Enzír

Gabriela Le Bon különleges képességgel rendelkezik. De nem volt ez mindig így. Kislányával és megrázó múltjával érkezik a nyári művésztalálkozót tartó Chevon kastélyba. Keresi elveszett szívét, lelkét, önmagát. Múltja erős szállal köti ehhez a varázslatos helyhez, és a családhoz. De vajonmiért hajol fölé a Chevonok óvó karja? Miért támogatja szokatlan égi segítség? És miért akarja felújítani a belső kastély kiégett kápolnáját? Miközben végigkísérjük az útján, mindnyájan sejtjük, az igazi kápolna belül feszül, lelkünk mélyén. Ragyogásához fel kell vállalnunk tehetséget, használnunk képességet és tudást. Tanúságot kell tennünk hitből és bátorságból. De legelőször is szeretnünk kell, igazán.

Raphaela Klen nem hiszi, hanem tudja, hogy Isten létezik. A férjének, és annak szeretőjének szokatlan halála után megoszlanak róla a vélemények. A környezete titokzatos lénynek tartja, aki más, mint a többiek. Kiismerhetetlen. Vajon élnek-e angyalok fizikai testben a Föld nevű bolygón? És, ha igen, mit keresnek itt? Peter Horn ennek a kérdésnek a megválaszolásával küzd élete eddigi legnehezebb négy évszakában, melyben mindent elveszíthet: családot, szerelmet, életet. De talán éppen a küzdelemmel van a baj. Vannak kérdések, amelyekre nem kaphatunk választ, csak ha túl tudunk lépni az elme és a fizikai világ törvényeinek határain. Hosszú út ez, de ki van világítva, ha észrevesszük a jeleket, melyeket mi magunk helyeztünk el, hogy végül hazataláljunk rég elfeledett otthonunkba. Egy varázslatos történet, mely visszakérdez legbensőbb önmagunktól, szembesít, megró, tanít és megsegít, miközben a szellemi és fizikai világ egymásba mosódott útvesztőiben elkalauzol a csodálatos indigó gyerekek különleges világába. Mégis rólunk szól. Találkozásainkról, válásainkról, próbatételeinkről, boldog pillanatinkról, fájdalmainkról és bátorságunkról. Egy varázslatos történet, mely visszakérdez legbensőbb önmagunktól, szembesít, megró, tanít és megsegít, miközben a szellemi és fizikai világ egymásba mosódott útvesztőiben elkalauzol a csodálatos indigó gyerekek különleges világába. Mégis rólunk szól. Találkozásainkról, válásainkról, próbatételeinkről, boldog pillanatinkról, fájdalmainkról és bátorságunkról.

Raphaela Klen does not believe but knows that God does exist. After the death of her husband and his lover the opinions about her are varied. The neighbourhood considers her a mysterious creature, who is different from the others. Impenetrable. Do angels live on the planet Earth in physical body? And if they do, what do they do here? Peter Horn is struggling with answering this question in the most difficult four months of his life, in which he can lose everything: family, love, life. But maybe it is the struggle itself that is a problem. There are questions that cannot be answered only if we can step over the limits of the laws of the mind and the physical world. This is a long road but it is hit, if we notice the signs that we placed ourselves in order to finally arrive at our long forgotten home. This is a magical story which asks questions from ourselves, confronts us, reprimands, teaches and helps us while taking us by the hand leading us through the murky maze of the intertwined domains of the physical and spiritual worlds into the unique world of the wonderful indigo children. Yet it is all about us. It is about our meetings and separations, our quests, our happy moments, our pains and our braveness.

Staras maljuna akvoturo meze de mirakla kamparo, en speciala krucigo de tempokoridoroj. Same mirakla virino logas gin, kiu ne bezonas multe al la vivo, kiu estas tuta ankau en si mem. Si estas la sola ciloke, kiu sajnas konstanta, cio alia sangas daure. En tiu ci akvoturo renkontigas pasinto kaj estonto, vereco kaj mensogo, peza kaj facila. Ci tie renkontigas Moira kaj Adamo, por elmovi vere la mondon el siaj kvar anguloj. Kaj la kvar angulojn signifas sur certaj punktoj de la Tempo: la manipulado, la mono, la potenco kaj la senrespondeco. Sur aliaj anguloj tamen tiujn kvar punktojn reprezentas: la respondeckonscio, estimo de la libereco, klareco de la decidoj kaj ne lastvice forto de la amo. Kaj kiu forto estos supre en tiu ci nevidebla, sekreta milito, tiu dependas nur de ni, HOMOJ. La demando estas nur tio, kion ni devas fari, ke niaj nunaj decidoj fine, animon trankviligante respeguligu el la futuro. Pri tio temas la Kroniko de l’ estonto…

Áll egy öreg víztorony egy csodás mező kellős közepén, időfolyosók különleges kereszteződésében. Egy ragyogó nő lakja, akinek nem kell sok az élethez, egész önmagában is. Ő az egyetlen állandónak tűnő ezen a helyen, minden más folyton változik. Ebben a víztoronyban összetalálkozik múlt és jövő, igazság és hazugság, súlyos és könnyű. Itt találkozik össze Moira és Adam, hogy a világot szó szerint kimozdítsa a négy sarkából. A négy sarkot pedig az Idő bizonyos pontjain a manipuláció, a pénz, a hatalom, és a felelőtlenség jelentik.

Egy nő, aki nem hord táskát, nincs varrás a ruháján, sohasem hazudik, a világ uralkodóit személyesen ismeri, csődöt mond a közelében minden fegyver, emberek tűnnek el a keze között, szokatlan listája van és gyönyörű. Egy férfi, aki éppen megmenti a világot, sosem öl, árva, bár hatalmas családja van, és rejtélyes feladata miatt egy másik meglepő lista gazdája. Egy dolog köti össze őket: a világ titkos működésének ismerete. Listáik néhány pontja keresztezi egymást, mint ahogy ilyenkor útjaik is metszőpontot érnek a Föld különböző helyszínein. Ezeket a találkozásokat pedig átitatja az igazság és kiragyog belőlük a fény, attól függően kimennyit tud érzékelni belőle ezen a varázslatos bolygón. A világunk gyönyörű. Mégis mintha valami állandóan borzolná a kedélyeket. De mi van, ha tényleg borzolja is? Értünk, nekünk, miattunk vagy velünk, folyton nehézséget okoz valami, ami áthatja az egész létünket. Talán tehetnénk ellene. Ha tudhatnánk végre, kik vagyunk, honnan vagyunk... miért vagyunk... De legelőször mégis a legjobb volna, ha megértenénk, mi is történik a háttérben...