Csemadok

Ha a Csallóköznek mint tájnak volt igazi ismerője, leírója, megismertetője, akkor az Marczell Béla volt. Ennek a tájnak s népének mindenese volt: szeretve tisztelt tanár úr, néprajzi gyűjtő, folklorista, muzeologus, kulturális intézmények alapítója, működtetője, önmagában is intézmény. A Csallóköz falvaiban részben még élő, vagy megváltozott népszokások gyűjtése és vizsgálata lett a fő kutatási területe. Ez a munka, különösen a gyűjtés nem volt könnyű, ám Marcell Béla igaz embersége előtt kinyíltak az emberek, szívesen mondtak el olyat is, melyet másnak biztosan nem, így ez a gyűjtés és annak eredménye szinte teljesnek mondható. A Csallóköz huszonhat falujából 104 adatközlőtől valóban jelentős anyagot gyűjtött össze. A népszokások gyűjtésével párhuzamosan gyűjtötte a népi hiedelemvilágra vonatkozó állításokat is.

Kötetünkben három helytörténész közös, az első világháborús csallóközi császári és királyi hadifogolytáborok történetét bemutató vállalkozását adjuk közre. Horváth Lajos a Somorján, míg Nagy Attila a Dunaszerdahelyen, illetve Varga László a Nagymegyeren kialakított hadifogolytáborok - és a mellettük létrejött katonai temetők - pontos és hiteles forrásokra támaszkodó képét tárja elénk. A kötet nagy erénye, hogy nem csak az írott forrásokra támaszkodik, hanem számtalan olyan fotót is közöl, amelyek nagy többségét lényegében először láthatja az érdeklődő olvasóközönség.