Képes Krónikák Kiadó

A hanyatló Nyugaton a BEATLES meg a STONES koncertjein a csajok sikítva tombolnak. Itthon tévében, a TÁNCDALFESZTIVÁL stúdiójában a jólfésült KORDA GYURIÉK még békésen megférnek a hosszúhajú SZÖRÉNYIÉKKEL. A füstös kocsmák mélyén már fel-felütik a fejüket a RADICS és BAKSA-SOÓS féle „vadak''. Míg csak el nem üldözik őket... De a kövek gördülését már senki sem tudja megállítani. A Kántor Mihály forgatókönyvíró által megálmodott, Jávorszky Béla Szilárd zenei szakíró lektorálásával, Szabó Csaba és Fritz Zoltán által megrajzolt Magyar Rocktörténet 1. rész, a magyar könnyűzene történetét, a 60-as, 70-es évek magyar valóságát egy kitalált szereplő, Pallaghy Karcsi közepesen tehetségtelen rockzenész élettörténetén keresztül mutatja be. Főszereplőnk kalandjai során az olvasók mini-lexikon-szerűen megismerkedhetnek a magyar rockzene felemelkedésének történetével, a korszakot meghatározó zenei irányzatokkal és a legfontosabb zenészekkel, együttesekkel.

A Nini mesék youtube csatornán már régóta elérhetőek a Nini Mesék csapat által koncerteken és óvodákban nagy sikerrel előadott zenés mesék, mondókák. Ezek közül a legsikeresebb, a Kirándulás most mesefüzet formában is megjelent. A Kirándulás egy állatkákból álló baráti társaság kalandját mutatja be az erdei séta során. A kisállatok ismerkednek az erdővel, megismerik a távcső használatát, piknikeznek, jól szórakoznak. Hazafelé segítséget nyújtanak barátuknak, a süninek, cipelni a napközben összegyűjtött köveket. A mese nemcsak a természet szeretetéről és megóvásáról szól, de barátságról is tanít, és érthető módon magyarázza el a gyerekeknek a „sok kicsi sokra megy” és más közmondások értelmét. A füzet végén található egy-egy vidám, könnyen megjegyezhető dalocska, a „Hol találod” részben a könyvben szereplő tárgyak képe található, melyeket a gyerekeknek olvasás közben meg kell keresni. A Nini mesék célja, hogy szórakoztatva neveljék az óvodás-kisiskolás korú nemzedéket a természet, az állatok és növények szeretetére, a környezetünk megvédésének fontosságára. A szerzők hitvallása: „ Szeretetteljes, derűs meséket írunk-rajzolunk, amiknek vezérfonala mindig a segítőkészség, jószándék, az emberség. Nagyon nehéz a mai pörgős, agresszív mesék mellett labdába rúgni, értékeket közvetíteni, de mi hiszünk benne, hogy érdemes megpróbálni.”

A Kozma utca Gyűjtőfogház udvarán 1957. június 28-án két társával felakasztották Tóth Ilona ötödéves orvostanhallgatót. A budapesti fiatalokat az ÁVH-snak hitt Kollár István rakodó-munkás 1956. november 18-i, brutális meggyilkolásában találták bűnösnek. Azóta sokan tették fel e kérdést: Tóth Ilonkáék – a forradalom „szent ügyének” védelmében – valóban elkövették a gyilkosságot? Vagy a szabadságharcot leverő kommunista állampárt által elvárt, koholt vádak alapján meghozott igazságtalan és jogszerűtlen ítélet áldozataiként vonulnak be a történelembe? Az tény, hogy Tóth Ilonkáék valóban aktív részesei voltak a budapesti forradalmi eseményeknek. Akárcsak Szentgáli István ÁVH-s főhadnagy, aki fegyverrel védte a Pártszékházat. Sorsuk tragikus módon összekapcsolódik, amikor Szentgálit bízzák meg a Tóth-ügy nyomozásával. A vizsgálótiszt és a vádlottak egy dologban értettek egyet: mindannyian a Népet szolgálták. Könyvünk nem dokumentum-képregény. Az események egy lehetséges, de ma már nem bizonyítható sorozatát mutatják be, Sinonimo és Levi története alapján, Terebesi Gyula rajzaival.