Kétezeregy

Cukor - finomított Sucrosum, C12H22O11, összetett kémiai folyamat eredményeként a cukorrépa vagy cukornád édes nedvéből nyerik, eltávolítva valamennyi rostot és fehérjét, amely a természetes növény 90 százalékát alkotja. Blues - a depresszió vagy melankólia állapota, amelyet félelem, nyugtalanság és rossz közérzet jellemez (ez az, amivel - mint a személyes katasztrófa története - gyakran találkoztunk lírai művekben). Cukor blues - testi és lelki nyomor, amelyet a finomított sucrose - közismert nevén cukor - fogyasztása okoz. E gy könyv a cukortól, hatásairól, kultúrtörténetérol és lehetőségeinkről egy cukorfüggő társadalomban.

Venezuela dzsungeleiben egy fiatal amerikai felkeresi a ma is kő körszaki körülmények között élő jekána indiánokat. Ezeknek a "vadembereknek" a szemmel látható boldog és kiegyensúlyozott élete lenyűgözi, és két és fél évet tölt el a törzsnél. Az ott töltött hónapok során egyre inkább az kezdi érdekelni, hogy mi az oka annak, hogy az indiánok annyival boldogabbak nálunk civilizált embereknél. Az első meglepő megfigyelése, hogy a jekánák nyelvéből hiányzik a munka kifejezés, és ezzel együtt mindaz, amit mi munka alatt értünk: a muszájból, erőfeszítések árán végzett tevékenység, kevés élvezettel. Számukra minden tevékenység öröm, a megerőltető tennivalók közben vicceket mesélnek egymásnak, és jókat szórakoznak. Minden tevékenységük közben saját jól-létüket növelik. Ha a szomszédos törzsekkel üzletelnek, a jó kapcsolat megőrzése mindig fontosabb számukra, mint a jó alku. Jean Liedloff az indiánok boldogabb életének kulcsát a csecsemőkkel és a gyermekekkel való bánásmódban találja meg. A kontinuum (folytonosság) elve az evolúció alatt kialakult emberi szükségleteket jelenti. Az indiánok a gyerekek eredeti szükségleteit követik, azokat az igényeket, amelyeket a csecsemő magával hozott. A gyermeket mindenhova magukkal viszik, ott van, ahol az élet zajlik, és folyamatosan karban, illetve hordozókendőben tartják. Az újszülöttet nem hagyják egyedül akár alszik, akár ébren van, és legfőképp akkor nem, ha sír. A folyamatosan karban tartott csecsemő azt érzi, hogy minden rendben van, hagy alapvetően jó és szívesen látott vendég a családban. A csecsemő, majd később a kisgyermek is az édesanyával - vagy édesapával, nagymamával, testvérrel - van nappal, éjjel pedig az anya mellett alszik. A rácsos ágy, a külön szoba, a járóka, a babakocsi nem létezik. A civilizált ember inkább az eszére, mint az ösztöneire hallgat. Pedig a kisbabákkal való törődésben nincs helye az intellektusnak - állítja Liedloff. Ahogy az anyaméhben minden az elvártaknak megfelelően történt, a csecsemő a továbbiakban is számít rá, mondhatni biztos benne, hogy a történések megfelelnek elvárásainak. Ez azonban a modern világban szinte soha nem következik be. Mi történik akkor, ha ezek a magunkkal hozott elvárások nem teljesülnek, ha az ember ösztönös igényei nem elégülnek ki? Vajon hiányzik-e ez későbbi életünkben, tovább tudunk-e lépni, képesek leszünk-e egyáltalán egy boldog, kiegyensúlyozott életre? A könyv pszichológus szerzője megfigyelései alapján írja le a kontinuum-elvet, amelyben a boldogság nem egy elérendű cél, hanem egy természetes állapot.

Venezuela dzsungeleiben egy fiatal amerikai felkeresi a ma is kő körszaki körülmények között élő jekána indiánokat. Ezeknek a "vadembereknek" a szemmel látható boldog és kiegyensúlyozott élete lenyűgözi, és két és fél évet tölt el a törzsnél. Az ott töltött hónapok során egyre inkább az kezdi érdekelni, hogy mi az oka annak, hogy az indiánok annyival boldogabbak nálunk civilizált embereknél. Az első meglepő megfigyelése, hogy a jekánák nyelvéből hiányzik a munka kifejezés, és ezzel együtt mindaz, amit mi munka alatt értünk: a muszájból, erőfeszítések árán végzett tevékenység, kevés élvezettel. Számukra minden tevékenység öröm, a megerőltető tennivalók közben vicceket mesélnek egymásnak, és jókat szórakoznak. Minden tevékenységük közben saját jól-létüket növelik. Ha a szomszédos törzsekkel üzletelnek, a jó kapcsolat megőrzése mindig fontosabb számukra, mint a jó alku. Jean Liedloff az indiánok boldogabb életének kulcsát a csecsemőkkel és a gyermekekkel való bánásmódban találja meg. A kontinuum (folytonosság) elve az evolúció alatt kialakult emberi szükségleteket jelenti. Az indiánok a gyerekek eredeti szükségleteit követik, azokat az igényeket, amelyeket a csecsemő magával hozott. A gyermeket mindenhova magukkal viszik, ott van, ahol az élet zajlik, és folyamatosan karban, illetve hordozókendőben tartják. Az újszülöttet nem hagyják egyedül akár alszik, akár ébren van, és legfőképp akkor nem, ha sír. A folyamatosan karban tartott csecsemő azt érzi, hogy minden rendben van, hagy alapvetően jó és szívesen látott vendég a családban. A csecsemő, majd később a kisgyermek is az édesanyával - vagy édesapával, nagymamával, testvérrel - van nappal, éjjel pedig az anya mellett alszik. A rácsos ágy, a külön szoba, a járóka, a babakocsi nem létezik. A civilizált ember inkább az eszére, mint az ösztöneire hallgat. Pedig a kisbabákkal való törődésben nincs helye az intellektusnak - állítja Liedloff. Ahogy az anyaméhben minden az elvártaknak megfelelően történt, a csecsemő a továbbiakban is számít rá, mondhatni biztos benne, hogy a történések megfelelnek elvárásainak. Ez azonban a modern világban szinte soha nem következik be. Mi történik akkor, ha ezek a magunkkal hozott elvárások nem teljesülnek, ha az ember ösztönös igényei nem elégülnek ki? Vajon hiányzik-e ez későbbi életünkben, tovább tudunk-e lépni, képesek leszünk-e egyáltalán egy boldog, kiegyensúlyozott életre? A könyv pszichológus szerzője megfigyelései alapján írja le a kontinuum-elvet, amelyben a boldogság nem egy elérendű cél, hanem egy természetes állapot.

"A teljes értékű konyha finom, egészséges és gyönyörű. Alapját dédszüleink konyhaművészete képezi az élelmiszeripar előtti időkből abból az időből, amikor mi magunk készítettük el az ételeinket almából, káposztából, répából, búzából azaz természetes alapanyagokból. Annak idején a magyar konyha ugyanolyan teljes értékű volt mint az olasz, a svéd, a japán vagy bármely más hagyományos konyha. Ezért a szakácskönyv receptjeinek zömét a hagyományos magyar konyha ételei alkotják kiegészítve a nagyvilág ételeivel kicsit átalakítva. A teljes értékű ételek remekül beilleszthetők a magyar konyhába, így megszokott ételeink segítségével tudjuk egészségesre enni magunkat.Szakácskönyv a családnak kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

"Meglehetősen szokatlan feladatra vállalkozott kiadónk Silvio Gesell magyarul mindeddig meg nem jelent művének kiadásával, hiszen a könyv 1916-ban, 88 éve jelent meg először. Annak idején Gesell alternatív gazdasági modellje nagy visszhangra talált, majd a gazdasági és politikai erők változásától függően hol megpróbálták elfelejteni, hol elkezdték újragondolni elméletét."

A könyv gyakorlati gyermekgyógyászati tanácsadó szülők és leendő szülők részére. A szerző több mint 30 éves gyermekorvosi tapasztalata alapján adja közre a szükséges információkat diagnosztikáról és kezelésről, amelyek segítségével a szülők maguk is egyértelműen meg tudják állapítani, mikor van szükség orvosi segítségre és mikor nincs. Dr. Mendelsohn ismert kritikusa az orvosi szakmának. Véleménye szerint egészségünket legjobban a minket kezelő orvosok veszélyeztetik, mivel a modern orvostudomány módszerei csak ritkán működnek, és gyakran sokkal veszélyesebbek, mint azok a betegségek, amelyeket állítólag diagnosztizáltak és kezelni akarnak.

Jean Liedloff a hetvenes években két és fél évet a Dél-Amerika dzsungeleiben élő yekána indiánok között. Tapasztalatai teljesen átértékeltették a nyugati gondolkodásmódját arról, hogyan kellene élnünk, és radikálisan megváltoztatták elképzeléseit az emberi természetről. A kontinuum-elv segítségével megértjük természetes jól-létünk elvesztésének miértjét, és a könyvből gyakorlati tanácsokat is kapunk visszanyerésére gyermekeink és saját magunk számára.

"A teljes értékű konyha finom, egészséges és gyönyörű. Alapját dédszüleink konyhaművészete képezi az élelmiszeripar előtti időkből abból az időből, amikor mi magunk készítettük el az ételeinket almából, káposztából, répából, búzából azaz természetes alapanyagokból. Annak idején a magyar konyha ugyanolyan teljes értékű volt mint az olasz, a svéd, a japán vagy bármely más hagyományos konyha. Ezért a szakácskönyv receptjeinek zömét a hagyományos magyar konyha ételei alkotják kiegészítve a nagyvilág ételeivel kicsit átalakítva. A teljes értékű ételek remekül beilleszthetők a magyar konyhába, így megszokott ételeink segítségével tudjuk egészségesre enni magunkat.Szakácskönyv a családnak kicsiknek és nagyoknak egyaránt.