Budapesti Történeti Múzeum

"A hasonló címmel a Budapesti Történeti Múzeumban és a Mátyás-templomban megnyílt kettős kiállításhoz megjelent tanulmánykötet és katalógus eddig nem látott alapossággal dolgozza föl az emblematikus jelentőségű templom történetének minden aspektusát. A csaknem 800 oldalas, egyedülálló képanyaggal illusztrált kötet hatvan tanulmánya és 376 tárgyleírása fényesen bizonyítja Mindszenty bíboros 1947-ben mondott szavait: ""Ez a szentegyház az ország szíve, ezt a szerepét a történelem folyamán szüntelen megőrizte."" ""Vannak épületek, amelyek különleges helyet foglalnak el az őket építő nemzetek szívében. Ezek az építmények az idők során megbízható tájékozódási ponttá válnak, jelképpé nőnek. Számunkra ilyen a budavári Nagyboldogasszony-templom, mely nemzetünnkel együtt élte végig történelmünk fordulatait. Békéből és háborúból, gyarapodásból és kifosztásból éppúgy kivette részét, mint a hívek, akik a falai közt imádkoztak. Elődeink építették és bővítették, a vészterhes idők feldúlták vagy más, méltatlan célokra használták, Isten budavári háza mégis átvészelte a megpróbáltatásokat. Minden ostrom és tűzvész után megújult. Újjáépítettük, mert nekünk, magyaroknak mindig többet jelentett felszentelt falaknál: évszázadokon keresztül a magyarság lelki-szellemi egységét szimbolizálta. A keresztény kultúra és a magyar történelem összefonódását bizonyítja, hogy ez az épület egyszerre lehet a magyar nemzetet ezer éve oltalmazó Nagyboldogasszony, valamint a keresztény Európa határait védelmező Hunyadi Mátyás temploma. Ez a szellemiség emlékeztet bennünket a nagy király igazságára: "" Az isteni szolgálatra bármilyen idő alkalmas, és mindaz, amit a haza érdekében tesz az ember, nem egyéb, mint Isten szolgálata."" Hiszem, hogy mi, ma élő magyarok, akkor lehetünk hűek elődeinkhez, ha nemcsak az emléküket őrizzük meg, hanem elveiket magunkévá téve a 21. században is megtaláljuk a módját Isten és a haza szolgálatának. Mindehhez azonban azt a lelkületet is újjá kell építenünk magunkban és az egész nemzetben, amely ezt a templomot a pusztulás után újból és újból a magasba emelte. Kívánom, hogy a kiállítás megtekintésével, a kiadvány tanulmányozásával mindannyian megerősödhessünk ebbéli meggyőződésünkben."" (Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke)"

"Az elmúlt évtized technológiai fejlesztéseinek köszönhetően, már az internetfelhasználók száma napról napra nő, a világhálón hozzáférhető tartalmaknak, közösségi felületeknek egyre nagyobb számú a közönsége, amely mind hosszabb ideig és rendszeresebben van "online", azaz a netre kapcsolódva. Erre a jelenségre a múzeumoknak is reagálni kell különböző online csatornák kialakításával. Egy reprezentatív, állandóan frissülő, tartalmas honlap, a közösségi oldalakon való jelenlét és kommunikáció, saját mikroközösség és rajongótábor építése ma már a konzervatív értékeket képviselő, nagy múltú intézmények számára is létkérdés. A Street Fashion Budapest projekt célja -a MADOK (a ma dokumentációjára létrehozott program) kísérleti mintaprojektjeként- egy online archívum létrehozása, melyet a wikinómiai rendszerekhez (például wikipédia) hasonlóan magánemberek építenek. (...)" (részlet a könyvből)

A 19. század első felének bútorstílusai, az empire, a biedermeier és a neorokokó mindmáig a legnépszerűbb lakberendezési stílusok közé tartoznak Magyarországon. Keletkezésük, jellegzetességeik, váltakozásuk és együttélésük problémái az iparművészet-történet kutatóit már egy bő évszázada foglalkoztatja. Az 1800-1850 közti magyarországi bútorművészet bemutatására több mint 200 tárgy: bútorok, céhládák, órák, nép bútorok, asztalos- és lakatosrajzok, valamint enteriőrábrázolások színes fényképével és szakszerű leírásával vállalkozik e tanulmánykötet és katalógus. A kiadvány a Budapesti Történeti Múzeum "Empire és biedermeier bútorművészet Magyarországon" című kiállításának (2011. december 16. - 2012. május 2.) katalógusa.