Macro-Media

"Király Levente olyan részletességgel mutatja be Bud Spencert, amely eddig ismeretlen volt. Ennek a földi csodának a megteremtéséért San Gennaro-díjban részesítjük!" - Gianni Simioli, a San Gennaro Bizottság elnöke. A Piedone nyomában könyv a hat fesztiváldíjat nyert mozifilm bővített, írásos változata. Király Levente könyvéből kiderül, hogyan élte át a kis Carlo a világháború borzalmait, milyen nehézségekkel küzdött meg az iskolai évek alatt, hogyan csöppent bele a sport világába, illetve milyen kalandokat élt át Dél-Amerikában, mielőtt színésszé vált. A hat nyelven beszélő egykori bajnok sportoló, aki később az olasz mozi legnagyobb ikonjává vált, filmes karrierje mellett repülőket és hajókat vezetett, gyermekruhákat tervezett, könyveket és dalokat írt, de feltalálóként bejegyzett találmányokkal is gazdagította életünket. A könyv történetek sokaságán keresztül mutatja be azt a zseniálisan sokoldalú színészt, akinek a csattanós pofonok, a belapított orr és a morcos tekintete mára már a védjegyévé vált. Izgalmas és mulatságos sztorikat olvashatunk a forgatásokon történt kalandokról, de bepillantást nyerhetünk a sztár magánéletébe is. Tanúi lehetünk egy életen át tartó szerelemnek, örökké tartó barátságoknak és az elmaradhatatlan szakmai összecsapásoknak is. Király Levente, Kamera Hungária-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát. Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Jean-Paul Belmondóval, Ennio Morriconéval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az M5-, illetve az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere.

Mario Girotti, azaz Terence Hill a zsivány kamasz, az akrobatikus tornász, a szerény családapa, és nem utolsósorban a világhírű színész. A könyvből nemcsak a vidám olasz komédiás filmes karrierjét ismerhetjük meg, de a világ egyik legzárkózottabb színészének személyiségébe és életébe is mélyebb bepillantást nyerhetünk. A kötetből kiderül, hogyan élte át a kis Mario a világháborús bombázásokat, a menekülttáborban eltöltött időszakot, a gyermekkorát meghatározó ministráns éveket, de az is kiderül, miért gyötörték rémálmok harmincéves koráig és miért vált színésszé, noha sohasem szeretett volna az lenni. A könyv kiemelt terjedelmet szentel Terence Hill és Bud Spencer barátságának és közösen átélt kalandjainak. Megtudhatjuk, hogyan készültek egymástól eltérő módon a forgatásokra, mivel töltötték az idejüket a felvételek szüneteiben, hová repültek a forgatások után, de arra is választ kapunk, hogy miért nem járt Zsugabubus kaszinóba Bud Spencerrel. Terence Hill a könyvben először beszél arról, hogy mit érzett fia elvesztésekor, illetve hogy másodhegedűsnek érezte-e magát Bud Spencer oldalán. Arra is fény derül, miért ivott whiskey-t forgatás alatt, kik a kedvenc színészei és futballistái, miért fontos számára a spirituális elmélkedés, és mit gondol rólunk, magyarokról. Ez a könyv teljes körűen, érdekes anekdotákon és szórakoztató kalandokon keresztül mutatja be azt a legendát, aki köztudottan viszolyog a rivaldafénytől és az interjúktól. A kötet minden magánéleti és forgatásokkal kapcsolatos kérdésre választ ad, kivéve arra, amelyre nem létezik felelet: mi az a kifürkészhetetlen összetevő, amely Terence Hillt, Bud Spencer mellett, korunk egyik legkedveltebb európai színészévé teszi. Király Levente Kamera Hungária- és San Gennaro-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát. Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Jean-Paul Belmondóval, Ennio Morriconéval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere.

A Maestro - egyszerűen csak így hívták a szakmában Ennio Morriconét, akit hazájában nemcsak Olaszország büszkeségeként, de az évszázad zeneszerzőjeként is emlegetnek. Filmek százaihoz komponált remekművei ma is visszacsengenek az emberek fülében. Zenéinek többsége jócskán túlnőtt a filmeken, önálló életre kelt, sláger- és lemezlisták éllovasa lett. A műfaji korlátokat nem ismerő Maestro tehetsége vígjátékban, drámában, krimiben éppúgy megmutatkozott, mint sci-fiben, horrorfilmben vagy épp háborús történetben. Morricone kétségkívül a filmvilág megkerülhetetlen alakja volt: hangjegyekben szólaltatta meg azt, ami a filmszalagon megnyilvánult, sőt a zenei hatásokkal sokszor javított akár a forgatókönyv, akár a képi megjelenítés esetleges hiányosságain. Ezért is lett ő a Maestro, akinek munkásságát 2007-ben Oscar-életműdíjjal honorálták. Valójában azonban a legkevésbé sem érdekelte a dicsőség. A rendkívül szerény muzsikusról lepergett minden magasztalás. Végtelenül alázatos ember volt, aki egész életét arra tette fel, hogy a közönség szórakoztatására komponáljon. A könyv érdekes történeteken keresztül mutatja be azt a kisfiút, akit az iskolában csodagyerekként tartottak számon, miután hatévesen már zenét szerzett. Ennio - aki valójában orvos szeretett volna lenni - sokszor éjszakai bárokban trombitált, hogy eltartsa szegénysorban tengődő családját. A háború alatt ugyanis gyakran előfordult, hogy nem volt mit enniük. A kezdetekben Dan Savio és Leo Nichols álnéven dolgozó zeneszerző úgy vélte, zenéi egy titokzatos, földöntúli világból jönnek. Ennek a világnak a nyomába eredünk, hogy megismerjük az évszázad zeneszerzőjének titkait és megfejtsük azt is, hogy a magyarokat rendkívüli módon szerető világhírű olasz komponista miért nyilatkozta azt, hogy: „A szívem Budapesté!” Király Levente Kamera Hungária- és San Gennaro-díjas újságíró, rendező, szerkesztő. Dolgozott többek között az Ablak, Évgyűrűk, Napi Mozaik, Nappali, Híradó, Múlt-kor, Sorstársak, Jelfogó, Jónak lenni jó szerkesztőségében, de tudományos, kulturális, sőt sportműsorokban is kipróbálta magát. Találkozott Arnold Schwarzeneggerrel, interjút készített Bud Spencerrel, Terence Hill-lel, Jean-Paul Belmondóval és Claudia Cardinaléval is. Jelenleg az MTVA Kiemelt Projektek Főszerkesztőségének kiemelt szerkesztője, a Kossuth Rádió riportere.

Hat évtizeddel ezelőtt, a Hannibál történelmi filmmel indult el Bud Spencer és Terence Hill közös filmes pályafutása. Ebből a különleges alkalomból 60 pályatárs, köztük színészek, rendezők, segédrendezők, operatőrök, forgatókönyvírók, producerek, kaszkadőrök, akrobaták, látvány- és jelmeztervezők, zeneszerzők, asszisztensek és a színészpáros dublőrjei mesélik el személyes élményeiket a legendás pofonosztókkal kapcsolatban. A különleges történetekből többek között azt is megtudhatjuk, miért nevezte Sergio Corbucci rendező Bud Spencert versenylónak, aki krémbombákkal és százkilós férfiak emelgetésével hozta formába magát a forgatásokra. Kiderül az is, hogyan mentette meg a mackós mozgású bumburnyák Giuseppe Colizzi filmrendező fiának életét, és miért hagyta majdnem abba az egyik film forgatását egy nézeteltérés miatt. Megtudhatjuk, miért tépték össze először a később kasszasikert hozó Az ördög jobb és bal keze forgatókönyvét, és miért dobták a kukába az azóta világhírű slágerré vált film zenéjét. Kiderül, milyen tanácsokat adott a halálos parasztlengőket osztogató Bud Spencer a kezdő színésztársaknak, hogyan tanította lovagolni őket, milyen ingeket és cipőket szeretett hordani forgatások közben, és mi volt az a „Scopa" nevű nemzetközi kártyajáték, amelyet a forgatások szünetében Terence Hill-lel játszottak. A stábtagok exkluzív interjúiból megtudhatjuk azt is, milyen ízletes ennivalókat fogyasztott Bud Spencer a pihenők alatt (többek között „orecchie di elefante"-t, azaz elefántfüleket), és hogyan csapott át a forgatás sokszor estig tartó közös buliba. Arra is fény derül, hogy milyen nehézségek árán sikerült filmet készíteni a Kolumbia és Venezuela között kitört véres polgárháború közepette a dzsungelben, és miért nem valósult meg a vékony színész és dagi haverjának nagy álma, hogy az Antillákon leforgassák a Mi, kalózok című filmet. A kalandos történetek sorából az is megtudható, hogy a szőke, kék szemű, ravasz tekintetű színésszel hová mentek sétalovaglásra a film női szereplői, vagy hogy miként sikerült rávenni Bud Spencert, hogy minden közös filmjüknél az ő neve szerepeljen másodikként a stáblistán, de az is kiderül, miért keveredett Terence Hill késelésbe New York forgalmas főutcáján. A könyv eddig soha nem hallott, érdekes történetek sokaságán keresztül mutatja be arról az oldaláról az olasz sztárpárost, amely eddig ismeretlen volt.

Jean-Paul Belmondo élete igazi kalandregény. "Kilenc életem van, mint a macskának" - mesélte a színész újjászületésekor. Két agyvérzésen, egy kómán van túl, és háromszor hozták vissza a halálból. Újratanult beszélni és járni, ám fél oldalára lebénulva is visszaküzdötte magát az életnek nevezett ringbe. Merthogy a ministráns évei után sírásóként, juhpásztorként, majd csomagolómunkásként dolgozó Bébel a boksztermek világában edződött. Először bohóc, később színész szeretett volna lenni, s mivel többször is eltanácsolták a színésziskolából, Párizs utcáin autodidakta módon sajátította el a színészmesterséget. Kitartásának köszönhetően sikert sikerre halmozott a színpadon és a filmvásznon egyaránt. A hetvenes évektől aztán a "sötét utcák angyalából" előtört a földön, vízen, levegőben akrobatikus mutatványokat végző született kalandor. Kis híján bennégett egy száguldó autóban, nyakon harapta egy tigris, versenyautóval bukfencezett, lógott csilláron, helikopteren, repülőgép szárnyán, áttört üvegfalat motorcsónakkal, Hongkongban pedig versenyt csinált abból, hogy ki mer messzebb menni egy 65. emeleti ablakpárkányon. Igazi sikergyáros lett az akció- és kalandfilmek műfajában. Kirobbanó tehetségével komoly rivalizálásra kényszerítette a pisztolyforgatásban és magányos zsaruskodásban verhetetlen ellenfelét, Alain Delont, aki gyermekkorának nagy részét a Fresnes börtön falain belül töltötte, és akit később a vietnámi háborúk edzettek meg, ahol többször is tűzpárbajba keveredett. Delon, aki volt újságkihordó, gyümölcsös, illetve zöldségesládákat rakodó munkás, egy ideig hentesként és mészárosként is dolgozott, mielőtt elindult a világhírnév felé vezető úton. Megannyi titok jellemzi a francia filmművészet szívtipró legendájának életét, aki "angyalarcú démonként" száguldott át szerelmeken, filmeken és lángoló szenvedélyeken. A könyvben izgalmas és mulatságos sztorikat olvashatunk a forgatásokon történt kalandokról, de bepillantást nyerhetünk a sztárok magánéletébe is. Tanúi lehetünk a franciák "szent szörnyetegeinek" nevezett világsztárok szerelmi életének, örökké tartó barátságaiknak és az elmaradhatatlan szakmai összecsapásoknak is.

Manapság nehéz elhinni a befutott sztárokról, akik méregdrága öltönyökben parádéznak a vörös szőnyegen, úszómedencés villákban élnek és luxusautókkal járnak, hogy egykor még ételre sem futotta nekik. Pedig Arnold Schwarzeneggert és Sylvester Stallonét egyáltalán nem kímélte az élet, mielőtt ikonokká váltak. A tizenkét iskolából kirúgott, nevelőotthonban nevelkedett Stallone a ’60-as években hajléktalanként élt a New York-i buszpályaudvaron, miután albérletét nem tudta fizetni. Később jegyszedőnek állt, hamburgert árult és oroszlánketreceket takarított a Central Park Állatkertjében, és még hőn szeretett kutyáját, Butkust is eladta, hogy pénzt keressen. A nála egy évvel fiatalabb Arnoldnak sem volt könnyű gyermekkora. Édesapja már fiatalkorában nagyon szigorú neveltetésben részesítette. Atyja ugyanis minden reggel edzőgyakorlatokat követelt meg tőle. Ahhoz, hogy reggelit kaphasson, fekvőtámaszokat és térdhajlításokat kellett végeznie. Hogy mekkora szegénységben éltek, azt jól mutatja az is, hogy kútról hordta a vizet és teknőben mosakodott a színészi karrierjét megelőzően kőművesként is dolgozó osztrák származású fiatalember. A legendás Terminátor-, az Ikrek-, valamint Rocky- és Rambo-filmek főhőseinek megtestesítői kitartásuknak és szorgalmuknak köszönhetően azonban korunk egyik legnagyobb, legkörülrajongottabb hollywoodi csillagai lettek. Nevük örökre összeforrott a félelmet nem ismerő, kőkemény, acélos izomkötegekkel rendelkező akciósztárokéval, akik lehengerlő fizikális felépítésükkel és megannyi felejthetetlen alkotással ajándékozták meg a filmrajongókat. A könyv a két veterán hérosz világ tetejére vezető útját mutatja be érdekes történeteken és visszaemlékezéseken keresztül, de izgalmas és mulatságos sztorikat is olvashatunk a forgatásokon történt kalandjaikról, miközben bepillantást nyerhetünk a sztárok magánéletébe és szakmai összecsapásaikba is.

A Legendás pofonosztókban egykori pályatársak folytatják az olasz színészpárossal kapcsolatos élménybeszámolóikat. A különleges történetekből megtudhatjuk, hogy Carlo gyermekkorában miért kötött el teheneket és borjakat az istállókból, ki volt a magyar edzője, aki lustasága miatt kiparancsolta a medencéből, miközben ő önszorgalomból 11 órás Nápoly–Capri maratonokat úszott. A könyvből az is kiderül, hogy milyen kalandjai voltak Carlónak a Macario táncoslányokkal, illetve milyen parfümöt használva hódított. A visszaemlékezésekből megtudhatjuk, hogy mit szólt Bud Spencer édesapja fia színészi karrierjéhez, miért utálta a halálos parasztlengőket osztogató Bud pályafutása elején a bunyós jeleneteket, hogyan zajlottak a forgatáson a 20 tojásból álló omlettversenyek, valamint a „paradicsomos angyalhaj” lakomák. A kötetből kiderül, miért hívta magát Bud Spencer „12 dioptriás vakond”-nak, miközben színésztársai „halandzsázó Cadillac Man”-nek és „vicces Mikulás”-nak becézték őt. Fény derül arra is, hogyan tudott a kivételes képességekkel rendelkező Carlo a szemével beszélni, és miért nyilatkozta Mr. Bean azt, hogy Bud Spencer inspirálta őt. A stábtagok exkluzív interjúiból megtudhatjuk, miért tanácsolta Terence Hill a forgatásokon a színésztársainak azt, hogy feküdjenek le a földre, miért tartották őt kollégái keményfejűnek, illetve ki volt az ő hűséges társa, Destinado. A könyv eddig sohasem hallott, érdekes történetek sokaságán keresztül mutatja be a „csinn-bumm cirkusz” sztárpárosát arról az oldaláról, amely eddig ismeretlen volt.