Eötvös József Könyvkiadó

A krízishelyzetek mindennapi életünk elkerülhetetlen velejárói, amelyek hatására a legkiegyensúlyozottabb személyiséget is hatalmába kerítheti a bizonytalanság, sőt a kétségbeesés. A fontos és biztosnak hitt párkapcsolat váratlan megszakadásakor, a szeretett személy hirtelen halálát követően, súlyos betegség diagnózisának közlése után, katasztrófahelyzetekben meginog a biztonságérzet, ideiglenesen felborul a világ rendje, összeomolhat az előzőleg stabilnak vélt énkép. E könyv összefoglalja a krízishelyzetek általános jellemzőit, leggyakoribb kiváltó okait, az életből vett példákkal segítve a megértést. Kitér arra is, melyek azok az életszakaszok, amelyekben hajlamosabbakká válunk a konfliktushelyzeteket krízisként megélni, milyen társadalmi okok rejlenek korunk jellegzetes stresszhelyzetei mögött. Foglalkozik a társadalmi traumák (háború, holokauszt, politikai diktatúra, terrorizmus, diszkrimináció) túlélőket és utódaikat is érintő következményeivel. Végül arra vonatkozóan is útmutatást ad, hogy átélőként, társként, barátként, illetve szakemberként miként segíthetjük a leghatékonyabban egy-egy kritikus helyzet kreatív túlélését.

Nyilasy Balázs könyvében a 19. századi magyar irodalom második felének jelentős verses és prózai elbeszéléseiről gondolkozik. Legrészletesebben Arany János, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán műveit elemzi, de a vizsgálódások során a félszázad s a századforduló jelentősebb szövegei rendre megvilágítást nyernek Kemény Zsigmondtól, Gyulai Páltól egészen Lesznai Annáig, Kaffka Margitig. Az irodalomtörténész a sajátságokat kirajzoló – valóságteremtő attitűdöket, poétikai, narratológiai eljárásokat feltáró – nézőpontot nem a szűkösen felfogott jelenhez rögzíti. Látószögében kitüntetett szerepet juttat a romance, a modern romance fogalmának, s a műforma értelmező magyarázatát (az angolszász műfajteória, irodalomtörténet tanulságait messzemenően felhasználva, továbbgondolva) a fikció- és a regényelmélet kontextusába ágyazva kísérli meg. A modern romance-ként elgondolt művek – köztük Arany Toldija, Jókai legismertebb, legjelentősebb írásai, Mikszáth komikus-humoros elbeszélései – Nyilasy értelmezésében egyáltalán nem valamiféle visszafele forduló tradicionalizmust képviselnek, hanem a modern fikciós megújulás evidens részét alkotják, az európai (észak-amerikai) irodalom legitim, korszerű vonulataihoz sajátszerűségükben is természetesen, szervesen illeszkednek.