DUNA INTERNATIONAL KÖNYVKIADÓ strana 2 z 2

A drámai mű a magyar történelem több, mint fél évszázados eseményeiből tár fel jelentős történeteket. A mű teljes valóságában megmutatja Albert német-római császár, s magyar király uralmával az 1437-ben kezdődő eseményeket, Habsburg Mária és II. Lajos magyar király házasságkötésének 1521-ben bekövetkező idejéig. E dráma a történések időrendjével és térbeli kiterjeszkedésével történelmi ismereteinket személyes élményeink részévé kívánja tenni.

A Nagy Csaták könyvsorozat magyar csatákat tartalmazó kötetei az eddigiektől eltérően nem kronologikus rendben jelennek meg. A kötetben szereplő csaták: A magyar királyi Gyorshadtest 1941. évi ukrajnai csatái Csaták a Donnál. A magyar királyi 2. honvéd hadsereg 19421943. évi hadműveletei A magyar 1. hadsereg 1944. évi támadása a Kárpátok előtt. A megjelenő új kötetek a magyar hadtörténelem nagy csatáit és az azokhoz kapcsolódó hadműveleteket a legújabb kutatási eredmények alapján tárják az olvasó elé. Reményeink szerint nemzeti történelmünk hadieseményeivel kapcsolatban az itt megjelenő írásoknak évtizedes és évszázados tévhiteket sikerül eloszlatni. A hadműveletek eseményeinek, a korszak viszonyainak jobb megértését a térképek mellett a parancsnokokról, tisztekről, közkatonákról, a korabeli fegyverekről, egyenruhákról, kitüntetésekről és megannyi egyéb kép, festmény és metszet teszi könnyebbé, szinte filmszerűvé.

A kötet az 1849. évi magyar függetlenségi háború nyolc fontos összecsapását és várostromát mutatja be. Elsőként a délvidéki szerb ellenállás jelképének számító szenttamási sánctábor négy ostromának történetéről olvashatunk. Ezt követi a magyar hadtörténelem egyik legsikeresebb hadjárata, az 1849. április eleji gödöllői hadművelet, majd a tavaszi hadjárat lezárást jelentő budai ostrom bemutatása. Részletesen olvashatunk a szabadságharc egyik leghosszabb, végül magyar sikerrel záruló ostromműveletéről, Arad bevételéről. A nyári hadjárat sorsdöntő összecsapásai közül Görgei és az orosz fősereg 1849. július 15-17. közötti háromnapos váci csatáját, majd a Petőfi halála miatt híressé vált július 31-i segesvári ütközetet mutatja be a kötet. A szabadságharc utolsó magyar sikere az augusztus 3-i komáromi kitörés volt; ennek bemutatása után a szabadságharcot katonai értelemben eldöntő augusztus 9-i temesvári csata történetével ismerkedhet meg az olvasó. A kötetet több, első ízben publikált kép teszi még értékesebbé.

A nagy csaták sorozat tizenötödik kötete a magyar honvédsereg első komoly győzelmétől, a perlaszi szerb sánctábor 1848. szeptember 2-i bevételétől, az 1849-es nagyszebeni ütközetig öleli fel a szabadságharc hadműveleteit. A könyvben olvashatunk a sikeres pákozdi és schwechati csata hadmozdulatairól, a főváros feladása utáni feltámadásról a szolnoki és ceglédi ütközetben, Guyon Richárdról, a magyarnak ángol oroszlánjáról. A kötetben megelevenednek Répásy Mihály ezredes, Perczel Mór tábornok, Henryk Dembiński altábornagy, Görgei Artúr tábornok és Bem apó haditettei.