tengeri kígyó áldozataként.; A czetvadászokban láthatatlan főszereplő lesz a borzalmas teremtmény. Bourcart és derűs legénysége egyre lehangoltabb, tanácstalanabb lesz az út során: alig-alig tudnak néhány bálnát elejteni, a cetek egyszerűen eltűntek, s ha néhányra rá is találnak, azok már mind rémisztő sebekkel borított tetemek csupán. Bourcart és az öreg tengeri medvék tanácstalanok, el sem tudják képzelni, hová tűnhettek a cetek. Egyre több jel utal arra, hogy a borzalmas tengeri szörny garázdálkodása elől menekülhettek északra. A Saint-Enoch is utánuk indul, ám Kamcsatka partjainál szörnyű élmények várnak rájuk: a szemük láttára pusztul el – érthetetlen módon – a velük rivalizáló angol hajó, a Repton, majd a Saint-Enoch ott fut zátonyra, ahol ilyet a térképek nem jeleznek. Az igazi meglepetés akkor éri a derék francia cethalászokat, amikor a „zátony” őrült iramban észak felé sodorja őket, magával ragadva a megrongálódott hajót a tehetetlen és kétségbeesett legénységgel együtt. Végül a Saint-Enoch egy jégmező szélére sodródik, s az emberek szánokon vágnak neki a végtelen hómezőnek. A Saint-Enoch katasztrófája ugyanolyan megmagyarázhatatlan, mint a Repton pusztulása volt. Egyedül a kádármester biztos a válaszban: a tengeri kígyó okozta a vesztüket. ; Vernének ez a magyar fordításban csaknem ismeretlen regénye igazi hajóskaland, vérbeli tengerésztörténet pusztító viharokkal, izgalmas cetvadászattal, tengerbe esett matrózt támadó cápákkal. Az 1902-es Franklin kiadás reprintjének külön értékei Roux rajzai, amelyek híven visszaadják – a minden Verne olvasónak és fiatalnak kedvére való kötet – utánozhatatlan hangulatát.
Na stiahnutie
2,54 €
Fekete ?Indiák
Jókai ?Fekete gyémántok-ja mellett a világirodalom egyik legszebb, legérdekesebb bányászati tárgyú regénye a Fekete Indiák, amely valóságos hőskölteménye a 19. századi skóciai szénbányászok már-már emberfölötti kitartásának, áldozatkészségének.
Tíz esztendővel az aberfoyle-i bánya kimerülése és a művelés beszüntetése után a hajdani bányamester, a jó öreg Simon Ford – aki egész családjával egy elhagyott tárnában él – új „szénfekvetet” fedez föl. Értesíti az egykori igazgatót, a nem kevésbé nemes lelkű James Starrt, aki kapva kap a lehetőségen, a minden eddiginél gazdagabb széntelér föltárásán. Különös balesetek akadályozzák azonban a kutatást, mígnem az öreg Simon fia, a bányász mesterségben atyja hű követője, Harry egy 15 éves leányra bukkan egy kútszerű akna mélyén, aki még soha nem járt a föld felszínén, soha nem látta a nap világát. A Ford család és Starr mérnök – miközben dús szénrétegeket tárnak föl és megalapítják nemcsak az új bányát, de a föld alatti várost, Coal Cityt is megteremtik, – fényt derítenek a titokzatos lány segítségével a szörnyű múltra, az őrült bányarém, Silfax üzelmeinek okaira. E hajdani „vezeklő”, akinek egykoron az volt a dolga, hogy magasra emelt fáklyával élete kockáztatásával égesse el a gyülemleni kezdő sújtóléget, öregkori tébolyában a magáénak tekinti a föld gyomrának kincsét, s a legaljasabb merényletektől sem riad vissza, hogy megakadályozza az új bánya megnyitását, majd Coal City lakóinak boldogulását. Persze a végén minden jóra fordul: sikerül megakadályozni a „rettenetes agg” szörnyű tervét, akinek az unokája, a titokzatos lány feleségül megy a fiatal Fordhoz, Harryhez.
Ez a regény a részletező leírásokban bővelkedő Verne-művek közé tartozik; az író látható élvezettel kalauzolja olvasóit Skócia vadregényes tájain, kedvtelve és hosszasan mutatja be a korabeli szénbányászat mindmegannyi technikai részletét, valóságos földtörténeti előadást tart a kőszén keletkezésének évmilliós folyamatairól, miközben alapos folklór tanulmányt közöl a skót bányászok hiedelemvilágáról. Verne ezúttal sok-sok utópikus gondolatot vet föl, pl. arról ír, hogy a környék lakossága fölüdülés céljából gyakran fölkeresi az egyenletes hőmérsékletű, kristálytiszta levegőjű Coal Cityt, vagy hogy a bányászok szívesebben laknak a tárnákban, semmint a felszínen. Az író hangsúlya azonban most is a nagyszerű, nemes lelkek ártó rossz elleni küzdelmén van. fiatalabb Verne-olvasónak igazi csemege lesz, hiszen a kötet a századforduló óta nem jelent meg magyarul.
Na stiahnutie
2,54 €
Haza, ?Franciaországba
Haza, ?Franciaországba
A regény egy küzdelmes, kemény, de emberi érzelmekkel gazdagon átfont katona karriertörténete. A főhős Natalis, egy parasztgyerek, aki árvaságra jutva, a hadseregben keres menedéket. Előrejutását azonban hátráltatja írástudatlansága. Több évi szolgálat után, szabadsága idejére Poroszországba utazik testvérhúgához, aki egy francia származású családnál szolgál. Nagy örömmel fogadják az ifjú katonát, és a pihenés hetei alatt megtanítják írni-olvasni. A fiú szeretné ha a húga vele együtt hazatérne. Poroszország egy napon hadat üzen Franciaországnak, ezért mindannyiuknak menekülniük kell. A hazafelé vezető út veszélyes és kalandos, melynek végén mégis beteljesülnek az álmok, a hajdani közlegény végül művelt tisztként vonul nyugállományba.
Gil Braltár
Egy tébolyult agyú spanyol úr elhatározza, hogy majmok segítségével elűzi az ellenséges gyarmatósítókat. Az angol helyőrség parancsnoka azonban kihasználva saját csúfságát, visszavonulásra utasítja a támadó állatokat. A humorral finoman átszőtt novella tanulsága szerint, a történet nyomán okulva, az angol kormány mindig a legcsúnyább tábornokát vezényli Gibraltárra.
Na stiahnutie
2,54 €
Kamp ?Ole sorsjegye
Részlet a kötetből:
– Hány óra? – kérdezte Hansen asszony, kiverve a hamut pipájából, melynek utolsó füstkarikája a padmaly sötét gerendáin foszlott szét.
– Nyolc felé jár, anyám – felelt Hulda.
– Nem valószínű, hogy az éj folyamán utasok érkeznek; az idő nagyon rossz.
– Én sem hiszem, hogy jöjjön valaki. A szobáink minden eshetőségre rendben vannak, és én okvetlenül meghallom, ha valaki szólit kívülről.
– A bátyád még nem jött vissza?
– Még nem.– Nem jelezte, hogy ma még visszatér?
– Nem anyám. Joél a Tinn-tóra vitt egy utast és amennyiben meglehetősen későn kelt útra, nem hinném, hogy holnap előtt visszakerül Dalba.
– Igy hát Moelben tölti az éjt?
– Valószinüleg, hacsak Bambiéba nem megy, hogy meglátogassa Helmboe bérlőt.
– És a leányát...?
- Na, igen, Sigridet is, az én legjobb barátnőmet, akit testvérként szeretek! – felelt mosolyogva a fiatal leány.
– Ugy hát zárd be az ajtót, Hulda. Menjünk aludni.
– Csak nincs megint bajod, anyuskám?
Na stiahnutie
2,54 €
Város ?a levegőben
A ?nagy francia álmodót többször is foglalkoztatta az emberi élettér – és vele az urbanizáció – kiterjesztése az egyáltalán nem szokványos régiókba, így a tengerre (l.: Az úszó város, az ÚK nem ismertette) vagy a levegőbe (l.: Hódító Robur, 820904). E regényében azonban egészen másfajta, a technikai civilizációtól érintetlen város képe jelenik meg: a közép-afrikai dzsungelek áthatolhatatlan sűrűjében bukkant rá az író fantáziája egy levegőben épült városra. ; A kalandkereső francia Max Huber és a gyakorlatias amerikai John Cort egy elefántcsont-kereskedő karavánjával indul útnak, hogy több éves kereskedelmi ügynöki munkájuk egyhangúságát egzotikus kirándulással színesítsék. Három hónapig utazgatnak az ősvadonban, amikor az annyira remélt izgalmas és rendkívüli esemény bekövetkezik: a megvadult elefántcsorda eltiporja a karavánt, összezúzza minden úti készségüket. Huber, Cort és a Khamis nevű, igen derék szerecsen kalauz csak a puszta életét mentheti meg, mindenüktől megfosztva maradnak a Kongó folyó egyik mellékágát övező őserdőben. A három elszánt férfi – és egy, általuk az emberevőktől megmentett néger kisfiú – útnak indul, hogy elérjék az Ubangi folyót, amelyen letutajozhatnak a Kongó menti európai telepekre. Viszontagságos vándorlásuk során rábukkannak az évek óta eltűntnek hitt Johansen dokor nyomaira, aki egykoron azért érkezett e vad vidékre, hogy megfejtse a majmok „beszédének” titkát. Kiszolgáltatott helyzetükben persze gondolni sem mernek a német professzor fölkutatására, a maguk életét mentik a tutajon, mígnem egy váratlanul előbukkanó zuhatagnál szerencsétlenül járnak. Mikor a zuhanás után a három férfi föleszmél, különös helyen találja magukat: a levegőben. A vagdi törzs ugyanis a dzsungel sűrű fáinak lombkoronáján, az ágak, liánok szövedékén alakította ki a maga sajátos, primitív városát; megmentőik – a furcsa beszélő „majmok” – ide hozták Hubert, Cortot, Khamist és a kis bennszülött fiút. A vendégszerető, jámbor „népség” jól tartja a szerencsétlenül jártakat, csak épp nem ereszti őket további útjukra. S miközben ezek a szökés terveit fontolgatják, meg kell bizonyosodniuk, hogy igenis léteznek a majom és az ember közötti félállapotot megtestesítő beszélő lények; királyuk pedig nem más, mint az eltűntnek hitt Johansen doktor. Egy mámorba fúló vagdi népünnepély káoszát kihasználva sikerül elérniük az Ubangi folyót, egyetlen reményüket a szabadulásra. ; A regény alaphelyzete számos Verne-regényből ismerős: főszereplői a civilizációtól ezer kilométerekre, a maguk erejéből kell hogy megküzdjenek életben maradásukért a természet erőivel, a vadakkal és a bennszülöttekkel, miközben rengeteg tapasztalatra tesznek szert, testközelből ismerik meg a közép-afrikai flóra és fauna jellegzetes egyedeit, s fölismerik, hogy az ősvadonban csak magukra számíthatnak: erejükre, kitartásukra és áldozatos segítőkészségükre. A nemes emberi tulajdonságok a dzsungelben is átsegítik a veszedelmeken a hősöket. – Izgalmas meseszövésű, sok természetismereti tudnivalót hordozó kalandregény, amelynek hasonmás kiadását az eredeti hangulatot árasztó Roux-metszetek illusztrálják.
Na stiahnutie
2,54 €