Alma Mater Zala

2011. decemberében háromnapos tisztelgő konferenciát rendeztek Budapesten Karády Viktor - azaz Viktor karady - 75. születésnapja alkalmából. Az MTA külső tagja a tudományos élet másik jelesével - Hadas Miklóssal - "Futball és társadalmi identitás" címmel egy tanulmányt tett közzé a Replika folyóirat 1995. évi 17/18. száma 89-119. oldalán. Itt a következőket írják a Nagy Honvédról: "...A rendszer legkedvesebb csapata kétségkívül az egykori Kispest újjászervezése révén megszülető Honvéd lesz... a profiliga 1926-os megalakulásától a fordulat évéig az első osztályú bajnokság alsó régiójában foglal helyet. 1949-ben a legjobb játékosok átirányításával azonban a rendszer vezetői a mindenkori magyar futballtörténelem legjelentősebb együttesét hozzák létre: a Honvéd az adott időszakban valószínűleg a világ legjobb csapatának tekinthető..." Sajnálatos, hogy a fenti megállapításokból - azon kívül, hogy a Nagy Honvéd volt a világ legjobb csapata - semmi sem igaz.

1947. július 25-én este nyitották meg a Vasas Vilma királynő úti klubházát. Rákosi Mátyás beszéde után Fazekas Dezső dr., az FTC ügyvezető elnöke emelkedett szólásra. Köszöntőjét így zárta: - Szeretjük és szeretni fogjuk a Vasast a pályán és a pályán kívül, ezt megígérhetem. De mint ferencvárosi vezető, azt is megígérem, hogy ahol érjük, ott verjük meg őket... Nos, ez az a beszéd, amelyet jobb lett volna nem elmondani. Az Üllői út másfél évtizedre a leghevesebb sportcsatározás színtere lett. A játékban nemcsak labdarúgók, edzők és szurkolók hanem politikusok is részt vettek. Az FTC pályán 1960-ig két rendszer folyamatosan gyűrte egymást. Népi-urbánus futballcipőben. Az ötvenes évek labdarúgását bemutató trilógia (A Nagy Honvéd, A futball aranykora) záró kötete hozza az FTC 1945 és 1957 közötti mérkőzéseit, az első csapat játékosainak adatait, interjút közöl Rudas Ferenccel, Fenyvesi Mátéval, Friedmanszky Zoltánnal, Springer Miklóssal, Gyenes Andrással és Horváth Pállal.