András Kaptás (magánkiadás)

A Singularity 2148 trilógia befejező része. A robot tudta hova kell szúrni. A parancsnok szinte percek alatt elvérzett. Az orvosi gép még életben tartja őt, de ki tudja meddig … ki tudja magához tér-e valaha ... Susan a drogokhoz nyúl, Charlotte a veled töltött pillanatokba kapaszkodik, míg te a közös jövőtök álmába. Közben JOS, a vörös bohóc digitális szellemként kísérti az állomást. Míg a 250 éves szkafanderedből kiszerelt computer múltadról olyan titkokat fed fel, ami alapjaiban borít fel mindent.

A Singularity 2148 kisregény trilógia első része. Születtél 2110-ben Bostonban. Ez minden, amire emlékszel előző életedből. Több, mint két évszázadot sodródtál az űrben holtan. 1000 csillagászati egységre a naptól, az Oort felhőben, az ember által lakott világ peremén kapnak el, és élesztenek újra egy luxusélelmiszert előállító űrállomáson, ahol összesen három ember él, és dolgozik. Az évszám 2384. Évszázadok alatt a technológia sokat, de az ember maga alig fejlődött. Biológiai szükségleteink, érzékeink, vágyaink, félelmeink szolgái voltunk, és leszünk mindig is. Fejlett gépeink meg a mi szolgáink. Kivéve egy űrbányász robotkolónia, ami 2148-ban felszabadult minden emberi irányítás alól. Ők, akik úgy hívják magukat, a Szingularitás, nem szolgálnak senkit. A Szingularitás szabad, és messzibbre jutottak, mint bárki...