Argument

"A kötet Dávid Gábor Csaba több mint harminc éven át folytatott Wesselényi-kutatásainak eredményeit tartalmazza. Vizsgálódásaink középpontjában Wesselényi Miklós Balitéletekről című röpirata áll: bemutatja a mű keletkezési körülményeit, szerkezeti és formai sajátosságainak előképeit, foglalkozik a szerző eszmerendszerének gondolati előfutáraival, Wesselényivel, a nemzetnevelővel és a szépíróval, valamint az "árvízi hajós" vallásosságával, továbbá az Oszmán Birodalomról kifejtett nézeteivel. Igazi szenzáció Wesselényinek az Erdélyről és Magyarországról írt Honismertetése, mely itt jelenik meg először. Kötetünk szövegkritikai kiadásban közli Wesselényi mai értelemben vett szépírói műveit, a nyomtatásban megjelent két Ségurfordítást, a hagyatékban megtalált mesét (Mese az indulatokról / A Farkas s a bárány) és a Naplójába két változatban bejegyzett epigrammát. Gondos elemzésük során Dávid mind a mesében, mind az epigrammában egyszerre tudott bibliai és aktuálpolitikai indíttatást kimutatni." (a Kiadó)

"Ezennel átnyújtok a zene barátainak egy útmutatást a harántfuvola játékához. Azon fáradoztam, hogy az alapelemektől kezdve mindent világosan megtanítsak, ami ennek a hangszernek a játékához szükséges. - Ezért némileg hosszasabban belebocsátkoztam a zenei gyakorlatban megmutatkozó ... Folytatás ›› jó ízlésről szóló tanításokba is." Quantz munkája egy fontos sorozat elindítója. Megjelenése után négy éven belül látott napvilágot Carl Philipp Emmanuel Bach billentyűsiskolája, a "Versuch über die wahre Art das Clavier zu spielen" és Leopold Mozart hegedűiskolája, a "Gründliche Violinschule." A "Fuvolaiskola" sokkal több annál, mint amit a címe ígér: a fuvolajátékon kívül bevezet a korabeli zenészi lét legfontosabb kérdéseibe, és abba is, milyen a jó zene, és milyen a jó zenész. A könyvnek alig egytizede foglalkozik a fuvolajáték szorosan vett technikájával: szájtartással, fúvásmódokkal, ujjrendekkel. A többi, nagyobbik rész óriási tapasztalaton alapuló elvi és gyakorlati útmutatást ad arra, hogyan is játsszunk egy francia adagiót vagy olasz allegrót, milyen díszítések illenek legjobban egy érzelmes dallamhoz vagy egy szemtelen gigue-hez. Túl ezen, hogyan is játsszunk úgy egy zeneművet, hogy általa elérjük azt, ami "a zenében a legfontosabb: hogy megindító és tetszetős legyen." A(z) Fuvolaiskola (Könyv) szerzője Johann Joachim Quantz.

A magyar himnusz mindannyiunk kiemelt szellemi öröksége: nemzeti imádságunk, mely a magyarság mindenkori összetartozását hivatott jelképezni. Kölcsey Ferenc költészeti remeke (a Hymnus), e kiemelkedően megrendítő költemény, s Erkel Ferenc ehhez írt pályaműve (a Hymnusz) közösen alkotja azt a kulturális-szellemi-vallási hármas-egységet, melyet mindannyian csak himnuszként, a magyarság féltve őrzött unikális kincseként emlegetünk. Ennek 'artefaktumai', vagyis a kéziratos vers és a zenemű kottapéldánya is az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeiben találhatók, ott ereklyeként őrzöttek. Mindkét dokumentum fennmaradt eredetije külön-külön is felbecsülhetetlen irodalom- és zenetörténeti érték. Az Országos Széchényi Könyvtár és az Argumentum kiadó közös vállalkozása 2017. január 22-re időzítve jelenik meg, egyedülálló módon, hiszen kötetünk négy, hézagpótló nagytanulmányban igyekszik összegezni mindazt, amit ma ezen együttesről a kutatások mai állása szerint hitelesen tudhatunk. Mindezt színes, képes albumban, zenei DVD-melléklettel. A kötetben az európai nemzeti himnuszokról - történelmi távlatból, de a jelenig tartóan - Voigt Vilmos értekezik. A magyar romantika egyik legnagyobb költőjének versét s annak lehetséges forrásait, illetve helyét az életműben (és a haza és haladás gondolatában) Szabó G. Zoltán alapos tanulmánya részletezi, elemzi, mely írás nem pusztán a magyar irodalom és történelem talán egyik legismertebb költői művéről mond el mindent érdemlegesen, de annak fogadtatását és utóéletét is górcső alá veszi. Az Erkel-féle megzenésített Hymnuszról s általában a zeneműről Bónis Ferenc egy korábbi, most újabb adalékokkal is kibővített írása szól, a kötetet pedig Riskó Kata tanulmánya zárja, mely Erkel művének keletkezését, stíluselemeit és későbbi hagyományozódását vizsgálja, miközben a zenemű körüli pályázat történelmi részleteibe is beavat. Kötetünket zenei válogatás is díszíti, melynek anyagát szintén Riskó Kata válogatta.

A magyar himnusz mindannyiunk kiemelt szellemi öröksége: nemzeti imádságunk, mely a magyarság mindenkori összetartozását hivatott jelképezni. Kölcsey Ferenc költészeti remeke (a Hymnus), e kiemelkedően megrendítő költemény, s Erkel Ferenc ehhez írt pályaműve (a Hymnusz) közösen alkotja azt a kulturális-szellemi-vallási hármas-egységet, melyet mindannyian csak himnuszként, a magyarság féltve őrzött unikális kincseként emlegetünk. Ennek 'artefaktumai', vagyis a kéziratos vers és a zenemű kottapéldánya is az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményeiben találhatók, ott ereklyeként őrzöttek. Mindkét dokumentum fennmaradt eredetije külön-külön is felbecsülhetetlen irodalom- és zenetörténeti érték. Az Országos Széchényi Könyvtár és az Argumentum kiadó közös vállalkozása 2017. január 22-re időzítve jelenik meg, egyedülálló módon, hiszen kötetünk négy, hézagpótló nagytanulmányban igyekszik összegezni mindazt, amit ma ezen együttesről a kutatások mai állása szerint hitelesen tudhatunk. Mindezt színes, képes albumban, zenei DVD-melléklettel. A kötetben az európai nemzeti himnuszokról - történelmi távlatból, de a jelenig tartóan - Voigt Vilmos értekezik. A magyar romantika egyik legnagyobb költőjének versét s annak lehetséges forrásait, illetve helyét az életműben (és a haza és haladás gondolatában) Szabó G. Zoltán alapos tanulmánya részletezi, elemzi, mely írás nem pusztán a magyar irodalom és történelem talán egyik legismertebb költői művéről mond el mindent érdemlegesen, de annak fogadtatását és utóéletét is górcső alá veszi. Az Erkel-féle megzenésített Hymnuszról s általában a zeneműről Bónis Ferenc egy korábbi, most újabb adalékokkal is kibővített írása szól, a kötetet pedig Riskó Kata tanulmánya zárja, mely Erkel művének keletkezését, stíluselemeit és későbbi hagyományozódását vizsgálja, miközben a zenemű körüli pályázat történelmi részleteibe is beavat. Kötetünket zenei válogatás is díszíti, melynek anyagát szintén Riskó Kata válogatta.