Szabolcs Wekerle

Simon, a fiatal amszterdami fodrász az apjától örökölt szalonban dolgozik, semmi hajlandóságot nem mutatva arra, hogy kedvesnek tűnjön, sőt, még a ZÁRVA-táblát sem fordítja meg mindennap. Egyhangú élete egy csapásra megváltozik, amikor egy csoport szellemi fogyatékos gyerek úszásóráin kezd segédkezni anyjának, majd egy nap hajvágást kér tőle egy szalmaszőke író, aki történetesen egy fodrászról tervez regényt írni. A férfi nemcsak a fodrászkellékek nevére, de Simon apjának történetére is kíváncsi, aki az akkor már várandós feleségét hátrahagyva felszállt egy Gran Canariára tartó repülőgépre, és soha nem tért vissza. Cornelis neve szerepel az 1977-es tenerifei repülőgép-szerencsétlenség áldozatainak listáján – de mi van, ha mégsem halt meg? Simon megszállottként veti bele magát a kutatásba, anyját és nagyapját is bevonva próbálja kibogozni a katasztrófa részleteit és feldolgozni végre az apja hiányát, miközben egyre szenvedélyesebben vágyakozik valaki után, aki képtelen viszonozni az érzéseit. Az író mindeközben szorgalmasan alkot – még az is lehet, hogy amit olvasunk, néhol csak az ő képzeletének szüleménye. A borbély fia fordulatos regény a gyászról, az újrakezdésről, a családi kapcsolatok és a vágy erejéről. Nem csupán az én- és apakeresés, de az alkotás magával ragadó története is, amely elmossa a határt jó és rossz, igaz és hamis, valóság és fikció között. „Az emberek csak úgy csinálnak dolgokat. A dolgok csak megtörténnek. És kész.” „Bakker eddigi legjobb könyve!” – J. M. Coetzee

Minden eddigitől eltérő madárhatározót tartasz a kezedben. Az eddigi madárhatározók ugyanis kivétel nélkül az évszázadok alatt kialakult tudományos besoroláson alapulnak, amelyben a madarakat családokba, rendekbe, nemzetségekbe osztják. Ez logikusnak tűnik, ám nem az. Nico de Haan, a Holland Madárvédő Társaság nagykövete megalkotta ezt a határozót, amelyben bizonyos jellemzők alapján gyorsan megtalálhatók a különböző madárnevek. Kereshetünk színre, viselkedésre, alakra és élőhelyre. Ezenkívül azonnal látható, hogy az észlelt madár jól, kevésbé jól vagy éppen nehezen meghatározható. Jelen kötet célja, hogy felkeltse az olvasók érdeklődését a körülöttünk élő összes madár iránt. Mindegy, hogy a természetben túrázunk vagy a kertünkben ülünk: a könyv segítségével a madarak bárhol könnyen és gyorsan azonosíthatók. Ha pedig az ember tudja, milyen madarat néz éppen, máris sokkal élvezetesebb a madárfigyelés! A Nico de Haan által kieszelt új rendszernek és a remek madár- és természetfestő, Elwin van der Kolk illusztrációinak köszönhetően tényleg gyerekjáték lesz a madárfelismerés! FIGYELEM! Dr. Csörgő Tibor ornitológus a madarak külsejének leírását a Magyarországon megfigyelhető egyedekhez igazította, és feltüntette, ha a madárfajok Hollandiában, illetve Magyarországon való előfordulásában különbségek vannak. Reméljük, jelen kötet a magyar madárkedvelők számára is hasznosnak bizonyul.

Az érzékeny és intelligens Mary Shelley 1816 nyarát szerelmével, a költő Percy Shelley-vel és mostohahúgával, Claire-rel tölti Lord Byron és John Polidori házában a Genfi-tónál. A társaság tagjai között rivalizálás, féltékenység és szexuális vágy teremt különös feszültséget. Egyik este zivatar tombol odakint, a barátok laudánummal fűszerezett bort isznak a tűz mellett, és kísértethistóriákkal szórakoztatják egymást. Lord Byron azt javasolja, mindegyikük írjon egy szellemtörténetet, Mary pedig elszántan lát munkához: felidéz egy néhány évvel azelőtti skóciai nyarat, amit barátnőjével, Isabellával töltött. A két vakmerő lány különleges fantáziavilágot teremtett, és annyira beleélték magukat a játékba, hogy néha már maguk sem tudták megkülönböztetni, mi a képzelet, és mi a valóság, és szentül hitték, hogy szörnyetegek leselkednek rájuk. A nők számára nem sok lehetőséget tartogat a 19. század elejének szigorú szabályokkal teli világa. Mary szeretőként, anyaként és alkotóként is próbál helytállni, és miközben újra elmerül emlékeinek és látomásainak világába, megalkotja a világirodalom egyik legkülönösebb és leglenyűgözőbb horrormeséjét, Frankenstein szörnyének történetét.

A valaha ünnepelt író, M. legnagyobb sikerét Jan Landzaat titokzatos eltűnéséről szóló regényével aratta. A középiskolai történelemtanárnak az után veszett nyoma, hogy viszonyt folytatott meseszép tanítványával, utoljára annál a nyaralónál látták, ahol a lány és annak új barátja töltötte a téli szünetet. A regény bestseller lett, és a nemzetközi áttörést is meghozta M.-nek, akinek azonban most, karrierje végén egyre inkább a feledés az osztályrésze. Ez persze nem vonatkozik rejtélyes alsó szomszédjára, aki folyamatosan szemmel tartja M.-et. De vajon mi köze a hírhedt eltűnési ügyhöz?