Caroline Wallaceová

Miután gyermekkori barátja elárulja, a rómaiak pedig - hamisan - az új helytartó meggyilkolására tett kísérlettel vádolják, a gályarabságra ítélt zsidó nemes, Júda Ben Hur megfogadja, hogy bosszút áll a rómaiakon és volt barátján, Messalán. Egy názáreti áccsal történt véletlen találkozás azonban más úton indítja el. Minden idők egyik legkelendőbb története, Lew Wallace Ben Hur: Egy messiási történet című műve milliókat ejtett rabul és kápráztatott el világszerte - mind nyomtatásban, mind a filmvásznon. A klasszikus regény ódivatú prózáját Lew ükunokája keltette új életre a mai olvasók kedvéért. Júda Ben Hur palotájának tetőteraszáról nézi, ahogy honfitársai a Jeruzsálembe bevonuló új helytartót heccelik. A katonákat és csillogó fegyvereiket lenyűgözve csodáló ifjú kihajol, kinyújtott kezével a mellvéd cserepeire támaszkodik. Egy meglazult cserép lezuhan, és a levegőt átszelve egyenesen Valerius Gratus homlokának csapódik. Júda, akit azonnal letartóztatnak a helytartó ellen megkísérelt merénylet vádjával, gyermekkori barátjához fordul segítségért. Messala azonban, akibe a Júdeától távol töltött évek alatt belenevelték a római tanokat, elárulja őt, és elintézi, hogy tárgyalás nélkül, azonnal súlyos ítéletet mondjanak ki rá, anyját és húgát pedig igazságtalanul börtönbe zárják. A gályarabságra ítélt Júda megfogadja, hogy egy napon majd visszatér és bosszút áll. Amikor azonban követni kezd egy ácsot, akiről úgy véli, harcolni fog a rómaiak ellen, rá kell ébrednie, hogy Krisztus útja nem a földi bosszú. Carol Wallace a Ben Hur: Egy messiási történet című, 1880-ban megjelent regény szerzőjének, Lew Wallace-nak az ükunokája. Carol több mint húsz könyvet írt. Legutóbbi műve egy történelmi regény: Leaving Van Gogh - Van Gogh elhagyása. A To Marry an English Lord (Egy angol lord felesége) című kötetnek pedig társszerzője. Carol a Princeton Egyetemen, illetve a Columbia Egyetemen szerzett diplomát. Lewis "Lew" Wallace (1827.február 10. - 1905. február 15.) Indianából származó amerikai ügyvéd volt, a polgárháború idején unionista tábornok, majd Új-Mexikó kormányzója, politikus, diplomata és író. Több regényt és életrajzot írt, ismertségét leginkább mégis a XIX. század legnagyobb hatású könyvének tartott, a népszerűségi listákat páratlanul sokáig vezető történelmi kalandregényének (Ben Hur: Egy messiási történet) köszönheti.

Chceme-li, aby náš život měl šťastný konec, musíme najít jeho začátek. Marta je ztracená. Je ztracená od chvíle, kdy ji jako miminko našli v kufru ve vlaku. Od té doby čeká v kanceláři ztrát a nálezů na liverpoolském nádraží. Je to už šestnáct let a Marta, které dali jméno Ztracená, stále doufá, že se o ni někdo přihlásí. Celou dobu Martu vychovává žena zvaná Matka, bigotní manipulativní tyranka, pro niž jsou všechny příjemné stránky života jen dílem Satana. Navzdory tomu si Marta zachová ničím nezkalenou víru v dobro a málem na svou naivitu doplatí, ale s pomocí přátel nakonec dokáže nástrahy zlého světa překonat. Na první pohled fantaskní příběh, který se odehrává prakticky celý na liverpoolském nádraží sedmdesátých let, se mohl docela dobře stát. Autorka stránky své knihy zaplňuje svéráznými hrdiny a napínavými dějovými linkami, ať už je to vzrušující nález kufříku údajně obsahující předměty skupiny Beatles, či objevování tajuplných chodeb pod městem, a jak sama přiznává, její kniha je „milostným dopisem městu Liverpool“. A především je to příběh hledání vlastní identity. Je to příběh ztrát a nálezů. Příběh podobající se pohádce, viděný čistýma očima dívky, která si dokázala vytvořit svůj vlastní magický svět mezi zdmi rušného nádraží, mikrosvět, v němž čtenář spolu s Martou a jejími přáteli objevuje celý vesmír.